3150-ben születik meg az utolsó magyar

Továbbra is lejtmenetben a népességszám: újabb kisvárosnyi emberrel lettünk kevesebben. Az elmúlt fél évben éppen 26 ezerrel „fogyott a magyar” a tavalyi évhez viszonyítva, és 1,4 százalékkal kevesebb házasság köttetett. Nemcsak kevesebb gyermek születik, de többen is halnak meg: ez így dupla fogyásfaktor.

Hogy hol a vége?  Még a legoptimistább becslések szerint sem állítható meg a folyamat; az év elején átléptük a kritikus 10 milliós határt, húsz év múlva jó, ha 9,5 millióan maradunk.
Ráadásul most „fut ki” az az utolsó generáció, amelyik még „menthette”, vagy legalább szépíthette volna a helyzetet. A bizonyos Ratkó unokák, vagyis az 1973–79-es korosztály, amelyik gyerekvállalással megfordíthatta volna a helyzetet. Csakhogy nemigen fogtak családalapításba…  

A lengyelek jobban fogynak

„Hiába javulnak az életkilátások, nő a várható élettartam – bár még a nemzetközi trendeknél kisebb mértékben –, a gyerekvállalás olyan alacsony szinten van, hogy nincsenek jó kilátások. Ezen a téren a mienknél csak Portugáliában és Lengyelországban rosszabb a helyzet, s úgy tűnik, a mai tízszázalékos gyermektelenségi arány 2030-ra 20-25 százalékra ugrik” – sorolja a tényeket dr. Pongrátz Tiborné demográfus. Magyarországra az volt jellemző hosszú évtizedekig, hogy az emberek nagyon fiatalon házasodtak, és azt követően egy éven belül gyermekük született, tehát a nők átlagosan 22 éves korban gyereket vállaltak. Mostanra ez alapjaiban megváltozott.

 A gyerek örökre terv marad

„Azok, akik nem, vagy csak később kötnek házasságot, élettársi kapcsolatban élnek, lényegesen kevesebb gyereket vállalnak, mint a házasságban élők. A másik ok az, hogy nagyon sokan egyáltalán nem találnak maguknak párt. Másrészt kitolódott a gyermekvállalás időpontja, tehát a nők 5-6 évvel később szülnek, mint 10-15 éve. Ez azt jelenti, hogy egyre többen lesznek azok, akik végül nem is tudnak gyereket világra hozni biológiai okok miatt. Az, hogy ma a 32-33 éves nők 30 százalékának nincs gyereke, korábban ismeretlen volt. S nem azért nincs gyerek, mert a párok nem tervezik – 96 százalékuk szeretné –, hanem azért, mert végül ezek a tervek nem valósulnak meg”– mondja a szakember. Meglepő, de Magyarországon kiugróan erős a gyerek iránti vágy; a felmérésekben a megkérdezettek döntő többsége a boldogság feltételének tekinti a gyereket, aztán mégsem vállal. Hollandiában például mindössze 8 százalék gondolkodik így, születésszámban mégis az élmezőnyben vannak. 

Gond az is, hogy túl későn kapcsolunk. Mind többen gondolják úgy, sokkal tudatosabban kellene felhívni a nők figyelmét arra: ne higgyék, hogy 35 éves kor fölött ugyanolyan könnyű szülni, mint huszonéves korban. Ez a trend azért lehet káros többek szerint, mert olyan életformát  tesz elfogadottá, amelyben a párok már tudatosan nem is akarnak majd utódot. A demográfusok egyébként a munka és a családi tevékenységek összehangolása mellett a kiszámítható  családpolitikát tartják kulcskérdésnek.
A népességszám-csökkenés óriási probléma mind nemzetgazdasági, mind szociális területen, hiszen 2030-ra aká́r 80 százalékkal is több lehet az idős ember, mint a fiatal.

Kínaiak, indiaiak és amerikaiak népesítik be a Földet

A népesedés kérdése egyébként az egész világot foglalkoztató probléma, de míg a kontinensünkön leginkább a gyerekhiány okoz fejtörést, addig számos országban éppen a túlnépesedés miatt készülnek vészforgatókönyvek. A Föld lakossága idén lépi át a 7 milliárdos küszöböt, és bár a demográfiai növekedés átlagosan lassulni fog, Afrikában továbbra is erőteljes marad. A világ hét legnépesebb országa jelenleg Kína (1,33 milliárd fő), ezt követi India (1,17 milliárd fő) és az Egyesült Államok (306,8 millió fő).
A demográfiai gyarapodás lassulása a termékenységi ráta csökkenésével magyarázható: míg most átlagosan 2,5 gyerek jut egy nőre, addig ez a szám 1950-ben még 5 volt. A gyermekvállalás terén az egyes országok között tapasztalható óriási a különbség: Nigerben például átlagosan 7 gyermeket hoz világra egy nő, míg Tajvanon 0,9-et.

Becslések szerint másodpercenként 4,2 ember születik és 1,8 hal meg, ezért naponta 206 563 fővel, tehát nagyjából Debrecen lakosságának megfelelő értékkel gyarapodik a Föld népessége, 2050-re 9 milliárdra nőhet. A legoptimistább forgatókönyvek szerint itt meg is állhat a növekedés, sőt egyes kutatók szerint 2050 után gyors csökkenési fázis következik. A növekedés megállásának legnagyobb kérdőjeleit India és Kína adja. Egy öregedő társadalomban – és erre a kínai „egyke”-modell erőltetése, illetve a leánygyermekek „eltűnése” lehet példa – olyan deformált nemi és életkori összetétel alakul ki, amely csak igen nagy távlatban módosítható.