Béranyaság: Itthon illegális, Afrikában nem ajánlott 4. rész

Egy harmincas házaspártól érkezett a következő levél: „Végre valaki felveti, hogy nem a „fekete-béranyaság” lenne itthon a megoldás, hanem a jogi szabályozás! Mi lemondtunk arról, hogy saját gyerekünk szülessen, még gyerekkoromban kiderült, hogy sosem fogok tudni kihordani egy terhességet. A férjemmel évekkel ezelőtt kezdtünk kutatni a lehetőségek után, láttuk, hogy magyar nők is vállalkoznának béranyaságra, de mivel nálunk ez illegális, nem is jutottunk tovább egy-két kapcsolatfelvételnél. Lesz-e önök szerint lehetőség az elkövetkező években erre? (Természetesen nem ingyen szeretnénk, már tudjuk a nemzetközi tarifákat.) Vagy ha nem, akkor mi arra a garancia, hogy például az ukrán programban minden szabályozott, és végül miénk lesz a babánk? Petesejtem van, a férjem teljesen egészséges, és ha szükséges, elő tudunk teremteni – a lakásunk kisebbre cserélése árán, illetve a spórolt pénzünkből – 5–10 millió forintot, csak tudnunk kellene, kihez forduljunk, hol biztonságos minden! Éva, ön szerint mit tegyünk? Üdvözlettel: Vera és Róbert”

Magyarországon 1999-ben már foglalkozott a törvényhozás a dajkaanyasággal, de végül nem lépett hatályba a szabályozás. Mind a dajkaanyaság (amikor a pár rokona ingyen hordaná ki a terhességet), mind pedig a béranyaság tiltott hazánkban. Bár már fordult meddő pár az ombudsmanhoz, illetve a korábbi köztársasági elnökhöz kérelemmel, de változás nem történt ebben az ügyben. Ez a lehetőség Veráék előtt is nyitott. Jelezték, hogy ők is levelet írnak az ombudsmannak, a fejleményeket pedig nyomon követhetjük mi is. Közben azért felkészülnek az ukrán programban való részvételre.

Olcsón és biztonságosan?

Több pár is megkeresett, hogyan vehetnének részt az angliai, amerikai programhoz képest még mindig olcsóbb ukrán béranyaprogramban. Volt, aki indiai honlapokat is nézegetett, mint a levelét „E.”-ként jegyző hölgy. „Sajnos egy belgyógyászati betegség miatt nem hordhatnék ki terhességet. Párommal ezt már akkor tudtuk, amikor összeházasodtunk, de nem adtuk fel, hogy egyszer saját gyerekünk szülessen.

Mivel nincs sok-sok milliónk, és mert itthon nincs megoldás a problémánkra, a legolcsóbb lehetőségeket keressük már évek óta (egyelőre nem gondolkozunk az örökbefogadáson). Hallottunk már romániai klinikákról is. Az afrikai intézetektől tartunk, de egy külföldi lapban olvastam indiai béranya-klinikákról, és azóta az interneten is tájékozódtunk. Olcsóbb, és annyi pénzt elő is tudnánk teremteni, de nem tudjuk, mennyire biztonságos. Esetleg olvashatnánk a romániai, indiai vagy afrikai lehetőségekről is a Nők Lapjában?”

A béranya szabja meg a díját

Dr. Gál Tünde nemzetközi jogász-közgazdász

– Magyarországon pillanatnyilag semmiképpen sem ajánlatos béranyát keresni. Hiszen bár a béranyaság önmagában nem bűncselekmény, a pár embriójának beültetése jogszerűen nem végezhető el, így a béranyaságra hazánkban jelenleg nincs törvényi lehetőség. Amennyiben jogellenesen mégis megtörténne a beültetés, a megszületett gyermek anyja a hatályos jogszabályoknak megfelelően az őt világra hozó nő. Apja pedig vélelem alapján a béranya férje vagy élettársa lenne – mondja dr. Gál Tünde nemzetközi jogász-közgazdász.
– Tudjuk: keskeny a határ a gyermekkereskedelem és a legális béranyaság között, ezért mindenképpen nagyon pontos és részletes szabályozásra van szükség. Az Európai Unióban nagyon kevés országban legális a béranyaság. Angliában ugyan igen, de nagyon szigorúan szabályozott keretek között.
A jogász hangsúlyozza, hogy a béranyák mindenütt térítésért vállalják a részvételt.

