Tandíj, költségtérítés, BKV-bérlet, étkezés, koli vagy albérlet együtt hatalmas költség, és akkor még egy percet sem szórakozott a diplomájáért küzdő fiatal. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája arra volt kíváncsi, pontosan miből is finanszírozzák a hallgatók a megélhetésüket, hányan dolgoznak, miként teremtik elő a havi közel százezres apanázsukat. A több száz hallgató bevonásával készült felmérés szerint a hallgatók 29 százaléka dolgozik azért, hogy legyen miből tandíjat, költségtérítést fizetni, 53 százalékuk pedig a tankönyvekre, szakmai programokra, vizsgadíjakra teremti elő saját erejéből a pénzt. A tanulmány arra is rávilágít, hogy a vidéken élő diákok hamarabb állnak a saját lábukra és kezdenek dolgozni, aktívabbak, mint a fővárosiak.
A felmérés adatai azt mutatják, hogy a költségtérítéses hallgatók mindössze 16 százalékának tudják a szülők teljes egészében fedezni a képzés költségeit. 29 százalék ezért egyedül teremti elő az összeget, 12 százalék diákhitelből fizet, 13 százalék pedig szülői segítség mellett maga is hozzátesz a költségekhez. A járulékos költségeket, mint például a tankönyvek, a szülők 27 százaléka tudja fedezni gyermekének. A lakhatás valamivel könnyebb, hiszen a főiskolai évek alatt a megkérdezett hallgatók több mint fele még otthon lakik, a nappali tagozatosok 14 százaléka pedig kollégiumi ellátásban részesül. A lakhatási költségek fedezését a nappali tagozatos hallgatók esetében így 66 százalékban a szülők állják.
A megélhetési költségekről, étkezésről, utazásról, telefonköltségekről azonban a megkérdezett hallgatóknak már 65 százaléka teljes egészében vagy részben önmaga gondoskodik. A szórakozás az a terület, ahol a fiatalok a legönállóbbak. 72 százalékuk ezt már egyedül finanszírozza, illetve csupán a szülők 12 százaléka száll be a bulik költségeibe.
A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) felmérésük nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a hallgatókat nagymértékben megterhelheti a tanulási költségek előteremtése. Sok időt és energiát emésztenek fel az olyan alkalmi vagy diákmunkák, amelyek nem kapcsolódnak szervesen az adott hallgató tanulmányaihoz, így a későbbiekben szakmai tapasztalatként sem segítik az elhelyezkedést.
A MÜTF az ellentét feloldására dolgozta ki országosan egyedülálló koncepcióját, mely szerint a tandíjat nem kell kifizetnie annak, aki a főiskola által közvetített szakmailag is releváns gyakorlati helyen azt ledolgozza. Ezáltal a hallgató idejét nem veszi el az értékes szakmai gyakorlattól, hanem karrierje megalapozása közben keresheti meg a tanulása költségeit. A főiskola iskolaszövetkezeten keresztül, illetve saját kiterjedt céges kapcsolatrendszerét felhasználva keres álláslehetőségeket a diákoknak.
