Drogprevenció az iskolákban: szituációs játékok, sokkoló kisfilm és kortárs segítők

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleménye szerint a kormány 2011 végéig dolgozza ki új drogstratégiáját, mely „a megelőzésen, a családok megerősítésén, az iskolai nevelésen, a tanárok tekintélyének visszaállításán, a fiatalok támogatásán, a bajbajutottak segítésén és a kábítószer-kereskedők elleni drasztikus fellépésen alapul.” A jelenlegi stratégiától szigorúbb várható, de a pontos részletek még nem ismertek.

Az elrettentés helyett az értékrend kialakításán legyen a hangsúly

Dr. Zacher Gábor toxikológus

Nemrég öngyújtógázt szívott, és meghalt egy tizenkét éves fiú a Millenáris Parkban. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az eset kapcsán korábban azt nyilatkozta, hogy az öngyújtógáz szívritmuszavart, szívleállást és fulladást is okozhat. A szer olcsó és könnyen beszerezhető, euforikus állapotot okoz, ezért is vált népszerűvé a fiatalok között.

Dr. Zacher Gábor toxikológus főorvos elmondta, hogy évente négy-öt fiatal hal bele abba, hogy öngyújtógázt szív. A legelterjedtebb drog még mindig a marihuána, de a hamarosan tiltólistára kerülő mefedron is népszerű. Szerinte az elrettentés módszere nem lehet célravezető a megelőzésben, sokkal fontosabb az, hogy kialakuljon egy értékrend a gyerekben: „Ma divat a fiatalok körében drogot használni. A prevenciónak arra kell irányulnia, hogy a gyerek el merje hinni azt, hogy a kábítószer-használat nem tartozik hozzá az életéhez, drog nélkül is lehet élni. Minél korábban el kell kezdeni a megelőzést. Az értékrend kialakításában nagyon fontos a családi minta, az, hogy a szülők ismerjék a gyereküket, és beszélgessenek vele, időt szánjanak rá.”

A főorvos maga is tart előadásokat az iskolákban, a korosztályhoz igazodva zenével, mesékkel készül. Rámutatott arra, hogy a klasszikus mesékben gyakran utalnak a különböző tudatmódosító szerekre, például egy olyan gombafajtára, melyet régen a sámánok is használtak. Szerinte a drogprevenciós előadásokkal az a baj, hogy gyakran nem a gyerekek nyelvén szólnak hozzájuk.

Megdöbbentő kisfilm és szituációs játékok a drogprevenciós órákon

Szoboszlainé Schiller Zsuzsanna rendőr alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának kiemelt főreferense szerint az iskolákban a gyerekek körében népszerűek a rendőrök előadásai, és nagymértékben segítik a pedagógusok munkáját is. Az általános iskolákban a D. A. D. A., a középiskolákban pedig az ELLEN-SZER elnevezésű drogprevenciós ifjúságvédelmi programok keretében tartanak előadásokat az erre felkészített rendőrök. „Általában az osztályfőnöki órák terhére iktatják be a többek között drogmegelőző órákat az iskolák, de gyakran teszünk eleget alkalmi felkéréseknek, például az egészségnapokon is megjelenünk. Az előadásokat tartó kollégák mind nagy empátiával közelednek a gyerekekhez, így aztán előfordul, hogy az óra után is tesznek fel kérdéseket a tanulók” – meséli a rendőr alezredes asszony.

Az alsósoknál különösen hatékonyak a szerepjátékok, melyek témája gyakran az elutasítás, vagyis hogy hogyan mondjanak nemet a gyerekek, ha például valaki alkohollal, cigarettával vagy kábítószerrel kínálja őket.

„Az egyik általános iskolában a drámaszakkör tagjai profi módon játszották el a különböző veszélyes helyzeteket, ezután pedig jöhetett a szituációk kielemzése. A cél mindig az, hogy a gyerekek felismerjék a veszélyt, és megfelelően reagáljanak” – mondja a rendőr alezredes-asszony.

A felsősök és a középiskolások már általában tudnak a kábítószerekről, gyakran a drogok beceneveit is ismerik. Az ő számukra elrettentő példákat is bemutatnak a rendőrök: például egy halálos közúti balesetet feldolgozó kisfilmet, melyben egy fiatal fiú a vétkes, aki drogot használt, mielőtt a volánhoz ült. Szoboszlainé Schiller Zsuzsanna szerint a családnak is nagy szerepe van a megelőzésben, fontos, hogy otthon is beszélgessenek a témáról. Felkérés esetén a rendőrök akár szülői értekezleteken is megjelennek, hogy válaszoljanak a felmerülő kérdésekre. Ezeken a beszélgetéseken a szülők kezdeti félénksége hamar elmúlik, miután felismerik, hogy a rendőrök segítő szándékkal érkeztek.

