2011. Szeptember 21.

Miért szorong az iskolás?

Túl azon, hogy az elsősöket megkérdezzük, "mi volt az iskolában?", beszélgetni, játszani is kell velük, hogy észrevegyük az apró jelzéseiket. A kezdeti akadályokkal azonban nemcsak hétévesen kell megküzdeniük a gyerekeknek, hanem később is, például iskolaváltáskor.

Jónap Rita

Stressz – tünet és megelőzés
• Az iskolához köthető szorongásnak, feloldatlan problémáknak lehetnek pszichoszomatikus tünetei, mint a fej- és hasfájás, és viselkedésbeli, érzelmi jelei is, amikor a gyermek rágja a körmét, túlérzékennyé, bohóckodóvá, esetleg agresszívvá válik.
• A szülő otthonról is rengeteget tehet, hogy ezeket a problémákat megelőzze, illetve orvosolja. Az első lépés a támogató családi légkör, ahol folyamatos a kommunikáció, és a gyermek képességeihez igazodnak az elvárások és a visszajelzések.
• A növekvő elvárásoknak való megfeleléshez feltétlen szükséges a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a megfelelő mennyiségű szabadidő és alvás.

2011 őszén
749 000 gyerek ment általános iskolába, közülük 98 700 elsős. A különböző középiskolákba 558 800 diák jár.

A Makkai család három kisgyerekkel egy Pest megyei kisvárosba költözött a vidéki életmód nyújtotta örömök kedvéért. Amikor legidősebb lányuk, Bogi hatéves lett, úgy döntöttek, iskolát a fővárosban keresnek, mivel a szülők ott dolgoznak, és ott találtak szimpatikus tanító nénit.
– Októberben már látszott, hogy gond van – meséli Anett, az anyuka. – Bogi szinte megszállottan tartotta rendben a táskáját, gyűjtötte a piros pontokat, éjszakánként mégis felriadt, nyugtalan és sírós lett. Hiába dicsérte az osztályfőnöke, és hiába lett egyre több barátja, éreztük, hogy valami baj van. A nevelési tanácsadóban egy családrajzos feladatnál kiderült, hogy Boginak komoly stresszt jelentenek a reggelek, amikor a család kapkod, kiabálunk, valaki sosincs kész időben, és emiatt ő időnként elkésik az iskolából. Rá kellett jönnünk, hogy a reggeli őrület, a késések, illetve a késés állandó lehetősége szorongást vált ki a lányunkból. Kis tervezéssel sikerült átszerveznünk az életünket, esténként kikészítettük a másnapi ruhákat, elcsomagoltuk az uzsonnát, és reggelenként negyedórával korábban keltünk. Egy hónap alatt helyreállt a béke, Bogi pedig vidám, lelkes iskolás lett.

Miért szorong az iskolás? Óvodából iskolába

Minden gyermekre, különösen a kicsikre, komoly hatással vannak a szülői érzelmek, ezért is fontos, hogy ne „szegény kis elsősként” gondoljuk az iskolakezdőkre. Törő Tímea gyermekpszichológus szerint, amikor különböző elvárások elé állítjuk őket, tartsuk szem előtt, hogy ezek a gyerekek alig pár hónapja még az egész napjukat játékkal töltötték az óvodában. Az iskolában az új környezet, a tanórák rendje mellett hozzá kell szokniuk a folyamatos számonkéréshez és akár a rivalizáláshoz is. Ráadásul a szülők sokszor többet követelnek, mint amennyi elég lenne a tanító néninek vagy a jó eredményekhez. Az iskolások a legkülönbözőbb módon tudják jelezni, ha gond van. Könnyebben észrevehetők az olyan fizikai tünetek, mint a hasfájás, fejfájás, ujjszopás, bevizelés. A viselkedés- vagy kedélybeli változások mögött azonban szintén nagyon gyakran valamilyen szorongás áll. Figyeljünk oda, ha a gyerek túlérzékennyé, ingerlékennyé, szemtelenné vagy agresszívvá válik, de a szomorkodás, vagy éppen a folytonos bohóckodás is gyanút kelthet, csakúgy, mint az éjszakai felriadás és a rémálmok.

