Árpa, a „jófiú”
– Előbb médiaguru, aztán énekel és táncol Falusi Mariann oldalán – nem is akárhogy! –, most meg egyszerre vetélkedőt vezet a tévében. Mondja, sok ilyen meglepetést tartogat még?
– Akad egy pár. Most fejeztem be a regényemet, egy thrillert az olajszőkítő maffiák világából. A főhős egy vérbeli rosszfiú, akiről azonban hamar kiderül, hogy szeretni is tud.
– Nocsak! A saját megnyugtatására vagy a nőkére írta meg így?
– Inkább az utóbbi. A nők fontosak nekem. Főleg az a négy, aki otthon vár. A feleségem, Szabina, a kislányom, a nevelt lányom és az édesanyám.
– Hova lett a bulizós, csajozós Árpa? Hiába lapoztam át a bulvársajtót…
– Volt olyan életem is?… A bulizás azért megmaradt, ki-kirúgunk a haverokkal a hámból, de a szoknyavadászattal rég szakítottam. Már nem tudnának érdekelni az egyéjszakás kalandok a Balatonon. Ahhoz legalábbis egy Olivia Wilde-nak (Doktor House „Tizenhármasa” – a szerző) kellene magát Siófokon ráznia, hogy én azt mondjam: Ez nekem megér egy kis ajtócsapkodást otthon.
– Erre Viktor azt mondaná: egy férfi nem tud megváltozni!
– Ő csak tudja, igazi fenegyerek! Egyébként igaza van, a személyiség valóban nem változik meg. De idővel más dolgok lesznek fontosak. Egyre több a felelősség, a munka, és különben is, én egy életre letettem a voksomat Szabina mellett.
– Megérzik a nők, hogy foglalt? A felelősségteljes, érett férfiak még jobban szokták vonzani őket.
– Szerintem a nők pontosan tudják, mit miért tesznek. A rosszfiúkra például soha nem azért buknak, mert hozzájuk akarnak menni feleségül, hanem azért, mert szeretnek szenvedni. Úgyis az lesz a vége. Csak remek színésznők, ezért nehéz kiigazodni rajtuk.
– De a flörtök nekik is jólesnek…
– A flört ellen semmi kifogásom. De azzal ki is elégült a vadászösztönöm. Az étlapot szabad nézegetni, vacsorázni azonban otthon kell, ahogy mondani szokás. Régen rossz, ha egy kis flört féltékenységet szül egy kapcsolatban. Az a bizalom hiányára vall, és hosszú távon méreg. Egyre kell vigyázni, a Facebookra nem szabad felmenni!
– Hogyhogy?
– Egy csomóan ott keresnek kalandokat. Nyíltan felajánlkoznak a csajok, és Szabina persze látja. Nem mintha őt nem üldöznék a rajongók! Úgyhogy a hosszú házasság egyik titka: Szállj le a közösségi oldalakról!
– És a másik?
– A humor. Mi Szabinával tíz év után is rettentően jól érezzük magunkat, ha elmegyünk szórakozni. Ja, és meg kell táncoltatni a nőket! Azt imádják. Egyébként is hiányolom a magyar férfiakból a lovagiasságot. Ha ma egy pasi kinyitja egy nőnek az autó ajtaját, akkor vagy az autó új, vagy a nő. Jó lenne ezen változtatni.
– Istenem, mit tudhat ez az asszony, amivel megfogott egy ilyen pasit!?
– Szeret, és ezt minden adandó alkalommal kifejezésre is juttatja. És ami a legfontosabb, soha nem futott utánam. Azok a nők, akik ragadnak, engem hidegen hagynak. Én szeretem levadászni a zsákmányt. De azt hiszem, ezzel minden férfi így van.
– Azt hittem, fő okként a kislányát fogja említeni…
– Őt is mondhattam volna. De sok olyan házaspárt ismerek, akik csak a gyerek miatt vannak együtt. Mi nem vagyunk ilyenek. Amira természetesen nagyon szoros köteléket jelent. Remek kislány, és nagyon bátor. Vasárnap például felült az állatkertben a tapír hátára, de habozás nélkül megrángatja a bölény nyelvét is a vadasparkban. Az én nevelésem!
Klausmann, a „rosszfiú”
– Úgy hírlik, nemcsak a vetélkedőkkel van szerencséje, hanem a nőkkel is.
– Igen, azt mondják. Szeretem, ha szeretnek. Eddig csak ketten akarták a vesztemet, egyikük a volt feleségem. De remélem, idővel megbékél ő is. Egyébként is már öregszem…
– Ugyan! Hol a híres önbizalma? Hiszen a tavasszal még vígan „csajozgatott”.
