| Gyógyulástörténet: Ha időzített bomba ketyeg benned |
Ma Magyarországon közel 3 millió nyugdíjas él, ebből 750 ezer a rokkantnyugdíjasok száma. Más európai országokhoz viszonyítva nálunk nagyon magas ez az arány, s a rokkantnyugdíjasok ellátása évente kb. 650 milliárd forinttal terheli a költségvetést. A rokkantnyugdíjak felülvizsgálatától azt remélik, hogy közel 200 ezer egészségkárosodott, de munkavégzésre képes aktív korú ember tér majd vissza a munkaerőpiacra. A kritikus hangok szerint azonban ez az elképzelés messze van a realitásoktól, hisz a jelenlegi helyzetben még azok a munkanélküliek is csak nehezen jutnak munkához, akik teljesen egészségesek
Luxusautók mozgáskorlátozott-kártyával
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a magyarok 62 százaléka úgy véli, hogy a rokkantnyugdíjasok számottevő része nem jogosan veszi igénybe az ellátást. A felülvizsgálattal egyetértők száma nem meglepő, miután az ország különböző pontjain szinte nyílt titok, hogy kik azok a sok esetben makkegészséges fiatalok, akik jogosulatlanul veszik igénybe a rokkantsági nyugdíjat, de a médiában is időről időre számos gyanús esetről – leggyakrabban a mozgáskorlátozott kártyákkal parkoló luxusautókról – lehet hallani.
A budapesti Parking Kft. rendszeresen figyeli ezeket az autókat. Február végén például egy hét alatt a Teréz körút és az Andrássy út környékének 359 férőhelyén 67 autó parkolt mozgássérült-igazolvánnyal, és ezek közül 31 luxusautó volt. De nemrégiben Liptai Claudiával kapcsolatban is szárnyra kelt a hír, miszerint a médiasztár múlt évben elhunyt édesanyja mozgáskorlátozott-kártyájával parkolt ingyenesen. Hogy történt-e visszaélés, még vizsgálják.
Budapesten összesen 25 895 darab mozgáskorlátozott-engedélyt adtak ki, országosan pedig 185 436 darabot. Hódmezővásárhelyen az országos átlag közel háromszorosa a rokkantkártyával rendelkezők száma, 12 ezer autóra 1918 kártya jut, épp ezért a városi közgyűlés kezdeményezte a mozgáskorlátozott-kártyák felülvizsgálatát, és felvetették egy olyan felülvizsgálati fórum szükségességét is, amelynek lehetősége lenne a szakvélemény kiállításának ellenőrzésére és az estleges visszaélések kiszűrésére. Jelenleg a kártyához szükséges igazolást szakorvos, vagy bizonyos esetekben a háziorvos állíthatja ki, a kártya birtoklásának jogosságát viszont sem az okmányt kiállító, sem az ellenőrző parkolóőr nem vitathatja, hisz nem tudhatja, hogy egy látszólag egészséges embernek milyen betegsége lehet.
„…én lennék a legboldogabb, ha mindenem meggyógyulna”
A tényleges rokkantsággal élő emberek mindeközben úgy érzik, hogy ezek miatt a botrányos ügyek miatt a többség úgy gondolja, hogy ők mindannyian csalók. Számos fórumon lehet elkeseredett hozzászólásokat olvasni: „Ha van minimum 3 »pótalkatrész«, ott szerintem egyértelmű, hogy az már kinőni nem fog. Vagy a világtalan embernek visszajöhet a látása???? Az lenne a legnagyobb öröm, ha nem kellene kiszolgáltatottnak lennünk. Én becsülettel tanultam, dolgoztam, s ma is lenne munkahelyem, ha nem jön közbe a betegség. Nem viccből százalékolják le az embert 30 éves kora alatt! Járok becsülettel kezelésekre, én lennék a legboldogabb, ha mindenem meggyógyulna.” Ahhoz, hogy valaki rokkantnyugdíjasnak minősítsenek, több orvosi szakvéleményre van szükség, melyet egy szakértőkből álló bizottság hagy jóvá vagy utasít el. Az egészségkárosodás mértékének eddigi felülvizsgálatát a tervek szerint ezután egy munkaképességi vizsgálattal is kiegészítik majd, melyet újfajta képességvizsgáló berendezésekkel, úgynevezett munkaszimulátorokkal végeznek.
A rokkantnyugdíjak rendszerének felülvizsgálatától és a jelenlegi, mintegy 750 ezer rokkantnyugdíjas egy részének a munka világába való visszavezetésétől jelentős megtakarításokat remél a kormány. A jövőbeni tervekben szóba került a rehabilitációs járadékon levők számának növelése. Ebben az esetben a rászorultak csak néhány évig kapnak ellátást, s ez idő alatt átképzik őket, hogy egy új területen újra munkába állhassanak. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában azonban jelenleg jóval elmaradunk az európai átlagtól.
Hogy hol és hogyan tudnak majd a rokkantnyugdíjuktól eleső emberek munkát találni, az internetes fórumokon is téma: „Ma kaptam meg a határozatot a rokkantsági felülvizsgálatról! 80%-ról visszaminősítettek 40-re, ami egyben azt jelenti, már nem vagyok rokkant. Leírnám a rokkantságom okát! Hét évvel ezelőtt már a szívbetegségemre megkaptam az 50%-ot, másfél éve műtöttek gyomordaganattal és nyirokcsomóáttétekkel, a gyomromat teljes egészében eltávolították, a nyelőcső egy részével meg a léppel, kemókat kaptam a nyirokcsomókra, éppen csak megmaradtam, még a szívem is kibírta, csodával határos módon! Folyamatos kezelés és orvosi felügyelet alatt állok, most megyek ismét szívkatéterezésre, szenvedés minden napom, az evés, ami másnak örömet okoz, nekem kín! 57 éves vagyok, drága injekciókat kapok a műtét óta mindennap. Miből fogom ezt fizetni, vagy az a baj, hogy valójában túléltem?”
És hiába vannak, akik szeretnének dolgozni, úgy érzik, hogy szinte kilátástalan, hogy munkát találjanak.
„Én magam súlyos fogyatékos vagyok, van kis rokkantnyugdíjam, de egymagában sajnos nem elég, ezért dolgozok kispénzért 4 órában, ha elveszik a nyugdíjat, a 4 órás munkából lehetetlen lesz megélni, 8 órás munkát viszont siketnek nem ad senki, mert nem hall… nekik csak halló munkavállaló kell. …marad a 4 órás munkáért a nettó 30 ezer Ft, semmi több…”
Szerettük volna a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékeseit is megkérdezni a jövőbeni tervekről, de rövid válaszukban csak annyit közöltek, a témában a „rokkantnyugdíjak átalakítására vonatkozó új kormány-előterjesztés minisztériumok közötti egyeztetése után tudnak információkkal szolgálni”.