 |
| A norvégiai terrortámadások elkövetésével gyanúsított Anders Behring Breivik rendőrautóban ülve távozik egy oslói bíróságról (MTI) |
„Ha norvég lennék, most fellázadnék” – ezt pedig már akkor írta egy fórumozó, amikor először felmerült, milyen körülmények között fogja büntetését letölteni a tömeggyilkos. Az első hírek szerint még úgy tűnt ugyanis, Breivik a legjobban felszerelt norvég büntetés-végrehajtási intézetben számolhatja majd a napokat, ahol plazmatévé, fürdőszobás cella, padlófűtés, egyedi bútorok, rács nélküli ablakok várják az oda kerülőket; más források szerint a Halden börtönben még szolárium is található. A felháborodottak dühét tovább fokozták az említett intézetben készült, megannyi helyen publikált képek. Később kiderült, hogy a tömeggyilkos mégsem maradhat az említett börtönben; na nem a luxus miatt, hanem mert túl közel volt Utoya szigetéhez, és bizarr lett volna, ha naphosszat nézhetné a vérengzés helyszínét.
A hasonló tragédiák után menetrendszerűen elő szokott kerülni a halálbüntetés emlegetése, mondván: mikor lenne „jogos”, ha nem egy ilyen esetben. A Facebookon az „ügy érdekében” rengeteg közösség alakult, létezik „Nyilvános kivégzést Anders Behring Breiviknek” aloldal; és több mint 60 ezer követője van az „Utálunk, Anders Behring Breivik” csoportnak, ahol szintén rendre felmerül az évtizedek óta nem alkalmazott legsúlyosabb büntetés.
Egyetlen megszállott (őrült?) tömeggyilkos. Rengeteg ártatlan (védtelen, fiatal) ember értelmetlen halála. Nehéz józanul ítélkezni.
A lehetséges vádpontokról és a büntetés mértékéről több verzió is elhangzott: az első vélemények még azt hangoztatták, hogy Breiviket terrorizmus vádjával ítélhetik el, ez esetben legfeljebb 21 évet kaphat szörnyű tettéért (Norvégiában nincs tényleges életfogytiglani büntetés). Később már az szerepelt a hírekben, hogy az emberiesség elleni bűntett is a vádpontok között lehet – amellyel eddig Norvégiában senkit nem vádoltak –, ez harminc évre juttathatná rács mögé az elkövetőt.
Ugyanezen vád, a New York-i egyezményben található crimes against humanity alapján adott ki elfogatóparancsot a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság Moammer Kadhafi líbiai vezető ellen, továbbá ezért (is) állították nemrég bíróság elé az egykori kambodzsai vörös khmer vezetőket, és Ratko Mladić ellen is ez a(z egyik) vádpont. Hazánkban az 1956-os megtorlások még élő elkövetőinek felelősségre vonása kapcsán merült fel lehetséges vádként az emberiesség elleni bűntett.
A magyar jogszabályoknál maradva: a Btk. szerint az emberölés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; de életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható abban az esetben, ha az emberölést előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több emberen, tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen vagy védekezésre képtelen személy sérelmére követik el.
A büntethetőség szempontjából nem lényegtelen kérdés Breivik beszámíthatósága, a gyilkos állapotát jelenleg igazságügyi elmeszakértők vizsgálják. Ügyvédje hangsúlyozta, hogy a férfi nem beszámítható, és az ügyben megszólaló pszichológusok is komoly mentális betegségekre utaló jeleket emlegetnek.
Az „eredményre” még sokat kell várnunk: a rendőrségi vizsgálati szakasz várhatóan nagyon hosszú lesz, így a norvég mészáros pere 2012 előtt biztosan nem kezdődik el.