– Soha nem volt önbizalmam. Huszonévesen jó, ha három barátnőt fel tudtam mutatni. Aztán jött a Szerencsekerék című műsor, és a lányok beindultak. Több millióan nézték, naponta! Hirtelen mindenki nyitott lett, jó fej. Nem is értettem. Soha nem voltam egy Adonisz!
– Akkor mégis mire buktak ön szerint?
– Fogalmam sincs. Talán a szövegemre. Ezt szokták emlegetni gyenge pillanataikban. Nézze, én szeretek szeretni. Soha nem támadtam le egyetlen nőt sem, nem vagyok az a fajta, aki egy szórakozóhelyen addig zaklatja őket, míg meg nem adják a telefonszámukat vagy magukat. És soha nem fizettem a szerelemért. Ez nagyon fontos.
– A házasságában sem a szexért lépett félre?
– Nem csak. A szeretetért és az elismerésért is. Bármilyen hihetetlenül hangzik, a férfiaknak is van lelkük. És csak akkor szoktak félrelépni egy kapcsolatban, amikor az vagy nagyon elszürkül, vagy túl sok tüske gyűlt már össze bennük. Ilyenkor óhatatlanul bomlásnak indul egy házasság. A pasik ritkán lépnek ki – én különösképpen konfliktuskerülő fajta vagyok –, inkább kívülről próbálják beszerezni a hiányzó elfogadást, szeretetet, csak hogy szét ne essen a család.
– A válóper környékén azt nyilatkozta: „Egy férfi soha nem tud megváltozni.” Nem ellentmondás ez?
– Nem. Ma is így gondolom. Mindannyiunkat ugyanaz a vadászszenvedély hajt, van, akit élete végéig. Más kérdés, hogy akad, aki beismeri, és akad, aki letagadja. Ugyanakkor azt is tudom – megéltem többször –, hogy vannak időszakok, amikor az ember kitartóan tud ragaszkodni a partneréhez. Ahogy öregszik, egyre inkább…
– Azt is nyilatkozta, hogy a lelki hűség a fontos, nem a testi. Találkozott már olyan nővel, aki osztja ezt a véleményt?
– Találkoztam. Eljön az idő, úgy harmincöt-negyven körül, amikor a nőknek megjön az eszük. Egy-két kudarcos párkapcsolattal a hátuk mögött rájönnek: a szerelemnek van egy olyan foka, ami már nem feltétlenül a kisajátítást, a birtoklást jelenti. Inkább egyfajta jelenlétet, elmélyült összetartozást, amelyben kis kalandjaink, apró „bűneink” jelentősége eltörpül. Ilyen nagyvonalú kapcsolatra vágyom én. Mielőtt még meg-kérdezné: a játékszabályok mindkét félre érvényesek.
– Azt hiszem, megfejtettem a titkát. Ön az a feminin lelkű, érzékeny férfi, aki beszélgetni is tud a nőkkel.
– Nagyjából így van, azt hiszem.
– A gyerekeire mennyi ideje jut?
– A kisfiammal, Domingóval, és a kétéves kislányommal, Tamcival is igyekszem hetente találkozni, és együtt játszani. De az esték és a reggeli ébredések, bevallom, nagyon hiányoznak.
– Mit kíván, mit dobjon még ki önnek a Szerencsekerék?
– Talán azt, hogy egyszer azért még megélhessem, milyen egy ideális család. Amilyeneket a női magazinokban látni. Tudja, „apa fáradtan hazaesik a munkából, anya főz, terít, mosolyog, és nem azzal kezdi: hol voltál eddig?”. De sajnos sok ilyet még nem láttam magam körül.
Névjegy: Árpa Attila
színész, producer, rendező
• 1971-ben született Münchenben, 1995 óta él Magyarországon.
• Felesége: Tomán Szabina modell
• Szeptember 17-től a Story4 Szerencsekerék című műsorának vezetője.
Névjegy: Klausmann Viktor
újságíró, műsorvezető
• 1966-ban született Budapesten.
• 1993-tól 2001-ig a Szerencsekerék című vetélkedő vezetője
az MTV-n, majd a TV2-n. Ennek a műsornak köszönheti
a népszerűségét.
• Szeptember 17-től a Story4 Szerencsekerék című műsorának műsorvezetője.
A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- Együtt sétálunk, hogy rózsaszínben láthassuk a világot
- Akiknek szerencséjük van a nőkkel
- Minden a lúdtalppal kezdődik
- Dr. Vekerdy Tamás válaszol
- Anya főz
- 5 álomállás – itthon!
- „Elmondom, hogy miért járok prostituálthoz”
Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!
Szerencsekerék – Minden jóra fordul! Hétfőtől péntekig 19:30-kor a STORY4-en!