Ha egyszer hazánkban is legálissá válna a béranyaprogram, ez így volna itt is, és minden bizonnyal többe kerülne, mint Ukrajnában vagy Oroszországban. E két országba gyakran mennek Nyugat-Európából, de még az Egyesült Államokból is, amelynek néhány államában egyébként engedélyezett és nagyon liberálisan szabályozott a béranyaság. Az ukrán és orosz árak nyolc-tízmillió forintnyi összeg körül mozognak, s ez fele-harmada a nyugat-európai és amerikai áraknak. Hogy miért olcsóbb az ukrán béranya? Elsősorban azért, mert sokan messze a szegénységi küszöb alatt élnek, és saját családjuk életszínvonalát szeretnék javítani, gyermeküket iskoláztatni a kapott pénzből. Számukra ez az összeg valóban az új élet lehetőségét jelenti.

– Ugyan valóban Afrikában és Indiában a legolcsóbb a program, de rendkívül kockázatos, mégpedig a gyermek hazahozatala miatt! – figyelmeztet a szakértő. –Indiában például nem fed le mindent a béranyasággal kapcsolatban a jogi szabályozás, és bírósági eljárás keretein belül állapítják meg, kik a baba szülei. Csak végzés birtokában kaphatja meg az okmányokat a gyermek, és csak akkor hozható haza. Az eljárás több hónapig, vagy akár évekig is eltarthat, tehát rendkívül magas a kockázata. Más kérdés, hogy folyamatban van a szabályozás módosítása, és ha ez minden részletre kiterjedően megtörténik, akkor bizonyos, hogy az indiai program az ukrán és orosz program legfőbb konkurense lehet. Romániában viszont tilos a béranyaság. Én is tudok róla, hogy hirdetik a lehetőséget egyes román klinikák, de senkinek sem tanácsolom, hogy illegálisan részt vegyen benne.
Gál Tünde azt mondja, néhányan a görögországi lehetőségekről is érdeklődnek, de Görögországban csak bírói végzéssel, és csak görög állampolgárok vehetnek részt béranyaprogramban. Tehát pillanatnyilag mégis az ukrán megoldás a legolcsóbb és a legelérhetőbb.

Ukrajna: írott és íratlan szabályok

Szakértőnk azért figyelmeztet: ne gondoljuk, hogy Ukrajnában annyira egyszerű a programban való részvétel. Szigorú írott és íratlan szabályai vannak, s ha valaki nem tájékozódik alaposan, annak komoly ára lehet. Az ukrán béranyaprogramban csak házaspárok vehetnek részt, és csak akkor, ha egészségügyi probléma miatt indokolt a béranya igénybevétele. S ami még fontos: nem ajánlatos találomra klinikát és ügyvédi irodát választani.

– Kevesen tudják például azt, hogy az ukrán ügyvédek csak addig viszik az ügyet, amíg megszületik a baba, és kiállítják a születési anyakönyvi kivonatát. Azután viszont még a szerződések, orvosi igazolások birtokában engedélyt kell kérni a magyar hatóságoktól a gyermek hazahozatalára. Itthon pedig következik a honosítási eljárás – magyarázza Gál Tünde. – A klinika kiválasztása sem mindegy, tudok olyanról, ahol előre, még a vizsgálatok, szerződések előtt elkérnek a pártól hat-nyolcezer eurót úgy, hogy semmiről nincs írásos dokumentum, és reklamációnak sincs helye. Meg kell találni a korrekt klinikákat, s meg kell találni a kinti ügyvédi irodák közül azokat, amelyek gyorsan, tisztességesen és szabályosan végzik a dolgukat. Számos buktató akad, de ha ezeket sikerül elkerülni, és minden szabályosan történik, akkor nemcsak egy, hanem mindjárt két család lesz boldog. Akiknek a babája megszületik, és a béranya, aki jobb körülményeket tud teremteni a saját gyermekének.
A jogász szerint már van jó néhány sikertörténet, s egyre több magyar pár Ukrajnában kaphatja meg az esélyt a gyermekáldásra.

Két hét múlva arról lesz szó, hogyan működik az ukrán program? Mi kell a sikerhez? Mennyire kötődik a béranya a babához? Illetve megtudjuk, Veráék megírták-e levelüket az ombudsmannak. Addig is várom véleményüket, történeteiket az e.fejos@sanomabp.hu e-mail címen.