A legjobb ünneplési módtól, a munkaszünettől idén megfosztottak minket, ahogy már ingyensör sincs. Vannak persze fellobogózott utcák, tűzijáték, karneváli hangulat, és ezúttal tán még az eső sem esik majd, úgyhogy ezúttal szárazon úszhatjuk meg Szent István, az új kenyér, az alkotmány – …ööö… nagyjából ennyi – ünnepét. Sírva vigadó hírünkkel ellentétben nagyon is értünk a bulizáshoz, lakjunk bármelyik pontján is az országnak. Íme, néhány programajánlat mára – ahogy a nap halad.
Nyíregyháza – égi áldás
Bár Nyíregyháza városatyái idén úgy érzik, „nem lenne elegáns százezreket elpufogtatni a levegőbe” így a hagyományos esti tűzijáték elmarad, azért érdemes lesz sűrűn az égre tekintgetni: az V. Tirpák Boogie nemzetközi ejtőernyős-fesztivál résztvevői ugranak majd. Az egyszerű halandók is kipróbálhatják az ejtőernyőzést, sétarepülést vagy tandemugrást, de a legjobb az ejtőernyős csúcskísérlet lesz: hajnali öttől este nyolcig a legtöbb ugrást igyekeznek kivitelezni a nagyon bátrak.
Miskolc – vár a gyár
BAZ megye székhelyén augusztus 20. nemcsak az állam, hanem a Vadaspark alapításának ünnepe is (na ugye, hogy van más is), idén éppen a huszonnyolcadik évforduló jön. Az ünneplés módja pedig az lesz, hogy a miskolciak kenyeret sütnek minden elképzelhető formában. Izgalmas még a Gyár fesztivál, ami idén először nem a Diósgyőri Vasgyárban, hanem az egyetemvárosban zajlik (Egyetem fesztivál?! – ez sem hangzik jobban). Hét színpad, esetenként világhírű fellépőkkel.
Debrecen – virág, mi más
Aki a virágot szereti, az nyilván Debrecenbe utazik. Itt újabb momentum bukkan elő az ünnepkörben: a város fennállásának 650. évfordulója az apropó. A karneváli menet 20-án kétszer, reggel és este nyolc órakor indul átszelni a várost. Tribünjeggyel nem rendelkezőknek érdemes jóval korábban elfoglalni helyüket, a későn érkezők csak egymás hátát szemlélhetik.
Az estét a szomszédvárral ellentétben tűzijáték és hagyományos utcabál koronázza (khm).
|
Akkor most mit is? A nyár végét is jelző nap legrégibb nemzeti ünnepünk: a keresztény magyar állam megalapítója, I. István szentté avatásának tiszteletére kezdte ünnepelni a magyarság 1083-ban, Szent László király rendeletére, ehhez kapcsolódott az aratás befejezésének, azaz az új kenyér népi ünneplésének hagyománya. Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után az osztrákok betiltották a sírva vigadást, 1860-ban a kiegyezés közeledtével augusztus 20. visszakerült a hivatalos állami ünnepek sorába. Az 1940-es évek végén az új, kommunista vezetés számára igen kényelmetlenné vált az egyházi, vallási tartalommal töltött nemzeti ünnep, ezért augusztus 20-ára időzítették saját, szocialista államalapításukat. Az 1949-es alkotmány elfogadásától az 1989-es rendszerváltásig hívtuk augusztus 20-át az alkotmány ünnepének. Ma már ismét Szent István napjáról, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepéről beszélhetünk. |
Orosháza – EU-kompatibilis
Tudták, hogy az orosházi kenyér egykor világhírű volt? Nem valószínű, és ez a helyiek szerint tarthatatlan, úgyhogy hét éve úgy döntöttek, hogy haladnak a korral, és az Országos Kenyérünnepet Európai Kenyérünneppé fejlesztik. Az önfeledt szórakozás mellett cél, hogy a száz évvel ezelőtt állítólag világhírű orosházi kenyér megbecsülését visszaállítsák, ezért 19-én Pékkonferenciával indul a rendezvénysorozat. Ezt nehéz überelni, de Orosházán tudják: Márió, SP, Koós János és Demjén Ferenc lesznek a sztárvendégek este. Így, együtt, egy helyen.
Esztergom – hagyományszegés
Egy forradalmi város, ahol 19-én lövik fel a tűzijátékot, méghozzá Párkányból. A továbbiakban átadják a terepet a gyerekeknek, akik kavicsgyűjtő versenyen mérhetik össze képességeiket, de népi játszhatnak is a Levendula játszóházzal. Bemutatót tart az Arany Sólyom Lovagrend, a felnőttek meg – biztos, ami biztos – esznek valamit a gulyásfőző versenyen.
Budapest – vízbe jövünk
Budapesten fővároshoz méltón annyi programot szerveznek augusztus 20-ra, hogy szinte lehetetlen úgy beosztani a napot, hogy az ember ne maradjon le semmi érdekesről. A hagyományokhoz híven reggel nyolckor a Kossuth téri zászlófelvonással kezdődik a nap, majd elszabadul a bugi. Kilenckor nyílt napra tárja kapuit a Parlament, a belépés ingyenes. A Hősök terén tíztől tisztavatás lesz, az Andrássy úton mazsorettekkel és katonazenekarral masírozhatunk. A továbbiakban a Duna partjain érdemes (?) lézengeni, mondjuk a Magyar Ízek Sétányán, majd ebéd után kettőtől a történelmi vízi-légi parádén. Az ünnep lényegéről nem megfeledkezve délután öttől szentmise hallgatandó a Szent István-bazilikában, majd Szent Jobb-körmenetet abszolválhatunk a Szent István tér – Október 6. utca – József Attila utca – Széchényi tér – Zrínyi utca – Szent István tér útvonalon. A kilenc órakor kezdődő tűzijáték után kihagyhatatlannak tűnik a Szecska Spa-party névre keresztelt fürdőbál a Széchenyi Gyógyfürdőben – huhh, ezt is megértük.
Székesfehérvár – táncol a nép
Koronázóvárosunkban a helyi polgárok, miután a pénteki Öreghegyi Mulatságokkal bemelegítettek, 20-án délelőtt ünnepi szentmisén, majd I. István szentté avatásának tiszteletére körmeneten vehetnek részt. Délután az I. András Lovagrend vitézkedik, később a Nemzetközi Néptáncfesztivál résztvevői királykodnak (elnézést), majd este ünnepi gálaműsorral támadnak.
Sopron – piknik reload
A leghűségesebb magyar város (vagy mi) is különcködik: Szent István helyett újkori történetének egyik legjelentősebb eseményére, a nyugati határnyitás alapeseményére, az 1989-es páneurópai piknikre emlékezik. Sopronpusztán koncertek, táncház és dumaszínház kíséretében avatják fel a rendszerváltás meghatározó pillanatának emlékparkját. Bár a belvárosból ingyenes buszjáratok szállítják a helyszínre a piknikezőket, érdemes biciklivel útra kelni: a kerékpárosok ingyengulyással pótolhatják a tekeréssel elvesztegetett kalóriákat. Úgy látszik, az új kenyérhez mindenütt gulyás dukál. Jó étvágyat!
