A Nagy Testvér a munkahelyeden is figyel téged

Érdekelnek a legfrissebb hírek? Kattints!

Egy olvasói levél érkezett a Profession.hu szerkesztőségéhez: a levélíró arra szeretett volna választ kapni, hogy a személyi igazolványának a másolatával visszaélhet-e egy munkaadó, és milyen adatokat kell megadnia a szerződéshez.

Dr. Hargittay Szabolcs munkajogász, a Profession.hu munkajogi tanácsadója elmondta: a munkaadónak a szerződéskötéskor joga van ahhoz, hogy elkérje a személyi igazolvány másolatát, hiszen ezzel ellenőrizheti, hogy a leendő alkalmazott valóban az a személy, akinek mondja magát. Visszaélés esetén a munkaadó természetesen jogsértést követ el – tette hozzá a jogász.

Arról, hogy mi legyen benne egy munkaszerződésben, a Profession.hu korábbi cikkében már foglalkozott a témával.

Mi számít személyes adatnak?

A személyes adatok védelmét számos jogszabály biztosítja, kezdve hazánk alkotmányától, amely kimondja, hogy Magyarországon mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog – kezdte az adatvédelmi rendelkezések bemutatását a jogász. A polgári törvénykönyv a személyes adatok védelmét a személyiség védelmét biztosító jogok közé sorolja, emellett azt is rögzíti, hogy a számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás ezeket a jogokat nem sértheti.

Az adatvédelmi törvény szerint személyes adat minden, amelynek alapján valaki azonosíthatóvá válik, sőt az ezekből levonható, az érintettre vonatkozó következtetések is. Ez nemcsak az illető neve, címe, azonosító jele lehet, hanem egy olyan adat is ide tartozhat, amellyel közvetve ráismerhetünk valakire: tehát egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális ismertetőjegye is. Személyes adatnak kell tekinteni nemcsak a számokkal kifejezhető adatokat vagy a néhány szóval meghatározható személyes tulajdonságokat, hanem a fényképeket, hangfelvételeket, ujjlenyomatokat, de még a szagmintát is.

Vannak emellett különleges adatok is, amelyek a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, valamint a szakszervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkoznak. Sőt a bűnügyi személyes adatokat is ide sorolják.

A cég csak korlátozottan használhatja

A jog szerint a személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt valamely törvény vagy rendelet elrendeli – mondta a munkajogász. A különleges adatok akkor kezelhetők, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul. Az is kritérium, hogy az érintettet – például a munkavállalót – egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatkezelés körülményeiről. Ha ez elmarad, úgy a hozzájárulás érvénytelen lesz.

A munkáltatók gyakran figyelmen kívül hagyják azt a fontos szempontot, hogy kizárólag olyan adatokat kérhetnek el a dolgozótól, amelyek szükségesek a munkavégzéshez, a munkaszerződés megírásához, vagy például a fizetés átutalásához, illetve a munkaadó jogos érdekeinek érvényesítéséhez. Az alkalmazottra vonatkozó adatot harmadik félnek csak akkor adhatnak át, ha a munkavállaló ebbe beleegyezik – áll a munka törvénykönyvében. Statisztikai célra viszont felhasználhatják az adatokat, ám csak akkor, ha a számok, eredmények alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani az embereket.

Ha érdekel, hogy hol figyelhet még a Nagy Testvér, kattints!