Miért keresnek rosszabbul a nők?

A nők bérhátrányáról szerte az Európai Unióban február 22-én emlékeznek meg. Az Egyenlő Fizetések Napja viszont szeptember 27. Azért ez a nap, mert ezután már csak a férfiak dolgoznak pénzért. Vagyis a nők és férfiak átlagos éves keresetét összehasonlítva – ha januártól egyforma lenne a bérük – szeptember 27-e után a nők már nem keresnének egy vasat sem.

Hat megdöbbentő tény

1.  A magyar nők fizetése átlagosan 10–15 százalékkal alacsonyabb a férfiak jövedelménél. Ez az Európa Unióban 17,8 százalék. Ha a prémiumokat, bónuszokat is figyelembe vesszük, a különbség akár a 30 százalékot is elérheti.
2. Minél képzettebb egy nő, annál nagyobb a különbség az ő és egy vele azonos képzettségű férfi bére között.
3. Azonos cégnél, azonos munkakörben, ugyanazért a munkáért egy nőnek általában kevesebbet fizetnek, mint egy férfinak.
4. A nők nagy része alulfizetett pályán dolgozik. Ilyen az oktatás és az egészségügy is. Ha az egészségügyet tekintjük, a gyengébben fizetett röntgenorvosok között több a nő, mint a nagyobb jövedelmet jelentő sebészi, vagy nőgyógyászi pályán.
5. Míg jóval több a női fodrász vagy szakács, mint a férfi, utóbbiak karrierje könnyebben szárnyal. A sztárszakácsok és sztárfodrászok szinte egytől-egyig férfiak. Talán mert jobban képviselik magukat, a karrierépítés nagyobb részét teszi ki az életüknek.
6. A vállalati ranglétrákon, ahogy feljebb haladunk, úgy csökken a nők száma.

De mégis, miért áramlanak a nők azokra a pályákra, amelyekről tudni lehet, hogy rosszul fizetettek?

– Ennek oka nagyrészt a társadalmi elvárásokban keresendő – magyarázza Herczku Mónika karrier-tanácsadó. – „Apa mosdik, anya főz”, „Apuka orvos, anyuka tanítónő” és a többi. A lányokat kiskoruktól arra szocializálják, hogy a humán pályák felé orientálódjanak, s még mindig kevesebb nő tanul tovább a jobban fizetett műszaki-természettudományos pályákon.

A nőknek hagyományosan több feladat jut a családban és a háztartásban. Ez utóbbi általában a nőkre marad, de ez éppen az a tradíció, amelyen lehet és kell is változtatni. A nők a terhességgel, a szüléssel és a kisgyermek-gondozással többször szakítják meg a karrierjüket. A munkáltatók szempontjai alapján tehát ilyen értelemben „megbízhatatlanabbak” a férfiaknál.  A gyerekvállalás többnyire kevésbé befolyásolja az apa munkáját, karrierjét, mint az anyáét.

– Ez sokszor tudatos lépés eredménye: a nő inkább visszalép és elfogadja, hogy a férfi keres többet. Otthon maradunk háziasszonynak, neveljük a gyerekeket, ápoljuk a szülőket és így tovább – mondja Herczku Mónika. – Persze a szülés után hat héttel visszamehetünk dolgozni, akár bébiszittert is alkalmazhat, aki megengedheti magának. A döntés elvben minden nő számára adott, a gyakorlatban azonban ez kevésbé egyértelmű.

Mi lehet a megoldás?

A társadalmi konvenciók lebontásában például sokat segíthet az osztrákok ötlete. Ők jövedelemfüggővé tennék a gyermekgondozási támogatást; ami a remények szerint azt eredményezné, hogy több férfi marad otthon gyermekgondozási szabadságon. Így nem csak a női karrierek szünetelnének egy-két-három évre. Hosszú távon ez biztosan a sztereotípiák felszámolásának irányába hatna. Szakértők szerint ugyanakkor hazánk ebből a szempontból konzervatív országnak számít, és a nők nagy része úgy gondolja, hogy ha megszületik a baba, inkább ő marad otthon.
                       

Átlagkeresetek az iskolai végzettség függvényében (HUF):

Iskolai végzettség            Nők            férfiak            Különbség %ban
Általános iskola           133 000         178 000             25
Szakmunkásképző       106 000         146 000             27
Szakközépiskola          114 000         157 000             27
Gimnázium                 130 000         189 000             31
Főiskola                      158 000         211 000             25
Egyetem                     184 000         258 000             28

Női és férfi topmenedzserek fizetése:

                          Különbség %-ban
Magyarország          30
Szlovákia                35
Csehország             43

Női és férfi fizetéskülönbségek az EU-ban:

•   Legnagyobb különbség: Nagy-Britannia (30%)
•   Legkisebb: Szlovénia (11%)
•   Alacsony különbség (11–17%): Belgium, Franciaország, Svédország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia
•   Közepes (18–24%): Hollandia, Litvánia, Bulgária, Románia, Dánia, Norvégia, Portugália, Luxemburg, Lettország, Olaszország, Finnország
•   Nagy (25–30%): Nagy-Britannia, Szlovákia, Ciprus, Észtország, Görögország, Ausztria, Írország, Németország, Spanyolország, Csehország

A cikk nyomtatásban az e heti Nők Lapjában jelent meg. 

A legfrissebb szám tartalmából: 

• Zöld kel-mezőkről álmodom
  
• Forradalom a neten
  
• Szex szülés után
  
• Soma és Soma 
• Miért keresnek rosszabbul a nők?
  
• Szamócát az erkélyről
  
• Rés a pajzson
  

Ha előfizetnél a hetilapra, itt és most megteheted!