Éljünk kis lábon, hosszabb ideig a Földön

Mit jelent az ökolábnyom?
A karbonlábnyom azt méri, hogy az életmódunkkal felhasznált fosszilis energia folytán mennyi szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe.

Az energiaköltségek megoszlása a háztartásokban:

• 75% FŰTÉS és hűtés
• 11% melegvíz-előállítás
• 7% főzés
• 7% áramfogyasztás

A családi házakból szökik ki a legtöbb energia

A családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, és arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt.
A magyar háztartások legnagyobb része, 66 százalék családi házakban él. Lakóépületeink zömmel régiek; 1980 előtt épült  61 százalék, és csak mindössze 10 százalékuk az elmúlt 15 évben.
A háztartásokban használt fűtési rendszerek meglehetősen elavultak:
37 százalék a konvektorral vagy kályhával fűtő háztartások aránya. Az eddigi állami támogatáspolitika döntően a panelépületekre koncentrált, pedig kutatók szerint a családi házaknál nagyobb megtakarítás érhető el.

Trükkök és mínuszok
Mit tehetek a kisebb CO₂-kibocsátásért?

• 5 db hagyományos izzó energiatakarékosra cserélése:  
kb. –250 kg CO₂ / év
• A stand-by üzemmód rengeteget fogyaszt. Ha 4 berendezést áramtalanítok:
kb. –35 kg CO₂ / év
• Heti 1 húsmentes nap:
kb. –320 kg CO₂ / év

• Ökocímkés LCD tévé:  
kb. – 30 kg CO₂ / év

• Szelektív hulladékgyűjtés otthon:
kb. –500–1000 kg CO₂ / év

• Víztakarékos csapok és zuhanyrózsák:
kb. –230 kg  CO₂ / év

• Lézernyomtató helyett tintasugaras nyomtató:
– 95% energiafelhasználás

• Ha kerékpárral vagy gyalog indulok el rövid utakra:
kb. – 240 kg CO₂ / év

• Takarékos vezetési stílus:
– 330 kg CO₂ / év

Közösségben könnyebb

• Ősszel indul a „Kislábnyom” kampány és verseny, amelyhez Pest megyei és budapesti családok jelentkezését várják. A szervezők elsőként energiatakarékossági képzéseket tartanak a résztvevőknek. Az egyéni megvalósítást helyi klímakoordinátorok segítik majd.
  www.kislabnyom.hu
• Aki nem szeretne versenyezni, de tapasztalatokat gyűjtene és átadna, az már létező klímacsoportokhoz is csatlakozhat. Ilyen az ÖkoKörök hálózata is, amelynek keretében 5-8 fős csoportok alakulnak, és járnak össze
2-3 hónapig, hogy környezettudatos fortélyokat tanuljanak meg.  
  www.okokorok.hu
• Néhány magyar település polgármesterei létrehozták a Klímabarát Települések Szövetségét. Céljuk, hogy minél több településnek legyen saját, szakmailag megalapozott klímastratégiája, valamint hogy segítse a klímaprogramok megvalósítását, a lakossággal együttműködve.  
   www.klimabarat.hu

„Gyerekem van, felelős vagyok a világért”

Három család, amelynek tagjai átalakították életüket olyanra, hogy környezetbarát legyen. Az milyen? Félhomályban ücsörögnek, biorépát rágcsálnak, és teknőben mosnak? Szó sincs ilyesmiről. Mindegyikük élhet úgy, ahogy szeret, mert a környezettudatos élet nem szigorú korlátozást, inkább természetes figyelmet jelent. A Nagycsalád-Kislábnyom nevű versenyben vettek részt, de céljuk nem a győzelem volt. Hanem az igazi részvétel. Valami jóban.

„Mind az öten egyfelé megyünk”
Oláh család, Eger
– A pályázat előtt azt gondoltuk magunkról, hogy környezettudatosak vagyunk. Ma már tudom, hogy ez nem egészen volt így – meséli nevetve Oláhné Szabados Adrienn. – De kiderült, hogy sok kényszer szülte megoldásunk viszont nagyon is beletartozik a környezettudatosságba. Például hogy anyósomék kertje lát el minket zöldséggel és gyümölccsel, a többit helyi termelőktől vásároljuk. Azelőtt nem figyeltük a fogyasztásmérőket, holott ez olyan, mintha sose néznénk tükörbe, mintha nem akarnánk szembesülni a tetteinkkel. Most viszont kicseréltük az ablaküvegeket jobb hőszigetelő tulajdonságúakra. A legmelegebb szobákba naphálót szereltünk fel, hogy ne kelljen nyáron klímát használni. A számlákon még ma is látjuk a megtakarítást, de ennél is jobb érzés megtapasztalni, hogy a gyerekek fogékonyak erre a gondolkodásra. A könyvtárból több olyan könyvet is kivettem, amelyek elmagyarázták nekik, mit miért csinálunk. Természetes számukra, hogy nem ülünk kocsiba, csak akkor, ha mind az öten egyfelé megyünk, sőt az is, hogy nem kapnak mindig újat játékokból és ruhákból sem. Ebből nem csinálnak problémát, mert tudják, hogy kevesebb szemét keletkezik, ha nem dobjuk ki folyton a régi holmikat. Igyekszünk a környezetünkben is elterjeszteni ezt a gondolkodást, a társasházban, ahol élünk, most készülünk arra, hogy esővízgyűjtő edényeket szerezzünk be. Azt tapasztalom, az emberek nyitottak erre, kíváncsiak, mit, hogyan csinálunk.

