| Stressz – tünet és megelőzés • Az iskolához köthető szorongásnak, feloldatlan problémáknak lehetnek pszichoszomatikus tünetei, mint a fej- és hasfájás, és viselkedésbeli, érzelmi jelei is, amikor a gyermek rágja a körmét, túlérzékennyé, bohóckodóvá, esetleg agresszívvá válik. • A szülő otthonról is rengeteget tehet, hogy ezeket a problémákat megelőzze, illetve orvosolja. Az első lépés a támogató családi légkör, ahol folyamatos a kommunikáció, és a gyermek képességeihez igazodnak az elvárások és a visszajelzések. • A növekvő elvárásoknak való megfeleléshez feltétlen szükséges a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a megfelelő mennyiségű szabadidő és alvás. |
| 2011 őszén 749 000 gyerek ment általános iskolába, közülük 98 700 elsős. A különböző középiskolákba 558 800 diák jár. |
A Makkai család három kisgyerekkel egy Pest megyei kisvárosba költözött a vidéki életmód nyújtotta örömök kedvéért. Amikor legidősebb lányuk, Bogi hatéves lett, úgy döntöttek, iskolát a fővárosban keresnek, mivel a szülők ott dolgoznak, és ott találtak szimpatikus tanító nénit.
– Októberben már látszott, hogy gond van – meséli Anett, az anyuka. – Bogi szinte megszállottan tartotta rendben a táskáját, gyűjtötte a piros pontokat, éjszakánként mégis felriadt, nyugtalan és sírós lett. Hiába dicsérte az osztályfőnöke, és hiába lett egyre több barátja, éreztük, hogy valami baj van. A nevelési tanácsadóban egy családrajzos feladatnál kiderült, hogy Boginak komoly stresszt jelentenek a reggelek, amikor a család kapkod, kiabálunk, valaki sosincs kész időben, és emiatt ő időnként elkésik az iskolából. Rá kellett jönnünk, hogy a reggeli őrület, a késések, illetve a késés állandó lehetősége szorongást vált ki a lányunkból. Kis tervezéssel sikerült átszerveznünk az életünket, esténként kikészítettük a másnapi ruhákat, elcsomagoltuk az uzsonnát, és reggelenként negyedórával korábban keltünk. Egy hónap alatt helyreállt a béke, Bogi pedig vidám, lelkes iskolás lett.
Óvodából iskolába
Minden gyermekre, különösen a kicsikre, komoly hatással vannak a szülői érzelmek, ezért is fontos, hogy ne „szegény kis elsősként” gondoljuk az iskolakezdőkre. Törő Tímea gyermekpszichológus szerint, amikor különböző elvárások elé állítjuk őket, tartsuk szem előtt, hogy ezek a gyerekek alig pár hónapja még az egész napjukat játékkal töltötték az óvodában. Az iskolában az új környezet, a tanórák rendje mellett hozzá kell szokniuk a folyamatos számonkéréshez és akár a rivalizáláshoz is. Ráadásul a szülők sokszor többet követelnek, mint amennyi elég lenne a tanító néninek vagy a jó eredményekhez. Az iskolások a legkülönbözőbb módon tudják jelezni, ha gond van. Könnyebben észrevehetők az olyan fizikai tünetek, mint a hasfájás, fejfájás, ujjszopás, bevizelés. A viselkedés- vagy kedélybeli változások mögött azonban szintén nagyon gyakran valamilyen szorongás áll. Figyeljünk oda, ha a gyerek túlérzékennyé, ingerlékennyé, szemtelenné vagy agresszívvá válik, de a szomorkodás, vagy éppen a folytonos bohóckodás is gyanút kelthet, csakúgy, mint az éjszakai felriadás és a rémálmok.
