 Idős korban is kell a szex? |
A hír: A bűnmegelőzési program jegyében készült brossúra a csalások megelőzésének módjaira hívja fel a figyelmet. Tavaly kétezer rablás történt a fővárosban, ezek negyedében idősek voltak az áldozatok. A tapasztalatok szerint a trükkös lopások egyik leggyakoribb változata, amikor a tolvaj egy szolgáltató munkatársának adja ki magát, így jut be a lakásba, és így lop el vagy csal ki értékeket.
Különvélemény Karafiáth Orsolyától
Az egyik szörnyű eset ismerősöm nagymamájával történt, egy alföldi faluban. A nagyi igazi mesefigura nagymama volt, akinek tényleg a mindene a családja. Nekik gyűjtögetett mindent, külön-külön kis pénzt az unokáknak, és a felnőtteknek is külön, mindenkinek ugyanannyit rakva félre. Az egész família tudta, ha vészhelyzet van, ott az alföldi nagyi, aki bár valóban kevés nyugdíjat kapott, valahogyan mégis mindig félre tudott tenni, és segített a bajban. Persze ez a néni nem volt valami rafinált, a takarékban nem bízott, a bankok mindig valami gyanús dolognak tűntek előtte, így a kuporgatott összeget a lakás különböző pontjain rejtette el. Így biztonságban tudta az összegeket, hiszen nincs az a cseles betörő, aki mindent ki tudna kutatni, mindegyik gondosan beborítékolt tíz-húszezres nyomára akadna. Az évek alatt gyarapodott a vagyon: szép lassan összegyűlt majdnem kétmillió forintja. És ekkor jöttek a csalók.
A szöveg ráadásul nagyon átlátszó volt. Valami hivatalosnak tűnő papírlapot lobogtattak, hogy ők a pénzverdéből jöttek, hogy az országos utasítás szerint kicseréljék a havi nyugdíjakat, mert óriási tévedés történt, az aktuális hónap járandóságát véletlenül hamis bankókban adták át a postának. Ezt a húzást – mármint hogy mindössze egyhavi nyugdíjra utaztak – még elég okosnak tartottam utólag, hiszen nem mentek nagy zsákmányra, és a kicsi csalást könnyebb elhinni. (Persze annak, aki hónapról hónapra épp csak megél a jövedelméből, még ez is óriási érvágás.) Ám a nagymama biztos akart lenni a dolgában, így megkérdezte, hogy garantálják-e, hogy csupán az e havi összeg hamis. Na, akkor fordulhatott át a két piti szélhámos fején, hogy akár nagyobbat is akaszthatnának. „Miért, mióta forgalomban lévő pénzek vannak a néninél?” – kérdezte az egyikük. „Hát, olyan öt-hat éve gyűjtögetek” – válaszolta ő. A két rosszarcú biztatására – akik megígérték, hogy kivizsgáltatják az adott címleteket, és ami jó, visszaküldetik, ami rossz, kicserélik – a nagymama előhalászott minden fillért a rejtekhelyéről, és odaadta a rablóknak. Megnyugodva feküdt le aztán aludni. Ám másnap már felbolydult a település, rendőrök cikáztak ide-oda, kihallgatták a környékbéli öregeket. Az a legérdekesebb az egészben, hogy a két figura meséjének rengetegen bedőltek. A határozott szöveg és az igazolvány megtette a hatását. De hallottam más eseteket is. Nem ritkán egyes személyek kifigyelik, hogy a környéken hol laknak egyedülálló idős emberek. Apró trükkökkel a közelükbe férkőznek, például segítenek bevinni a szatyrokat, mindig szóval tartják a gyakran magányos öreget, aki hálás a jó szóért, a támaszért, vagy akár csupán a társaságért, és otthonába invitálja a későbbi rablóját. Szívszorító történet Szabó Magda Pilátus című regénye is, ami arról szól, hogyan veszik el egy idős asszony, amikor a lánya a megszokott falusi környezetéből kiragadja, és városi létre kényszeríti. Az asszony próbál a falubéli normák szerint létezni, nem véletlen, hogy a parkban nem megfelelő társaságba keveredik. Az életben is sokszor van ilyen, és nincs mindig egy segítő rokon, aki az elesett hóna alá nyúlna. Az idősek gyakran elmagányosodnak, és kapaszkodnának bármibe – az ítélőképesség elhomályosulhat, és kész a tragédia. Persze nehéz arra szavazni, hogy ültessünk még több gyanakvást magunkba. Így is annyi mindentől félünk, annyi stressz ér mindannyiunkat. Én magam is érzem azt néha, hogy több feszültséget, éberséget már nem bírnék elviselni. De amikor így nő a szegénység, amikor egyre több rablás, kifosztás van, valóban jobban kell vigyáznunk magunkra. Mert nem mindenki olyan szerencsés, hogy több szempár figyelje az útját, vagy hogy legyen egy őrangyala…