Interaktivitás, önismeret és szituációs játékok

Topa Zoltán, a BRFK Bűnmegelőzési Osztályának rendőrhadnagya szerint fontos tudatosítani a fiatalokban azt, hogy a droghasználat amellett, hogy büntethető, romboló hatással van nemcsak a szervezetükre, hanem az emberi kapcsolataikra, az egész életükre, és nem nyújt megoldást a problémáikra: „Az előadásaink komplexek, az önismeret és a személyiségfejlesztés is részük, mint ahogyan a szituációs játékok, kisfilmek, videók bemutatása is lényeges elemük. Fontos az interaktivitás, de emellett információkat is közvetítünk a gyerekeknek, mivel gyakran nincsenek pontos ismereteik a drogfogyasztás következményeiről.”

Az előadók jó kapcsolatot ápolnak az iskolákkal, és többször visszajárnak, így a gyerekek is bizalommal fordulnak hozzájuk. „Ahhoz, hogy egy rendőr kolléga drogprevenciós előadásokat tarthasson, több feltételnek is teljesülnie kell. Az általános iskolákat érintő D. A. D. A programhoz el kell végezni egy tanfolyamot, valamint minimum ötéves rendőri gyakorlattal kell rendelkezni. A középiskolákban működő ELLEN-SZER programhoz pedig főiskolai diploma is szükséges. Emellett egy nehezített pszichológiai vizsgálaton is meg kell felelnie annak, aki önkéntesen vállalja ezt a feladatot. Jelenleg 16 oktatónk van a budapesti kerületekben, és hat a központokban” – mondja Topa Zoltán.

Az iskolanapokon is aktívan részt vesznek a rendőr előadók, nemcsak drogprevenciós interaktív órákkal, hanem kutyás bemutatókkal, vagy éppen egy zenekarral együttműködve. A szülőknek és a tanároknak is tartanak a rendőrök előadásokat, ezek főként az aktuális trendekről szólnak, illetve segítenek abban, hogy mind a pedagógusok, mind a család felismerje a gyerek viselkedésében a drogfogyasztásra utaló jeleket. „Ezeken az előadásokon a gyermekvédelmi jelzőrendszerről is beszélünk, arról, hogy kikhez lehet fordulni akkor, ha kiderül, hogy a gyerek kábítószert fogyaszt, vagy felmerül ennek a gyanúja” – magyarázza a rendőr hadnagy.

Civil szervezetek, alapítványok segítik a rendőrök és az iskolák munkáját

Az ifjúságvédelmi felelősök és a rendőrök munkáját is nagy mértékben segítik a civil szervezetek, alapítványok, melyek előadásokat szerveznek a diákok számára, és a különböző iskolanapokon is megjelennek. A BRFK Bűnmegelőzési Osztályának rendőr előadói például az Életrevaló Egyesülettel működnek együtt, ennek keretében közös pályázatokat is kiírnak a diákoknak. A tavalyi győztes kisfilmet forgató tanulók egy kábítószerfüggő fiatal életének megváltozását, fokozatos leépülését mutatták be. A Csak még egy kör című alkotást azóta oktatóanyagként is használják a rendőrök előadásaikon.

Fotónk csak illusztráció

Az Emberbarát Alapítvány komplex segítséget nyújt a szenvedélybetegek számára, emellett azonban a megelőzésre is hangsúlyt fektet a szervezet: előadóik iskolákba és börtönökbe járnak, hogy a különböző drogok és más szenvedélybetegségek roncsoló hatásairól beszéljenek. Ezeken az interaktív órákon nem csupán a szakemberek – addiktológusok, gondozók, az intézet vezetői – hívják fel a figyelmet a veszélyekre és a helyes életvezetésre, hanem maguk a kliensek, a felépülő betegek is. Az előadások keretében személyes történetek hangzanak el, melyek szereplői kézzel fogható közelségben vannak, gyakran alig idősebbek az iskolásoknál, és saját sorsukon keresztül mutatják be azt, hogy milyen árnyoldalai vannak a gyakorlatban a szenvedélybetegségeknek, és mennyire nehéz belőlük felépülni.