Kisgimnazista, gimnazista
Sokan kezdik új iskolában az ötödik, hetedik vagy kilencedik évet, ami új kihívásokat és általában magasabb követelményeket jelent a tanulóknak. Sokszor már az első szülői értekezleten elhangzik az osztályfőnöktől, hogy „ez bizony gimnázium”, ennek megfelelően komolyabb teljesítményt és sokkal nagyobb önállóságot várnak el a diákoktól. Ez sokakat megriaszt az első hónapban, de érdemes kitartónak lenni, és rászánni egy félévet-évet arra, hogy a diák megtanuljon alkalmazkodni, barátokra leljen, magára találjon az új környezetben. Tizenévesen egy új társaságban a gyerekek számára egyre fontosabbá válik, hogy elfogadják őket, ezért próbálnak a többiekhez hasonló módon öltözködni, utánozni egymás frizuráját. Törő Tímea szerint, mielőtt a szülők minden ilyesmit megtiltanának, sokkal célravezetőbb mérlegelni, hogy mi az, ami belefér az ő értékrendjükbe. A tinédzsereknek az elfogadó, baráti kör komoly érzelmi hátteret biztosít, és növeli az önbizalmukat.
Ha baj van
Tanulási vagy magatartási problémák esetében az okok felkutatását érdemes azzal kezdeni, hogy kiderítjük, nincs-e érzékszervi (látás, hallás) probléma a háttérben. Minden oldalról járjuk körül a nehézségeket: nézzük meg a gyerek oldaláról, a szülőéről, vizsgáljuk meg a körülményeket, az iskolát, a tanárt, a család napirendjét, és találjuk meg azt a pontot, ahol változtatni kellene. Néha egészen egyszerű dolgok állhatnak a háttérben, előfordulhat, hogy nem azért teljesít rosszul matematikából, mert nem érti, hanem mert az mindig az első óra, és ő még álmos. Ilyenkor nem korrepetálni kell, hanem hamarabb lefektetni. Mindennap szakítsunk időt arra, hogy a szokványos kérdéseken túl igazából is beszélgessünk, így a gyerek érezni fogja, nem csak a teljesítményére vagyunk kíváncsiak. Vegyük komolyan minden sikerét és panaszát, kötődjön az a tanuláshoz vagy a társasághoz. Az osztálytársak szüleivel is érdemes tartani a kapcsolatot, jól jöhet az információcsere.
Ha a fiunk, lányunk nem tud beilleszkedni, úgy érzi, kiközösítik, a pedagógus közreműködésére van szükség a társas kapcsolatok feltérképezésében és módosításában, olyan apró fogásokkal, mint a csoportos és páros feladatok változatos alkalmazása. Ha mégsem jutunk előrébb, sem családi körben, sem a pedagógusokkal konzultálva, a gyerek pedig kitartóan testi vagy viselkedésbeli tüneteket produkál, esetleg hirtelen nagyon megromlik a teljesítménye, feltétlenül forduljunk pszichológushoz.
| Ha váltani kell! A legfontosabb, hogy a gyerek a számára megfelelő iskolába járjon. Egy elsősnél a rövid idő alatt jelentkező komoly problémák általában nem azt jelzik, hogy az iskola rossz, hanem azt, hogy a gyerek nem volt iskolaérett. A negyedikes és hatodikos szülők szinte mindegyike elgondolkodik az iskolaváltáson, éppen ezért alsó tagozatban nem nagyon akarnak változtatni. Ha mégis váltani kell, a szülők nehezen, a gyerekek még nehezebben teszik meg. Ilyen esetben ne kényszerítsünk az alsóst döntésre, ez még egy felnőtt számára is nehéz folyamat. Ha a szülő meggyőződött arról, hogy jót fog tenni az iskolaváltás, akkor tudja úgy menedzselni a folyamatot, hogy a gyerek is megkönnyebbüljön, és eredményesen vegye ezt az akadályt. |
A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- „Nemcsak a királyfik állnak ki próbákat, de a királylányok is”
- Nagyon furcsa párok
- Tamással sülve-főve
- Dr. Vekerdy Tamás válaszol
- Néhány korty jó a szívnek
- Miért szorong az iskolás?
- Hogyan mentsük át a szabadságból nyert energiákat?
Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!
