Két hete azzal búcsúztam, hogy megnézzük, hová fordulhatnak kérvénnyel azok a párok segítségért, akik dajka- vagy béranyaprogramtól remélhetik a gyermekáldást. Időközben jelentkezett egy házaspár (nevüket titokban szeretnék tartani), akik 2007-ben számos helyre adtak be kérelmet a dajkaanyaság engedélyezésére, mivel a feleség nem tud gyermeket kihordani. A következő válaszokat kapták: az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára azt írta az asszonynak, hogy a béranyaság engedélyezése egészségügyi és jogi szakmai kérdés, amelyben nem kíván állást foglalni. Sólyom László, akkori köztársasági elnök válasza: a kérelemben foglaltak nem tartoznak a feladat- és hatáskörébe, sem az alkotmány, sem a törvények nem adnak számára lehetőséget, hogy az ügyben bármilyen intézkedést tegyen vagy kezdeményezzen – a házaspár forduljon az egészségügyi miniszterhez. Szabó Máté ombudsman a 108/B/200 alkotmánybírósági határozatra hivatkozott. (Az egészségügyről szóló törvény szövege eredetileg tartalmazta a dajkaanyaságot, de 1999-ben kikerült belőle, mivel „a magyar jogrendszer még nem eléggé felkészült a dajkaanyaságra”.)
– Természetesen megpróbálhatja a két hete bemutatott házaspár, Vera és Róbert, hogy kérvényeket ír, de sajnos még mindig nem sok esélyt látok arra, hogy hazánkban a közeljövőben lehetővé váljon a meddő párok számára dajkaanya vagy béranya segítségével a gyermekáldás, pontosan azért, mert a magyar jog- és intézményrendszer nem elég felkészült a dajka- és a béranyaság szabályozására – mondja dr. Gál Tünde nemzetközi jogász-közgazdász, aki alaposan „beleásta” magát a témába, hiszen több magyar, illetve külföldi házaspárnak segített már, hogy részt vehessenek az ukrán béranyaprogramban.
Magyar házaspár – ukrán béranya: csak meghatározott feltételekkel
– Amikor nálam jelentkezik egy házaspár, felhívom a figyelmüket: ne gondolják, ha a béranyaság Ukrajnában legális, akkor az a magyar állampolgároknak is automatikusan az. Magyar állampolgárok csak meghatározott feltételekkel vehetnek részt jogszerűen az ukrán programban. Ezen feltételek maradéktalan betartása szükséges, utólag nem pótolhatóak, megsértésük a programot veszélybe sodorhatja, és akár nemzetközi botrány is kialakulhat. Ezért tartom rendkívül fontosnak, hogy a béranya az ukrán jogszabályok „védőszárnyai” alatt maradjon, elsősorban ukrán állampolgár legyen, ne hagyja el az országot, az így megkeresett összeg után befizesse az adót, és ami a legfontosabb: ott hozza világra a babát. A magyar párnak is meghatározott időt kint kell töltenie, ugyanis vannak események, amikor a személyes jelenlétük kötelező. Csak heteroszexuális házaspár vehet részt a programban, és a béranya igénybevételének egészségügyi oka kell legyen (például a méh hiánya, rendellenessége, többszöri vetélés, ismeretlen eredetű meddőség stb.)
Mit mond a pszichológus? – A baba megérzi, ha őt nem akarják
– Az anya és a méhében hordott gyermek között már a várandósság alatt kapcsolat és kötődés alakul ki. Ha ez nem történik meg vagy zavart szenved – például azért, mert nem kívánt terhességről van szó –, annak messzemenő, azaz felnőttkorig ható káros pszichés következményei vannak – mondja Végvári Edit, anya-magzat kapcsolatanalízissel foglalkozó pszichológus. – A magzat nemcsak az őt kihordó anya szorongásszintjét éli meg (a köldökzsinóron keresztül eljutnak hozzá a szorongás hatására termelődő stresszhormonok), hanem az anya tudatos gondolatait és tudattalan érzéseit, fantáziáit is.
– Ilyen esetben az emberi kapcsolatok terén leginkább az elutasítottság élménye jut el a magzathoz, hiszen – ahogy ezt a cikksorozat egyik előző részében nyilatkozó béranya meg is fogalmazta – az anya tudatosan elhatárolódik tőle – folytatja a szakember. – Az elszigeteltség érzése születésekor csak fokozódik, hiszen az őt gondjaiba vevő anya, még ha biológiailag ő is az édesanya, számára idegen lesz. Kísérletek egyértelműen igazolták, hogy az újszülöttek megismerik és előnyben részesítik anyjuk szívverését, szagát, hangját. (Itt persze arra az anyára kell gondolni, akinek a méhében kilenc hónapot töltöttek.) Látható, hogy az orvostudomány vívmányainak köszönhetően mesterségesen születik egy olyan helyzet, ahol a létező legnagyobb magányt és elszigeteltséget éli meg a magzat.
– Persze ennek nem feltétlenül kell így lennie – és lehet, hogy nincs is így. A béranyák között is biztosan sok olyan van, aki a lelki gondviselést is a feladathoz tartozónak érzi. Ha érvényesülhetne a magzati szempont is a béranyaprogramban, és nemcsak a jogi-pénzügyi kereteket biztosítanák azok az intézmények, ahol erre lehetőség van, de pszichológus szakember segítségét is bevonnák, sokat lehetne tenni a káros pszichés következmények mérséklésére. Szakember bevonásával sokat lehetne tenni az érintettek ellentmondásos érzéseinek kezelése érdekében, hiszen a béranya sem egyértelműen utasítja el a gyermeket (hiszen a meg nem tapadás, a kilökődés neki sem érdeke), és az sem mondható, hogy ezek a gyermekek „nem kívántak”, hiszen ugyancsak nagyon vágynak rájuk leendő szüleik, ha nem kis áldozatot vállalva ezt a megoldást választják.
