Miközben az anyatej világnapját ünnepeljük, sok baba kénytelen a számára legideálisabb táplálék nélkül felnőni. Hiába akar, nem mindenki tud ugyanis szoptatni: ilyenkor más édesanya anyateje lenne a megoldás. Nagyvárosokban úgy-ahogy működik a begyűjtés, kistelepüléseken viszont leginkább a védőnők agilitásán múlik a sikeres adok-veszek. Jó esetben a fagyasztóban tornyosulnak a tejes üvegek, rosszabb esetben veszendőbe megy az értékes táplálék. Pedig legalább a begyűjtött mennyiség háromszorosára lenne szükség.
„A fiam Felsőpakonyra született. Amikor hazamentünk a kórházból, már jeleztem a védőnőnek, hogy sok tejem van és szeretnék tejadó lenni, de sajnos két hét múlva is még mindig azt hajtogatta, hogy várjunk még, mert biztos beáll. Úgyhogy magam kezdtem el utánajárni a dolognak és elintézni a szükséges papírokat, hogy ne menjen kárba a tej. Begyűjtés azonban csak Pesten és nagyobb városokban van, kisebb településen mindent a védőnőknek kell intézni, ami viszont jelentős papírmunkával jár, ezért nem mindenhol szorgalmazzák. Úgyhogy vállaltam, hogy hetente háromszor felhordom a tejet a fővárosba. Így ment ez két hónapig, mire jött a védőnő, hogy van a faluban egy 29. hétre született baba és kellene neki napi 1-2 dl tej. Szívesen adtam, de még mindig volt felesleg. Végül anyukám egyik utazótársa a vonaton panaszkodott, hogy a lányának nincs teje, és a tápszert se akarja a baba elfogadni. Úgyhogy kaptam az alkalmon és felajánlottuk, hogyha kiíratják, én kiviszem a vonathoz. Így lett Bencémnek két tejtestvére. Jó látni, hogy a másik baba is hogyan kerekedik attól a kincstől, amit én tudtam nyújtani” – meséli saját tapasztalatait az egyik rátermett anyuka.
Értékes tápanyagok vesznek kárba
Barbi nem ennyire „szerencsés”. A Bács-Kiskun megyei kisvárosban élő kismamának most négy hónapos a kislánya, teje pedig bőségesen van. Olyannyira, hogy Kamillának a töredékére sincs szüksége, így Barbi folyamatosan önti ki a fölöslegessé vált nedűt.
„A szívem szakad meg, ahogy folyik le a lefolyón az a sok-sok értékes tápanyag, de hát nem tudom másként megoldani. Legközelebb Bajára tudnám bevinni, csakhogy az nagyon messze van, lehetetlen Kamilla mellől naponta-kétnaponta beutazni az üvegekkel. A környéken most nincs kisbaba, akinek szüksége lenne a tejemre, és senki nem jön ki, hogy elvigye” – panaszkodik a kismama, aki egyébként komoly pénzektől is elesik így. Az állam ugyanis támogatja az anyatejadományokat: literenként 1800 forintot adnak, ha a kismama minden szükséges vizsgálatot elvégeztet, a tejet pedig vagy az állomásra viszi, vagy olyan babának adja, akinek receptre rendelte az orvos.
|
Ki jogosult az „adományra”? – A koraszülött, Sokan nem felelnek meg a jogszabályban előírtaknak, mégis szükségük van anyatejre, például: |
Egy csecsemőnek napi 7,5 dl tejet ír jóvá az egészségbiztosító, ha háztól házig kapja a tejet. Igaz, elsősorban koraszülötteknek, ikreknek, tehéntej-allergiás vagy más betegségben szenvedő babáknak jár, de ha az orvos indokolja, azok a babák is megkaphatják, akik hiányt szenvednek belőle.
Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke szerint nem ilyen egyszerű a dolog. „Az országban működő tizennyolc állomáshoz komoly egészségügyi vizsgálat után hordhatják a kismamák a fölösleges anyatejet, akárcsak az úgynevezett háztól házig rendszerben, amikor a védőnő és az orvos közreműködésével történik az átadás. Itt kapnak külön üveget. Ha viszont valaki nem ezen a rendszeren belül adományoz vagy szerez be anyatejet, az már nem az egészségügy felelőssége, csakis az egymás iránti bizalom adhat garanciát arra, hogy semmilyen fertőzés vagy méreganyag nem kerül át a csecsemőbe” – mondja a szakember. Itt azonban csak így kezelt és kontrollált anyatejet fogadnak, esélye sincs például a fagyasztóban tárolt üvegekkel próbálkozni, az egészségügy ugyanis nem tartja biztonságosnak a fagyasztott tejet.
Akár fizetnének is
A fővárosi Heim Pál Gyermekkórház mellett működő gyűjtőállomás vezetője,Tasi Zsuzsanna szerint legalább háromszor annyi tejre lenne szükség, mint amennyit be tudnának gyűjteni. Ugyan leginkább a kórházak ellátására találták ki ezeket a központokat, a szakember szerint az intézmények egyre ritkábban kérnek, hiszen ez nekik is pénzbe kerül.
„Nálunk jelenleg is kilencven tejadó anyuka van és százöt igénylő, csakhogy mennyiségben sokkal többre lenne szükségük. A kismamák akár vennének is tejet, csakhogy erre pillanatnyilag nincs lehetőség, nekik legfeljebb a különböző internetes fórumok maradnak” – mondja a szakember. Ilyen például az Eszter-lánc Anyatejmisszió. A szervezet kimondottan arra alakult, hogy összehozza a kismamákat, hogy akinek kell, kaphasson, akinek meg sok van, ne kelljen kidobnia.
Biztonságos csere
| Javul a helyzet Az elmúlt évtizedben többszörösére nőtt a szoptatók száma. Míg húsz évvel ezelőtt jó, ha a kismamák 15–30 százaléka táplálta természetes úton még négy hónapos koráig is csecsemőjét, ma 62 százalékos ez az arány, legalább egyéves korig is az anyukák 45 százaléka szoptat. |
„Mivel a védőnők nagyon szorgalmazzák, hogy a kismamák »szabaduljanak meg« attól a tejtől is, amire a kisbabájuknak már nincs szüksége, vagyis fejjenek, hihetetlen mennyiségű tej köt ki a fagyasztókban. Amit persze idővel aztán így is kiöntenek… – mondja Csomóné Lindmayer Katalin, az Eszter-lánc Anyatejmisszió vezetője. – Azért rossz, hogy főleg vidéken nem igen működik a rendszer, mert nehezen képzelhető el, hogy egy anyuka még a legjobb szándék mellett is a pici babájával naponta négyszer-ötször lefejje a tejét, majd kétnaponta órákat buszozik a városba, hogy leadhassa” – véli a vezető, aki szerint missziójukat nehezítik a különböző tévhitek, s egyre inkább tapasztalják azt is, hogy orvosok beszélik le a kismamákat arról, hogy más anyatejét adják csecsemőjüknek. „Ez teljes képtelenség, hiszen az anyatej, akár az idegen vagy fagyasztott is jobb minden tápszernél. A nemzetközi tapasztalat is ezt támasztja alá. A világ sok országában az egészségügyi rendszer is biztonságosnak tartja és megtanítja az anyákat az anyatej megfelelő tárolására, szállítására, kezelésére és felhasználására. Ahogy művér sincsen, a »műanyatej« sem pótolhatja az igazit. Az újszülött legideálisabb tápláléka az anyatej. Könnyen feldolgozható és fontos immunanyagokat tartalmaz, tulajdonképpen a csecsemő első védőoltása, megóvja az újszülöttet egy sor betegségtől. Azok a gyermekek, akik tápszeren növekednek, négyszer gyakrabban kaphatnak el betegségeket” – teszi még hozzá a „tejtestvér-közvetítő”.
A WHO és az UNICEF ajánlása szerint az anyatejen kívül semmilyen más táplálékra, még vízre sincs szükség ahhoz, hogy egy csecsemő tápanyag- és folyadékigényét kielégítsük az első hat hónapban. Ezen időszak után a csecsemők kezdenek másfajta ételeket is fogyasztani, miközben a szoptatás folytatódik kétéves korig, vagy azon túl.