Kisgimnazista, gimnazista

Sokan kezdik új iskolában az ötödik, hetedik vagy kilencedik évet, ami új kihívásokat és általában magasabb követelményeket jelent a tanulóknak. Sokszor már az első szülői értekezleten elhangzik az osztályfőnöktől, hogy „ez bizony gimnázium”, ennek megfelelően komolyabb teljesítményt és sokkal nagyobb önállóságot várnak el a diákoktól. Ez sokakat megriaszt az első hónapban, de érdemes kitartónak lenni, és rászánni egy félévet-évet arra, hogy a diák megtanuljon alkalmazkodni, barátokra leljen, magára találjon az új környezetben. Tizenévesen egy új társaságban a gyerekek számára egyre fontosabbá válik, hogy elfogadják őket, ezért próbálnak a többiekhez hasonló módon öltözködni, utánozni egymás frizuráját. Törő Tímea szerint, mielőtt a szülők minden ilyesmit megtiltanának, sokkal célravezetőbb mérlegelni, hogy mi az, ami belefér az ő értékrendjükbe. A tinédzsereknek az elfogadó, baráti kör komoly érzelmi hátteret biztosít, és növeli az önbizalmukat.

Miért szorong az iskolás? Ha baj van

Tanulási vagy magatartási problémák esetében az okok felkutatását érdemes azzal kezdeni, hogy kiderítjük, nincs-e érzékszervi (látás, hallás) probléma a háttérben. Minden oldalról járjuk körül a nehézségeket: nézzük meg a gyerek oldaláról, a szülőéről, vizsgáljuk meg a körülményeket, az iskolát, a tanárt, a család napirendjét, és találjuk meg azt a pontot, ahol változtatni kellene. Néha egészen egyszerű dolgok állhatnak a háttérben, előfordulhat, hogy nem azért teljesít rosszul matematikából, mert nem érti, hanem mert az mindig az első óra, és ő még álmos. Ilyenkor nem korrepetálni kell, hanem hamarabb lefektetni. Mindennap szakítsunk időt arra, hogy a szokványos kérdéseken túl igazából is beszélgessünk, így a gyerek érezni fogja, nem csak a teljesítményére vagyunk kíváncsiak. Vegyük komolyan minden sikerét és panaszát, kötődjön az a tanuláshoz vagy a társasághoz. Az osztálytársak szüleivel is érdemes tartani a kapcsolatot, jól jöhet az információcsere.

Ha a fiunk, lányunk nem tud beilleszkedni, úgy érzi, kiközösítik, a pedagógus közreműködésére van szükség a társas kapcsolatok feltérképezésében és módosításában, olyan apró fogásokkal, mint a csoportos és páros feladatok változatos alkalmazása. Ha mégsem jutunk előrébb, sem családi körben, sem a pedagógusokkal konzultálva, a gyerek pedig kitartóan testi vagy viselkedésbeli tüneteket produkál, esetleg hirtelen nagyon megromlik a teljesítménye, feltétlenül forduljunk pszichológushoz.

Ha váltani kell!
A legfontosabb, hogy a gyerek a számára megfelelő iskolába járjon. Egy elsősnél a rövid idő alatt jelentkező komoly problémák általában nem azt jelzik, hogy az iskola rossz, hanem azt, hogy a gyerek nem volt iskolaérett. A negyedikes és hatodikos szülők szinte mindegyike elgondolkodik az iskolaváltáson, éppen ezért alsó tagozatban nem nagyon akarnak változtatni. Ha mégis váltani kell, a szülők nehezen, a gyerekek még nehezebben teszik meg. Ilyen esetben ne kényszerítsünk az alsóst döntésre, ez még egy felnőtt számára is nehéz folyamat. Ha a szülő meggyőződött arról, hogy jót fog tenni az iskolaváltás, akkor tudja úgy menedzselni a folyamatot, hogy a gyerek is megkönnyebbüljön, és eredményesen vegye ezt az akadályt.

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.

Miért szorong az iskolás? A legfrissebb szám tartalmából: