 |
| 50 ezer munkahely keresi gazdáját! |
Becslések szerint évente 100–150 ezer ember vesz részt a felnőttképzési intézmények OKJ-s végzettséget adó tanfolyamain. Ám a megoszlás közel sem egyenletes: a slágerszakmák képzésein alig lehet beférni az oktatótermekbe, míg olyan szakma is akad, amelyikből senki nem akar vizsgát tenni, pedig a munkaadók körében volna igény a szakemberekre.
Biztonsági őrök és eladók a toplistán
„A helyzet persze ennél sokkal árnyaltabb – mondja Nagy László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet főigazgatója. – Hiába van ugyanis sok üres állás egy hiányszakmának minősülő területen, ha a munkakörülmények, a bérviszonyok vagy más tényezők arra kényszerítik a munkavállalókat, hogy ne pályázzák meg ezeket. Előfordul például, hogy egy adott településen élő, megfelelő szakképzettséggel rendelkező ember azért nem tud elvállalni 30 kilométerrel arrébb egy munkát, mert a fizetéséből nem futná a bejárás napi költségeire.” Ugyanakkor az sem biztos, hogy a slágerszakmát választók a „sok az eszkimó, kevés a fóka” elvén nem jutnak majd munkahelyhez: aki valóban jó szakember, annak valószínűleg nem lesz gondja.
De vajon melyek a legnépszerűbb képzések? A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet régiókra bontott 2010-es adatai szerint tavaly a legtöbben biztonsági őrként tettek vizsgát. Az ország minden régiójában a toplistán szerepelt az élelmiszer- és vegyiáru-eladói tanfolyam, de emelőgép-kezelőnek és targoncavezetőnek is szinte minden régióban sokan tanultak. Feliratkozott a regionális toplistákra a kéz- és lábápoló, műkörömépítő képzés, valamint a kereskedő-boltvezetői tanfolyam is. Érdekes, hogy az észak-alföldi régióban a szociális gondozó és ápoló egyszerre szerepel a hiányszakmák között, és a legtöbb vizsgázóval rendelkező tanfolyamok listáján – úgy tűnik, itt összeér a hiányszakmák és a népszerű tanfolyamok köre.
Szakemberhiány az építőiparban
Az intézet régiónkénti összesítéséből az is kiderül, mely szakmákból szereztek a legkevesebben képesítést. Néhány százan tanultak szociális gondozónak és ápolónak, valamint gépi forgácsolónak, hegesztőnek és villanyszerelőnek. Ennél is kevesebben szereztek kőműves, ács-állványozó, valamint ápoló és szerkezetlakatos végzettséget. Alig néhány embert érdekelt tavaly a gazda, a mechatronikai műszerész, valamint a géplakatos szakma, szerszámkészítőként pedig senki sem vizsgázott.
A Számalk Szakképzési Központ honlapja is listát közöl a 2010–2011-es hiányszakmákról. Eszerint elsősorban a szakmunkákra, különösen az építő- és élelmiszer-ipari szakképzettségekre volna igény. A hiányszakmák listájában ott van a burkoló, a bútorasztalos, a festő-mázoló, az ács-állványozó, a hegesztő és a gépi forgácsoló, a villanyszerelő és a kőműves csakúgy, mint a húsipari termékgyártó vagy a szakács. Hiány van szociális gondozókból és ápolási asszisztensekből, valamint gazdákból is. A honlap közli azoknak a szakmáknak a listáját is, amelyekben a hivatalok és a képző intézmény tapasztalatai szerint könnyű elhelyezkedni: ezek között már ott van néhány „slágerszakma”, például a bolti eladó, a targoncavezető vagy a biztonsági őr.
A képzőhelyek tapasztalatai szerint bár nem „toplistásak”, mégis minden évben nagy népszerűségnek örvendenek a pénzügyi-számviteli, könyvelői, tb-ügyintézői, marketing-ügyintézői, az ingatlan-közvetítői vagy a masszőrképzések is.
Majdcsak jó lesz valamire?
Eddig a száraz tények. A nagy kérdés mégis az marad: hogyan válaszd ki a neked való tanfolyamot, amely valóban munkahelyhez segít majd? Gerlei Béla karriertanácsadó, a Karrier Intézet igazgatója szerint idő- és pénzpazarlás az a tanfolyam, amelyet konkrét cél nélkül, csak a felvételin kapható pluszpontok reményében, vagy „majdcsak jó lesz valamire” jeligével végzel el. A szakértő szerint az is nagy hiba, ha csak a szakmanevekre ugrasz: akármilyen jól hangzik a marketing-ügyintézői vagy az asszisztensi állás, kérdés, hogy valóban neked való-e.
A szakmaválasztás Gerlei Béla szerint az önmagadnak feltett és őszintén megválaszolt kérdésekkel kezdődik. Mi az, amit szeretsz csinálni? Mivel szeretnéd tölteni a napjaidat? Milyen értékeket tartasz fontosnak? Szükséged van-e az alkalmazotti lét nyújtotta viszonylagos biztonságra, vagy vállalod a vállalkozással járó kockázatokat, kezdeti költségeket, rengeteg befektetett munkát?
Ha már van válaszod ezekre a kérdésekre, járj alaposan utána, milyen munka lenne az, amely az elvárásaid többségének megfelelhet. „Az emberek 70 százaléka nem szereti a munkáját, pedig egyáltalán nem mindegy, milyen hangulatban, mivel töltjük napjaink nagy részét” – figyelmeztet a szakértő. Ha külföldön szeretnél munkát vállalni, jó tisztában lenni a helyi viszonyokkal: vedd fel a kapcsolatot legalább három ott élő emberrel (az internet kiváló eszköz erre), és tudd meg, hogyan működnek a dolgok arrafelé. Ha lehet, próbálj a helyszínen körülnézni, mielőtt bármilyen komolyabb kötelezettséggel járó lépést tennél.
Teszteld az iskolát!
Ha megvan a kiszemelt állás, nézd meg, kell-e ehhez valamit tanulnod, esetleg új végzettséget szerezned, és ha igen, milyet. „A tanfolyam kiválasztásában elsősorban ne az ár motiváljon, hanem inkább az, hogy mit kapsz a pénzedért” – tanácsolja szakértőnk. Vagyis menj el a kiszemelt iskola egy-egy órájára, és kérdezz meg ott végzett embereket, hogy jó szívvel ajánlják-e az intézményt. Az is sokat elárul, mennyire sikeresek az adott helyen végzettek. Ha a munkaadók véleményét is szeretnéd hallani, akkor például az állásbörzéken érdemes kérdezősködni: sok olyan képzőhely van ugyanis, amelyeket a cégek HR-osztályán nem vesznek komolyan, míg más helyekről keresett „papírral” sétálhatsz ki.
És hogy érdemes-e divatos szakmát választani? Gerlei Béla szerint, ha valóban szívvel-lélekkel tudod csinálni, és van hozzá érzéked, minden bizonnyal igen. Ha valaki tehetséges a munkájában, és lelkesen, örömmel végzi azt, általában megtalálja a helyét akkor is, ha kevés a munkahely. „Az álomállás mindenki számára létezik, csak nagyon pontosan tudnod kell, mit keresel” – mondja meggyőződéssel a karrier-tanácsadó.
