A kormány valóban az oktatási rendszer átalakítására készül, tudtuk meg Gloviczki Zoltántól, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkárától. Vélhetően őszig kerülnek a parlament elé a törvényjavaslatok. Az új rendszerre való felkészülés legalább két évet igényel, tehát alapjaiban legkorábban 2014-től változik az érettségi-felvételi rendszer.
Idén két lényeges változás lesz
1. Mivel csökkent a felvételiző korosztályhoz tartozók száma, kevesebb hallgatót vehetnek fel államilag támogatott képzésre az egyetemek és főiskolák 2011-ben, a tavalyi 56 ezres felsőoktatási keretszám 53 ezerre csökkent. Kevesebben tanulhatnak bölcsészettudományi és gazdaságtudományi szakokon, viszont az informatikai és orvosi képzéseken több lesz az elsőéves.
A felsőoktatási intézmények 2011-ben 53 450 államilag támogatott hallgatót vehetnek fel, ebből 40 610 tanulót alapképzésre, 2840-et egységes, osztatlan képzésre, illetve 10 ezret felsőfokú szakképzésre.
2. Már most változik a pontszámítás rendszere is: kevesebb pont jár a nyelvvizsgákért, kisebb előnnyel indulnak az OKTV-helyezettek és a szakmai versenyek győztesei, az emelt szintű vagy felsőfokú OKJ-s szakképesítésért, a kiemelkedő sportteljesítményért és a hátrányos helyzet kompenzálására is kevesebb pluszpontot lehet kapni.
Középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért 28 pont, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgáért 40 pont jár, de a nyelvvizsgákért összesen maximum 40 pont kapható.
További információ: www.felvi.hu (Alapinformációk menüpont alatt)
Mi változik a közeljövőben az érettségi-felvételi rendszerben?
1. Az adott intézmény által kért módon kötelező lesz egy vagy két tárgyból emelt szintű érettségit tennie annak, aki felvételt szeretne nyerni a felsőoktatásba.
2. Egy természettudományos tárgy bekerül a kötelező tantárgyak körébe (fizika, vagy kémia, vagy biológia).
3. A nyelvvizsga érettségivel való kiváltásának trendje folytatódik.
4. A pluszpontok rendszerét szeretné a kormány minimalizálni.
| Mi várható 2014 után?
Az átalakítás fő irányait az alábbiak szerint körvonalazta Gloviczki Zoltán, a NEFMI helyettes államtitkára: 1. A középszintű érettségi követelményszintjét emelni, az emelt szintű érettségi esetében pedig valamelyest csökkenteni szándékozik a kormány. Míg a felsőfokú beiskolázás az EU-átlag fölötti Magyarországon, ugyanez nem mondható el a diplomát szerzők arányára. Ennek hátterében az áll, hogy a diákok sem tudásban, sem munkabírásban nem elég felkészültek, sokan már az első évben kihullnak. Ésszerű elvárás, hogy a diákok minőségi tudással kerüljenek be a felsőoktatásba. |
A cikk nyomtatásban a legfrissebb Nők Lapjában jelent meg.
Az e heti lap tartalmából:
- „Itthon vagyok az unióban” – az EU-nak dolgozó „háttéremberek”
- Utánajártunk – Nehezebb lesz bejutni a felsőoktatásba
- Müller Péter: Az élet igazságtalan?
- A hét kérdése – Mennyivel drágul az ennivalónk tavasszal?
- Lélek – Szeretem vagy gyűlölöm?
- Stresszoldó és gyógyító gyakorlatok a hétköznapokra
Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted!
