Szigorúbb abortuszszabályok jönnek?

A fogamzás a hímivarsejt és a női petesejt egyesülésével jön létre. Azaz a fogamzás pillanatában még nem jön létre a terhesség, csak akkor következik be, amikor a megtermékenyített petesejt a méhszövetbe ágyazódik. A fogamzás után körülbelül 12 nappal történik meg, és ilyenkor még nagyon gyakori a spontán vetélések aránya, körülbelül 10 százalékra becsülhető.

…csak kivételes esetben?
Ha a jog a fogantatás pillanatától jogalanynak tekinti majd a létrejött életet, akkor a sürgősségi szülészeti beavatkozások, a 72 órás tabletta használata is kérdéses eljárássá válhatnak.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy orvosilag csak a terhesség 8–9. hetétől beszélünk magzatról, addig az embrió elnevezés a biológiailag pontos meghatározás. Mégis, ha a „magzati élet” a fogantatástól kezdődően védendő lesz, akkor a szabályok az embrióra is vonatkoznak majd, és meglehet, csak kivételes esetben lesz engedélyezhető az abortusz.

Nyitott kérdések

Egyelőre nem világos, hogyan szabályozza majd ezután a jog
• a sürgősségi szülészeti ellátást, a születésszabályozó eszközök használatát, például az esemény utáni tablettát;
• a mesterséges megtermékenyítést. Hiszen itt is létrejön az embrió, ami aztán különféle káros hatásoknak is ki lehet téve. Gyakran több embrió is létrejön, mint ahányat végül beültetnek a női szervezetbe.

Vitás lehet:
• azon diagnosztikai eljárások alkalmazása, amelyek kis százalékban ugyan, de vetélést okozhatnak, pl. a magzatvíz-vizsgálat, amellyel a genetikai rendellenességeket lehet kiszűrni.
• az orvosi beavatkozás a várandósság alatt. Felmerülhet, hogy azt a magzat védelme érdekében nem végzik el.

A kérdések egyelőre maradnak. Talán az után is, ha a parlament – mint az várható – elfogadja az új alkotmányt. Társadalmi vita ugyan erről a kérdésről sem zajlott, ám a véleményeket azért nem árt ütköztetni.

Úgy változik, hogy nem változik?

Gulyás Gergely

Gulyás Gergely, parlamenti képviselő, az alkotmány-előkészítő bizottság alelnöke (Fidesz)
 „Az alkotmány jelenlegi tervezete szerint »a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg«. Ez a megfogalmazás a jelenleg is fennálló, az Alkotmánybíróság által 1991-ben előírt jogszabályi helyzetet rögzíti az alaptörvény szintjén. Ugyanakkor a fogantatástól fennálló magzati életvédelem, ami – szemben a megszületett élet védelmével – nem korlátozhatatlan. Ami annyit jelent, hogy a »magzati élet« jogi kategóriájának rögzítése nem jelent abortusztilalmat. Ezt az alaptörvény indokolása is világossá teszi.

Személyes véleményem szerint az abortusz az élet elpusztítása. Ezért – egészen kivételes helyzetektől eltekintve – elfogadhatatlan. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a meggyőződésem szerint helyes álláspontot nem a törvény szigorával, hanem megfelelő felvilágosítással, a felelősség megismertetésével és a fogamzásgátlás emberi szervezetre nem káros fajtáinak elérhetőbbé tételével szükséges képviselni.

A benyújtott alaptörvény-tervezet megfelel a kormánypártok vállalásának, mely szerint csak olyan szöveg alaptörvénybe iktatását tudjuk elfogadni, ami nem teszi szükségessé a magzati élet védelméről szóló 1992-es törvény módosítását.”

Az a kérdés, ember-e a magzat?

Spronz Júlia

Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza, jogvédő
„Üdvözöljük, hogy a kormánynak nincs abortuszt szigorító szándéka, legalábbis ezt nyilatkozataiban nem sejteti. Ugyanakkor látni kell, hogy az Alkotmánybíróság minden döntésénél a hatályos alkotmányt értelmezi. Így az 1991-ben és 1998-ban hozott határozatok egyáltalán nem lesznek irányadók egy új alkotmányszöveg esetében.

Az abortusz szabályozása tekintetében az az alapvető kérdés, hogy a magzat jogilag embernek minősül-e, vagy sem. Erre az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban nem adott választ, hanem az erről történő döntést törvényhozói jogkörbe utalta. A következőképp fogalmaztak: »Ha a törvényhozó úgy határoz, hogy a magzat jogilag ember (…), akkor terhességmegszakítás is kizárólag azokban az esetekben végezhető, amelyekre nézve a jog eltűri az emberi életek közötti választást, és ennek megfelelően nem is bünteti az emberi élet kioltását. Ilyen eset például az, ha az anya életének megmentése érdekében válik szükségessé az abortusz.«
Véleményünk és számos más alkotmányjogász álláspontja is az, hogy a tervezett szöveg egyértelmű kinyilvánítása annak, hogy a magzat alanyi jogot kap az élethez. Erősíti ezt az értelmezést Semjén Zsolt (a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes – a szerk.) is, aki »magzati korukat élő embertársaink«-ként aposztrofálta a magzatot.

Személyes véleményem szerint a magzat érdekeinek védelmére leginkább az anyja képes, így kivenni ezt a jogot a kezéből és szembeállítani a nő érdekét a magzat érdekével hibás hozzáállás. Minden nőt megillet a választás joga, hogy kívánja-e gyermekét az adott helyzetben megtartani, és minden gyermeknek joga, hogy tervezetten jöjjön a világra.”

A cikk nyomtatásban az e heti Nők Lapjában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:

• Teremtsünk időt a családra
• Most rólam van szó – + 7 oldal a lélekről
  
• Trokán Péter és lányai
  
• 6 farmer, 6 alak
  
• Bátor Tábor – négy önkéntes vallomása
  
• Ezotéria – Mi köze a Szaturnusznak az arab forradalmakhoz?
  
• Marton Levente kulinarista
  
• Cukros gyerek a családban
  
• Szigorúbb abortuszszabályok jönnek  

Ha előfizetnél a hetilapra, itt és most megteheted!