Ki jár jól a családi adózással?

Idén januártól családi adókedvezményre jogosultak azok, akik rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, és legalább egy gyermeket nevelnek.
Az új törvény célja elvben a családok terheinek mérséklése volna, az adókedvezmény mértéke pedig elsősorban a gyermekek számától és a szülők keresetétől függ. Amíg egy és két gyermekre havi 62 500 forint kedvezmény igényelhető, addig három vagy annál több eltartott esetén már gyermekenként 206 250 forint kedvezmény vehető igénybe, az igényelhető összeg természetesen a szülők jövedelmétől és a levont adóelőleg nagyságától függ.

– Az új törvény egyértelműen a magasabb keresettel rendelkező szülőket és a többgyermekes családokat támogatja, hiszen az ő esetükben magasabb a kedvezmény – mondja Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke. – Bár a törvény elvben minden gyermeket támogat, inkább a középosztálybeli családoknak kedvez, és a szegényebb családok hátrányát nem igazán csökkenti majd.
A törvény lehetőséget ad a családi adókedvezmény megosztására – vagyis a szülők a támogatás összegén és az eltartott gyermekeken is „osztozhatnak”. Így elképzelhető például, hogy egy háromgyermekes családban az anya két, az apa pedig egy gyermek után kér adókedvezményt, vagy éppen magát a támogatási összeget osztják meg egymás között.

Vadász Iván adószakértő fontosnak tartja, hogy a családi adókedvezményről szóló törvény mellett a családok támogatásáról szóló törvény bizonyos pontjaival, valamint a családi pótlékkal kapcsolatos rendelkezésekkel is tisztában legyünk – fontos például tudni, hogy a családi adókedvezményben csak a családi pótlékra jogosultak részesülhetnek.
– Meg kell tanulnunk megkülönböztetni a kedvezményezett eltartottak és az eltartottak kategóriáit. A kedvezményezett eltartottak körébe tartoznak a 18 év alatti, tanköteles gyermekek, a 18 év feletti, közoktatási intézményben tanuló fiatalok, valamint a rokkantsági járadékban részesülő személyek is.
A családi adókedvezmény a terhesség 91. napjától igénybe vehető már a megszületendő magzatra is – érdemes tehát már azoknak tájékozódniuk az támogatásról, akik egyelőre csak gondolkoznak a gyermekvállaláson.

Mivel a családi adókedvezmény már a januári bérek után is igénybe vehető, érdemes minél hamarabb nyilatkozni arról, milyen formában szeretnénk élni a kedvezménnyel. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban azt javasolják, hogy a családi adókedvezményhez szükséges nyilatkozatot legkésőbb január 20-ig juttassuk el a munkáltatóhoz (ha a megosztást választjuk, akkor a nyilatkozatot az élettárs vagy házastárs munkáltatójához is el kell juttatnunk a papírt). Aki a nyilatkozatot nem adja le időben, csak a későbbi hónapokban élhet a kedvezménnyel, a kieső összeget pedig csak az ez évi adóbevallást követően (körülbelül egy-másfél év múlva) kaphatja vissza. Akik már a 2011. januári bérük után szeretnék igénybe venni a családi adókedvezményt, azok az APEH (új nevén Nemzeti Adó- és Vámhivatal) oldaláról tölthetik le az ehhez szükséges nyilatkozatot. 

Néhány példa a család jövedelmének változására  – a családi adózás választásakor:

Külföldi tapasztalatok
A családi adózás intézménye több európai országban, pl. Franciaországban, Németországban és Luxemburgban is létezik. Vadász Iván szerint szinte lehetetlenség összehasonlítani az egyes országok adórendszerét, hiszen nemcsak az adósávok, de az adózással kapcsolatos kategóriák, fogalmak is országonként változnak. Bár az egykulcsos adórendszer és a családi adózás sehol máshol nem létezik együtt, a családi adó előnyeivel kapcsolatban a kormány leggyakrabban a francia modellre hivatkozik. Itt a támogatás összege ugyancsak a gyermekek számán alapszik, egyes feltételezések szerint pedig a családi adórendszer bevezetése nagyban hozzájárult a francia gyerekszám növekedéséhez. A családi adókedvezmény azonban a franciáknál sem „tett csodát” – a pozitív demográfiai változáshoz ugyanis más gyermekcentrikus intézkedések is hozzájárultak.