Az is fontos lenne, hogy a magzathoz is eljusson helyzetének magyarázata, az üzenet, hogy a kinti világban szerető szülők várják, de addig is valaki más gondoskodik a fejlődéséhez szükséges körülmények megteremtéséről. Egyszerű, de fontos körülmény lenne, hogy a béranya és a leendő szülők gyakran – ideális esetben napi szinten – találkozzanak. A baba így megismerhetné szüleit, és nem sérülne annyira a méhen belüli kötődés, alkalom lenne arra, hogy megkapja a maga „szeretetadagját”.
– Nem a béranyaság ellen vagyok – hangsúlyozza a pszichológus. – Együtt érzek azokkal a szülőkkel, akiknek nem lehet másképpen biológiai gyermekük, és ezt az utat látják a megoldásnak. De fontosnak tartom, hogy az elmondottakra is gondoljanak mindazok, akik ebben a folyamatban részt vesznek.
| Olvasói levelek
„Érdekes volt a cikk, támogatom, hogy idehaza is legyen lehetőségük a meddő heteroszexuális házaspároknak a béranyaság igénybevételére, de azzal nem értek egyet, hogy Oroszországban egyedülálló nők, vagy meleg és leszbikus párok is részt vehetnek a programban. Szerintem nem véletlen, hogy gyermek csak férfi és nő kapcsolatából születhet. Lehet, hogy prűd vagyok, de az is nagyon megbotránkoztatott, hogy Elton Johnnak és férfi élettársának béranyától született gyereke…” Üdvözlettel: B. K.-né „Nem vagyok érintett, de mélyen felháborít, hogy Magyarországon csak kiskapuk vannak, illetve a tiltás. Vegyük tudomásul, hogy a béranyák mindenhol pénzért vállalják, amit vállalnak, hiszen – elég csak megnézni az interneten – itthon is rengetegen adnak pénzért petesejtet, és sajnos azt kell hazudni ilyenkor, hogy rokonságban vannak a meddő nő családjával. Miért nem lehet elfogadni, hogy térítés jár ezért, és miért nem lehet szabályozni például a térítés összegét, magát a részvétel szabályait? Mennyivel jobb, ha a magyar párok külföldre mennek, a kinti klinikákra viszik a pénzt a kinti béranyáknak, mintha itthon szabályoznák a béranyaságot? Gondolom, az érintetteknek is megnyugtatóbb lenne, ha magyar viszonyok között, magyar klinikákon, magyar szerződéssel vehetnének részt benne, és Magyarországon születhetne a gyerekük. Drukkolok minden párnak, akinek ez az utolsó esélye!” Judit Zalaegerszegről |
Ki lehet béranya?
Ukrajnában 18–35 év alatti nők lehetnek béranyák, akiknek van legalább egy egészséges gyermekük, pszichológiailag alkalmasak, egészségi állapotuk megfelelő, vállalhatnak terhességet, lehetőleg ukrán állampolgárok, nem isznak, nem dohányoznak, rendezett családi környezetben élnek, negatív HIV-, szifilisz-, hepatitisz-B-, -C-eredményeik vannak – mondja Gál Tünde. – A házaspár találkozhat a béranyával, és ha rokonszenvesek egymásnak, akkor szerződést kötnek, és megkezdődhet a lombikprogramhoz szükséges peteérés-stimuláció (egy időben kezelik a feleséget, aki általában a saját petesejtjét adja a programhoz – bár donorpetesejtből is létrehozható a terhesség –, illetve a béranyát, akinek a méhébe majd beültetik a megtermékenyített sejteket. Általában a második–harmadik beültetés sikeres. A babavárás ideje alatt a házaspár akár Magyarországon is tartózkodhat, és elegendő a szülés várható időpontja előtt kiutazni, de ideális esetben a babavárás során is sok időt töltenek együtt a béranyával.
Gazdag párok gyermekeit szegény nők hordják ki?
Több levélírónk is így látja a béranyaprogramot, és ebben sajnos van is igazság. Hiszen aki béranyának jelentkezik, annak az életét a vállalása jelentősen megváltoztathatja. Például új helyre költözik, egyrészt azért, hogy a környezete ne tudja, miben vesz részt, másrészt sokan jobb állapotú ingatlanba tudnak költözni családjukkal. Egészségügyi ellátást, vitaminokat kap a béranya, illetve stabil havi jövedelmet a terhesség alatt, szülés után pedig egy nagyobb összeget (a béranya díja általában 10–20 ezer euró, tehát 3–6 millió forint közötti összeg). A pénzből általában lakásra fizetnek be, de akad olyan nő is, aki a tanulmányait fizeti. Tudunk olyan béranyáról is, aki a jobb körülmények miatt még egy saját gyermeket tudott vállalni.
Cikksorozatunk előző részei:
Gyereket Moszkvából
Béranyát Moszkvából
Bármit megtennék, hogy gyerekem legyen
Itthon illegális, Afrikában nem ajánlott
