| Olvasnál még? Kattints a legfrissebb hírekért! |
A hír:
Unokaszületés örömére prémiumot kapnak egy dél-koreai milliárdos alkalmazottai: összesen 400 millió forintnyi összeget. Az adakozónak nem most született először unokája, a fiúcska már a hatodik. Nagyapja 83 éves, és az amerikai Forbes magazin listája szerint a világ 28. legtehetősebb embere 19 milliárd – amerikai – dollárnyi vagyonával. A mágnásnak öt gyereke van, alkalmazottai így jó eséllyel reménykedhetnek további unokaprémiumokban. A mostani egyébként már a második juttatás, tavaly októberben is ugyanennyit – 10 ezer hongkongi dollárt – kaptak, de akkor egyszerre három unoka után, mivel hármas ikerrel „ajándékozta” meg apját a legidősebb fiú.
Peller Mariann különvéleménye:
Szeretem, ha az emberek észreveszik, mi az igazán fontos számukra, és képesek értékelni életük legnagyobb ajándékait, a legboldogabb pillanatait, amelyekért tényleg igazán érdemes küzdeni, harcolni a sokszor szürkének vagy szomorúnak tűnő hétköznapok során. Olyan sokan vannak, akik kilátástalannak látják mindennapjaikat.
Tudom, hogy többeknek valóságos indokuk van arra, hogy sötéten lássák a világot, az életüket és a jövőjüket. Mégis sokan vannak, akiknek nem jutott ki a földi javakból, a gazdagságból, vagy – amitől még inkább elkeseredettnek érezhetnék magukat – testi fogyatékkal vagy súlyos betegséggel kénytelenek együtt élni, de képesek a boldogságra. Tudnak örülni az életük legapróbb pozitív történéseinek, akár egy mosolynak vagy egy kedves szónak is. Sőt ők maguk is olyan pozitív gondolkodással, kisugárzással, optimizmussal és lelkesítő lendülettel teszik a dolgukat mindennap, hogy sokszor belőlük meríthetnek erőt az egészséges, „teljes életet élő”, ugyanakkor befelé forduló, elkeseredett emberek.
Azt hiszem, többször kellene hálát adnunk a sorsunk ajándékaiért. És nem szégyen kifejezni az örömünk határtalanságát, ha valami boldoggá tesz bennünket. Kedves kollégáimnak lelkesen meséltem a hét elején, hogy mennyi jó dolog történt a hétvégén: apukámmal lemértük az ablakokhoz a szúnyoghálók méreteit, kicseréltünk két miniizzót, amik kiégtek vagy egy hónapja; felszereltük a kistévét a falra a hálóban, megjavítottunk egy kilincset, aztán elvitt bevásárolni, végül nekiálltam főzni, és amíg pirultak a csirkecombok a sütőben, fagyival jutalmaztuk magunkat, miközben jót beszélgettünk az élet nagy dolgairól. Mindezeket a feladatokat már rég elvégezhettük volna életem párjával, de ezen a hétvégén elutazott dolgozni, így apukám felajánlotta, hogy beugrik Pilisvörösvárról, és lepjük meg a páromat azzal, hogy mindent rendbe rakunk, mire vasárnap este haza ér a drágám. A meglepetés tökéletesen sikerült.
Olyan jólesett megosztani az örömömet a kollégákkal. Minderre jött a reakció: Hú, de izgalmas az életetek… – leforráztak, még ha csak viccelődtek is. De végül mindegyik elmesélte, mi jót csinált a hétvégén. Egy-egy ilyen hétköznapi apró öröm pont elég, hogy bearanyozza akár az egész hetünket, és kedvet csináljon a mindennapi teendőinkhez.
Közhely, ezért hát igaz: ha valaki boldog, az boldogságot sugároz maga körül, és ezzel talán a környezetében élőkre is hatással lehet. Tény, hogy egy kiegyensúlyozott, boldog ember közelében könnyebbnek érezhetjük a lelkünket, és az ő hatására a problémáinkra is könnyebben találhatunk megoldást. A hírben szereplő milliárdos legalábbis egészen biztosan minden alkalmazottjának örömet okozott saját boldogságának kifejezésével.
