2011. Szeptember 14.

Hangok a görcs fogságában

A beszédhibák egyike a dadogás. A legtöbben kamaszkorban kinövik, ám van, akinél tartós marad. Kialakulásának okairól még nem tudnak mindent a szakemberek, de a terápia terén biztató a helyzet.

Hulej Emese

A dadogás a beszéd ritmusának zavara. Ilyenkor az ember pontosan tudja, mit akar mondani, de a hangok akarattalan ismétlése, elnyújtása vagy elakadása miatt mégis nagyon nehezen képes rá. Erőlködve ejti ki a kezdőhangot, ismételgeti. Súlyosabb esetben együttmozgások, azaz görcsös testmozgások, arcrángások kísérik a beszédet.

Testi és lelki okok

Hangok a görcs fogságában Több oka lehet a dadogásnak, vagyis ami az egyik embert dadogóvá teszi, az a másikat nem. A kutatások szerint a test szerzett vagy öröklött zavarai is állhatnak a háttérben. Például idegrendszeri instabilitás, születési sérülés, magas és tartós láz kialakulása az első életévben, agyvelő- és agyhártya-megbetegedések, baleset, illetve öröklött görcskészség. Ha például a családban van asztmás, epilepsziás, migrénes, nagyobb az esély a dadogás kialakulására. Az öröklés jelentőségét erősíti, hogy egypetéjű ikreknél 77, kétpetéjűeknél 32 százalékban dadog mindkét testvér, és a legközelebbi hozzátartozók között háromszor annyi a dadogós, mint egyébként.
Nagy jelentősége van a lelki eredetű okoknak. Ilyen lehet egy hirtelen sokkhatás, például ijedtség, vagy az anya-gyerek kapcsolat zavara, testvér születése, egyéb családi, környezeti hatás, de valószínű, hogy a testi és a lelki hajlam együtt okozza a zavart.

Mi a dadogás?

Stressz hatására a testünk izmai feszültté válnak, de mindenki más izmokra fókuszálja ezt a feszültséget. Az öt leggyakoribb célterület a váll, a hasfal, az arc, a kezek és a rekeszizom. De vannak néhányan, akik a hangszalag és annak környéke izmait feszítik meg önkéntelenül. Nagy valószínűséggel közülük kerülnek ki a potenciális dadogók. Maga a konkrét izomgörcs kialakulhat a rekeszizomtól az ajkakig bármely beszédben részt vevő szervben, elakasztva a levegő szabad áramlását. Leginkább a zöngétlen mássalhangzóval kezdődő szavak „kedveznek” a görcsnek, közülük is elsősorban a p, a t és a k hang. (A többi: ty, c, cs, s, sz, f, h.)

Mikor kezdődik? Mikor múlik el?

Kisgyerekkorban, általában 3-4 éves kor körül alakul ki a dadogás, néha korábban, a beszédtanuláskor, vagy kicsit később, az iskola megkezdésével egy időben. És bár vannak dadogó felnőttek, mégis az esetek négyötödében 14-16 éves korban ez a beszédzavar elmúlik, még akkor is, ha az illetőt nem kezelték.
Meglepő, de háromszor annyi a dadogó férfi, mint a nő, és a jelenség okát még nem ismerik. Felnőttkorban a lakosság egy százaléka küzd ezzel a nehézséggel, bár sokuknak a közel kétszázféle terápiás módszer valamelyike jelentős javulást, akár teljes megoldást is jelent.

Van, amikor nem dadog…

Ha az egyébként dadogó ember suttog, másvalakit utánoz, magában beszél, esetleg kedvenc háziállatához szól, érdekes módon nemigen küzd a beszédzavarával. Akkor is elmaradhatnak a görcsök, ha magasabb vagy mélyebb hangfekvést használ, illetve ha beszélgetőtársa vele egyenrangú vagy nála alárendeltebb szerepben van. Ezek könnyített kommunikációs helyzetek, amelyekben nincs vagy csak nagyon kevés a lelki teher, a megfelelni akarás.

A komplex terápia a legjobb

Mivel az okok is sokfélék, a kezelésnek is több iránya van. Gyógyszer csak a pszichoterápiás kezelés kiegészítéseként alkalmazható. A pszichoterápia a dadogást kiváltó és a miatta keletkező problémákat egyaránt kezeli, de főként az okokra koncentrálva.
A logopédiai kezelés főleg a légzésre, a hangképzésre, az artikulációra, a hangszínre és a hangerőre helyezi a hangsúlyt. Összerendezi a légzés–hangadás folyamatát, de foglalkozik a mozgáskészséggel, a test feletti uralom elérésével, a lazítással. Hatékonyak a zene-szó-mozgás egységén alapuló zeneterápiás foglalkozások is.
A legjobb eredmény akkor érhető el, ha ezek a módszerek ötvöződnek a terápiában, és ez is a legjellemzőbb, hiszen a diagnózis is általában több problémát tár fel, így logikus, hogy a kezelésnek ezekre kell hatnia.

MI A HELYES VISELKEDÉS?
• A dadogónak soha ne mondjuk azt: „Beszélj lassabban!”, „Ne idegeskedj!”, és soha ne egészítsük ki a megkezdett mondatot!
• Saját beszédünk legyen nyugodt, kimért tempójú, de még természetes.
• A beszédzavaros embernek fontos, hogy folyamatos szemkontaktust tartsunk vele. Éreztessük a másikkal, hogy arra figyelünk, amit mond, nem pedig arra, ahogyan mondja.
• Ha a dadogás abbamarad, ne dicsérjük meg érte a másikat

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.

Hangok a görcs fogságában A legfrissebb szám tartalmából: