Hogy jutottak ide?
Évtizedeken át jóval többet költött az ország, mint amit megtermelt. Az államháztartási hiányt külső hitelekből fedezték, a lakosság pedig önerejét sokszorosan meghaladóan költekezett (fogyasztói hitelek, hitelkártyák). Fokozatosan felduzzadt az állami szektor, egyre többen dolgoztak közalkalmazásban, miközben a termelés csökkent, az adókat pedig nem hajtották be. A 2008-as globális gazdasági válság bekövetkezésekor hirtelen kiapadtak a források, kiürült a kassza. Az is kiderült, hogy éveken át meghamisították az államháztartásra vonatkozó statisztikákat.
Mi az, hogy államcsőd?
Az államnak elfogy a pénze, nem képes fizetni, mert kevesebb a bevétele, mint amennyi kiadása van, és a piacon már nem kap több hitelt. Nem kapnak fizetést a közalkalmazottak, így megállhat az élet, sőt a közrend is felborulhat. Mivel az állam sem a hiteleit, sem annak kamatait nem törleszti, a bankok, biztosítók, nyugdíjalapok is fizetésképtelenné válnak. A gazdaság összeomlik.
Ezt úsztuk meg mi is 2009-ben?
Minket is hasonló helyzet fenyegetett 2008–09-ben. Az IMF-hitelt követő kiadáscsökkentő intézkedések, az adók emelése egy – államcsődöt elkerülő – megszorító csomag részei voltak. Bárhogy nevezzük, a mostani erős kiadáscsökkentés is az.
Mit jelent, ha bedől egy EU-ország?
Ha az eurózóna egyik tagállama „dőlne be”, a dominóelv alapján maga után rántana több hasonló helyzetben lévő államot. Az eurózóna jelentősen átalakulna, és meglehet, kevesebb taggal működne tovább. Ez a helyzet a világ összes piacát komolyan megrázná, s a pár éve megélt válsághoz hasonló visszaesés következhetne be.
És ha a görögök végigviszik a megszorító csomagot?
A kiadások drasztikus csökkentésével, a bevételek ésszerű felhasználásával elérhető, hogy a gazdaság újra beinduljon. Lassan lefaraghatják az államadósságot. Cél, hogy a megtermelt pénz ne csak a hitelek törlesztésére menjen el. Erre csak hosszú idő múlva lehet először esély, s közben komoly szociális feszültség várható.
Mi lesz a forinttal és a svájcifrank-hitelünkkel?
Ha a görögöknél stabilizálódik a helyzet, erősödik a forint is. Amikor Európában valahol pánik van, egyfajta „tőkemenekülés” indul a kevésbé biztonságosnak vélt országokból. Ez minket különösen érint, ilyenkor a forint árfolyama mozog. Másrészt viszont elindultunk egy hosszú távon fenntartható költségvetési stabilizáció irányába, s elkezdett csökkenni a magyar államadósság. A folyamat nem fájdalommentes, de üzenet a hitelezők és befektetők felé. Hosszú távon forinterősödés várható.
Görögország most olcsóbb a turistáknak?
A lakosságot érintő megszorító csomag nincs hatással az árakra. Esetleg az élelmiszer- és az éttermi árak emelkedhetnek a növekvő áfa miatt. Görögország szinte egyetlen jól működő iparága a turizmus, amelyet a válság közvetlenül nem érint. Lehet, hogy maguk a görögök kevesebbet költenek majd utazásra, de külföldről változatlanul érkeznek a látogatók.
Krízis és kedély
Athén mellett élek a családommal, férjem egy külföldi cég munkatársa. A főváros szívében szinte természetes lett a tüntető tömeg, a transzparensek látványa, a forgalmat akadályozó demonstrációk. Az pedig még a problémákkal kevésbé szembesülő külföldieknek is feltűnő, hogy az utcákon egyre több a szerencsétlen sorsú kéregető, a közlekedési lámpáknál pedig az önkéntes ablakmosó. Lehúzott redőnyök, bezárt üzletek.
A tömegközlekedés kiszámíthatatlan, előfordul, hogy egész napra leáll. Egyre gyakrabban sztrájkolnak a patikák. A magánszolgáltatások többnyire megbízhatóan működnek. Számlát a boltokban és a gyerekorvosnál is kapok. De itt mintha az adózási fegyelem nem volna az igazi. A hírek napról napra drámaibbak, főként a fiatalok helyzete tűnik kilátástalannak. De talán a sok napsütésnek és a jó klímának köszönhető, hogy itt az emberek a problémáik ellenére is mosolyognak és kedvesek. Az élet kívülről szemlélve optimistán, mediterrán nyugalomban zajlik. Hétvégeken népes családok ülik körbe az éttermi asztalokat. Szemtelenül magasak az árak, de egy kávéra, úgy tűnik, mindenki naponta áldoz. A strandokon zajlik a szezon, a turisták is jönnek, a szigeteken nincs nyoma válságnak. A mediterrán vendéglátás krízis idején is zavartalanul üzemel.
A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- Nagy Judit és Gundel Takács Gábor
- Mi közünk a görög válsághoz?
- Lajos Mari konyhája
- Akár egy fagyitorta
- Nyári csapdák
- Hogyan teremtsünk nyugodt otthont?
- Szemtelenül fiatalok, szemérmetlenül gazdagok
- Éljünk kis lábon, hosszabb ideig a Földön
Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!