Danziger Dániel, az Alapítvány egyik munkatársa szerint egyáltalán nem az a cél, hogy a szenvedélybetegek pozitív hősként jelenjenek meg a gyerekek előtt: „Többféle kliens érkezik a szakemberekkel együtt az előadásokra: szerencsejátékosok, alkohol-, drog-, sőt számítógépfüggők, mivel ez utóbbi szenvedélybetegség is egyre elterjedtebb. Ezek az emberek bármikor visszaeshetnek, és rengeteg negatív hatás éri, érte őket szenvedélyük miatt. A személyes történetek ezért gyakran szólnak halálesetekről, betegségekről, rendőrségi ügyekről, az anyagi biztonság elvesztéséről, megromlott kapcsolatokról.”

Az iskolák legtöbbször maguk keresik fel az alapítványt, többükkel jó kapcsolatot ápol a szervezet, így hosszabb távú együttműködést is terveznek. A gyerekek érdeklődőek, de Dániel szerint osztályfüggő az, hogy mennyit kérdeznek: „Ha erősebb a hordaszellem, vagy jelen vannak maguk a fogyasztók, illetve a dílerek, akkor nehezebben valósul meg az interaktivitás, de általában megragadják a gyerekeket a történetek, és érdekli őket, hogy mi történt az adott klienssel, hol tart most, és feltud-e úgy épülni, hogy a társadalom hasznos tagjává váljon.”

Ifjúságvédelem az iskolákban: alapítványok előadásai és kortárs segítők

Hiteles képet kaphatnak a gyerekek arról, milyen romboló hatással lehet a kábítószer az életükre

Nóra egy szakközépiskolában tanít és emellett lett ifjúságvédelmi felelős. Szerinte nagyon fontos az iskolákban az ifjúságvédelem, mivel a gyerekek fejében gyakran keringenek tévhitek a kábítószer-fogyasztással kapcsolatban: „Sokan például azt gondolják, hogy a marihuánára nem lehet rászokni. Van olyan gyerek, aki még soha nem bulizott józanul, vagyis minden alkalommal alkoholt vagy kábítószert fogyaszt, mert ezek nélkül a szerek nélkül nem képes feloldódni.” Azt a tanulót, akiről bebizonyosodik, hogy kábítószert fogyasztott, el is tanácsolhatja az iskola. Ez azonban csak a végső lépés, az intézmények inkább a megelőzésben keresik a megoldást.

A Than Károly Ökoiskola nagy hangsúlyt fektet a környezettudatosságra és az egészséges életmódra, így a drogprevencióra is. Balogh Tiborné tanár és ifjúságvédelmi felelős az intézményben; munkáját egy szociális munkás és egy iskolapszichológus segíti. A tanárnő elmesélte, hogy különböző drogprevenciós pályázatokon indulnak, és a megelőző programjuk több elemből tevődik össze: „Öt osztályfőnöki óra áll a rendelkezésünkre, hogy különböző foglalkozásokat tarthassunk a program keretében, ezen kívül év végén egészségnapot tartunk, melyre előadókat hívunk. A rendőrségről, illetve alapítványokból is járnak ki hozzánk, így hiteles képet kaphatnak a gyerekek arról, milyen romboló hatással lehet a kábítószer az életükre. Fontos, hogy az alapítványokból érkező, gyógyulófélben lévő kliensekkel folytatott beszélgetéseknek prevenciós tartalmuk legyen, hangsúlyt kapjon az, hogy mennyire nehéz ezeknek az embereknek talpra állniuk.”

Az iskolában kilencedik osztályban már jelentkezhetnek a gyerekek kortárs segítőnek. A Családok Szövetsége a Világ Békéjéért és Egységéért nevű szervezet biztosít gyakorlási lehetőséget a fiatal önkénteseknek, és a képzésükért is a szövetség felel. Balogh Tiborné szerint a gyerekekre nagy hatással vannak a személyes történetek is: „Előfordult már, hogy az egyik prevenciós beszélgetésünkön a dohányzás hatásairól saját tapasztalatot osztottam meg a gyerekekkel, és volt, aki még évek múltán is emlékezett erre.”

Az ifjúságvédelmi felelős szerint sok múlik azon is, hogy az iskola mennyire támogatja a prevenciót. Náluk pozitív a hozzáállás, a pályázat lehetőségeket igyekeznek minél jobban kihasználni, és egy beszélgetőszobát is létrehoztak, ahol a gyerekek elmondhatják problémáikat az iskolapszichológusnak vagy az ifjúságvédelmi felelősnek.

Drogpolitika az Európai Unióban és az ENSZ-ben
Az Európai Unió Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja (EMCDDA – European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction): statisztikai, dokumentációs és technikai információkat feldolgozó vagy előállító központ.
www.emcdda.europa.eu/

Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC – United Nations Office on Drugs and Crime): kutatási és elemzési tevékenységeket végez, a kábítószer, a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben szakmai együttműködéseket kezdeményez a különböző tagállamok között.
www.unodc.org