A pique-nique francia szokás, eredetileg csak annyit jelentett, hogy a baráti társaságok összejöveteléhez maguk hozták a bort, a kifejezés ugyanis annyit tesz, hogy valami apróságot hozni. A kor haladtával ez az „apróság” lényegében az éléskamra felét jelentette, görnyedtek alatta a szegény inasok, így aztán közöttük – egészen biztosra vehetjük – nem volt túl népszerű az új szokás. Idővel a pique-nique begyűrűzött a polgárságba is, picnic, illetve magyarul piknik formájában, hiszen kiderült: a szabad ég alatt enni-inni-beszélgetni, netalán még flörtölni – hát ez igazán kellemes tevékenység. Le is olvasható a fűbe terített plédek mellett heverészők jóllakott boldogsága Courbet és Monet piknikfestményeiről, vagy éppen Szinyei-Merse Majálisáról.
Mivel manapság nem áll rendelkezésre népes szolgahad, Mrs. Liptonról nem is beszélve, a piknik is jelentősen leegyszerűsödött, de azért nem kell egy kosár tegnapi porló pogácsára szorítkoznunk, ha a lombok alatt ejtőzve akarunk enni: olyan fogásokat kell összeállítani, amelyek hidegen is megállják a helyüket és könnyen szállíthatók. A pitefélék a leginkább alkalmasak erre a célra; változatos formában készíthetők, szépen megtartják alakjukat, tortaszerűen tálalhatók és még finomak is. A tésztagyúrás kiváltható a készen vett leveles tésztával, a csirketöltelék pedig csirkepörkölt-alapra épül, amelyet a vége felé tejszínnel, tojássárgájával és felvert tojásfehérjével extrább magasságokba emelünk, különösebb erőfeszítés nélkül.
A zöld bors esetében nem a sós vízben eltett, hanem inkább a szárított lenne a jó, mert sülés közben úgyis olyan mohón iszik majd a mártásból, mint tikkadt matróz a rumpuncsból egy jól sikerült zendülés után. A zöldbors-szemek így ízesen-ropogósak maradnak, mélyen fűszeres karaktert adva a csirkehúsnak, valahányszor ráharapunk egy-egy szemre. Mrs. Lipton megveregetné a vállunkat, és kérne még egy szeletet.
Csirkepástétom zöld borssal és zöldborsóval
Hozzávalók:
- 1 csontos csirkemell,
- 2-3 csirkecomb,
- 3-4 vöröshagyma,
- 1-2 kiskanál pirospaprika,
- 1 hámozottparadicsom-konzerv vagy 3 paradicsom,
- 2 tojás, szétválasztva,
- 1 dl tejszín,
- 2 kiskanál zöld bors,
- 15 dkg zöldborsó,
- só, bors, olaj,
- 2 tekercs friss, készen kapható leveles tészta
1. Pörköltként indítjuk a történetet, így bárki könnyen kedvet kaphat: forró olajon aranyosra pirítjuk a nem túl kis darabokra aprított hagymát, meghintjük a paprikával, gyorsan elkeverjük, és kevés vizet hozzáadva kiforraljuk. A húsokat belefektetjük, megkapatjuk minden oldalukon, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a paradicsomkonzervet vagy a lehéjazott, felkockázott paradicsomokat, a zöldbors-szemeket, és 40-50 perc alatt puhára pároljuk.
2. A húsokat kiemeljük, lebőrözzük, a léhez öntjük a tejszínt, mártássá forraljuk, aztán levesszük a tűzről, és egy perc múlva belekeverjük a két tojássárgáját. Így lesz szép krémes mártásunk, amiből ugyan nem sokat látunk viszont a sütés után, mert a töltelék felszívja, de az íze hiánytalanul megmarad.
3. Egy kivajazott formát béleljünk ki az egyik levelestészta-lappal, és 200 fokon süssük 10-12 percig. Kissé megemelkedik, de a töltelék alatt úgyis összecsuklik.
4. Ami a tölteléket illeti: a húsokat csontozzuk ki és villával cincáljuk szét. Keverjük össze a tejszínes mártással, a keményre felvert tojásfehérjével és a zöldborsóval. Halmozzuk az elősütött tésztára, a másik tésztalappal fedjük be, és 200 fokon süssük pirosra (felvert tojással megkenhetjük). Akkor szeleteljük, amikor kihűlt. Különösen jól illik hozzá a madárcsicsergés meg a piknikpléd, de szinte ugyanolyan ízletes, ha az étkezőben látunk neki. A hideg rozét ne mulasszuk el, pótol valamit a madárcsicsergésből.
A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- Garas Dezső és Kern András a Ripacsok után újra!
- Ki kapjon több figyelmet a családban?
- Piknik a pléden
- Minden gyerek menjen haza!
- Koccintsunk a nyaralásra!
- Híres politikusfeleségek
Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!