„Termeltünk, így vészeltük át a válságot”
Hali család, Romonya
– Régebben is fontos volt a környezettudatosság, de a verseny adott lehetőséget nekünk arra, hogy újabb megtakarítási lehetőségeket vezessünk be a hétköznapokba – árulja el Haliné Reidl Erika, háromgyermekes édesanya egy Pécs melletti faluból. – Eredetileg is azért költöztünk vidékre, hogy kertészkedhessek, illetve hogy a gyerekeknek legyen mozgásterük és jó levegőn nőjenek fel. Szinte mindent magam termelek, így tudom, hogy mit eszünk meg. Mindig van friss gyümölcs és zöldség is; befőzök, savanyítok, szörpöt készítek, fagyasztok. Decemberben kolbászt is töltünk, és szalonnát, sonkát, hurkát készítünk egész évre. Ez az életforma hozzásegített minket ahhoz, hogy átvészeljük a válságot. A versenyt azzal kezdtük, hogy körbejártuk a házat és felmértük, min lehetne változtatni.

Megállapítottuk, hogy a spájz ajtajánál szökik a meleg, ha nyitva van az ablak, ezért küszöböt építettünk be, ugyanígy más szellőztetendő helyiségnél is. Dalma, a kislányom nagyon lelkes volt, lemondott a hosszas zuhanyzásról és vállalta, hogy ezután egy kisebb kádban fog fürdeni. A gázon úgy spóroltunk, hogy fél fokkal lejjebb állítottuk a fűtést. Egy európai uniós pályázaton épp akkor nyertünk energiatakarékos mosógépet és hűtőszekrényt. Ez is benne volt abban, hogy havonta 100 kilowatt energiát spóroltunk. Kamaszodó fiam, Barnabás nehezebben fogadta el a korlátokat. Sokat beszélgettünk vele a környezetvédelemről. A verseny nagy hatással volt az egész családra, ekkor kezdtek a gyerekek önállóan autó helyett tömegközlekedéssel utazni, a férjem pedig azóta egy telekocsi-rendszer népszerű sofőrje.

„A gyümölcsöt megesszük, a zöldmaradékot komposztáljuk”
Somogyi család, Győr

A négyéves Mirkó már pontosan tudja, melyik szelektív tárolóba kell kivinni a papírhulladékot. Kilencéves nővére, Panna előadást is tart ugyanerről a kisebbeknek, sőt olykor a felnőtteket is kioktatja.
– A gyerekek azt csinálják, amit tőlünk látnak – fűzi mindehhez az édesanya Somogyiné Vikmon Katalin, akit a gyerekek születése motivált leginkább az egészséges, környezettudatos életmódra. Azóta mindent, amit lehet, otthon, természetes alapanyagokból, helyi termelőktől származó zöldségekből és gyümölcsökből készít el. Maga süti a családnak a kenyeret is. Hétéves kisfiuk, Matyi is nagy kertész, önállóan gondozza a saját kertjét. Az édesapa, Somogyi József pedig azt meséli, hogy új házukba milyen környezetkímélő megoldásokat sikerült beépíteni.
– Az építész nagyon sokat foglalatoskodott azzal, milyen legyen az épület tájolása, hogy télen besüssön a nap, hogy a gyerekek szobája a déli oldalon legyen, más helyiségek pedig az északin. Ez inkább csak figyelem kérdése volt. A fűtést egy kondenzációs gázkazánnal oldottuk meg, amire rásegít még egy kemence melege is. A fűtésen úgy spóroltunk, hogy levettük pár fokkal a hőmérsékletet. Energiatakarékos izzókat vásároltunk és hőfokszabályozós fűtéscsapokat. A beruházások a pénzen is múlnak, más dolgok viszont csak az elhatározáson. Kiiktattuk a mikrót a háztartásból, mert valóságos energiafaló. Nem használunk folyékony szappant sem, és kádunk sincs, hogy a vízfelhasználás kisebb legyen.
A gyerekek számára természetes, hogy akár zuhanyozás közben is elzárják a csapot, vagy hogy azt a vizet, amit nem isznak meg a kulacsból egy kirándulás után, a virágokra öntik, nem a lefolyóba. De arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy feleannyi szemét termelődik nálunk, mint a környezetünkben. Zöldhulladék nincs, mert komposztálunk, a vegyes szemétből pedig jóval kevesebb keletkezik. Ez annak köszönhető, hogy nem hozunk haza a boltokból előre csomagolt árukat, nejlonzacskókat, táskákat. Nem engedjük be a lakásba a reklám szórólapokat. Nem csak a postaládánk könnyebbült meg ettől, hanem az egész háztartás.

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

A legfrissebb szám tartalmából: 

• Nagy Judit és Gundel Takács Gábor
• Mi közünk a görög válsághoz?  
• Lajos Mari konyhája  
• Akár egy fagyitorta
• Nyári csapdák
• Hogyan teremtsünk nyugodt otthont?
• Szemtelenül fiatalok, szemérmetlenül gazdagok
• Éljünk kis lábon, hosszabb ideig a Földön

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!