Egészségünk őrei, az antioxidánsok

A szervezet antioxidánsszintjének mérésére a tudomány kifejlesztett már egy mérőeszközt, azt mégsem tudjuk egész pontosan, miképp függ össze antioxidánsszintünk a táplálkozásunkkal és végső soron egészségünkkel; az erre vonatkozó tudományos eredmények ugyanis egyelőre hiányosak és sokszor ellentmondásosak. Nagyon valószínű, hogy antioxidánsszintünket nemcsak az befolyásolja, hogy milyen minőségű és mennyiségű tápanyagokat fogyasztunk, hanem általános pszichés állapotunk is, amelyben kiemelkedő fontosságú, hogy milyen szintű stresszt élünk át nap mint nap. Annak megítélése viszont, hogy mi az erős stressz, meglehetősen szubjektív. A megítélést tovább nehezíti, hogy nagyon sokféle fajtájú antioxidáns létezik, melyeknek más-más szerepük és funkciójuk van.

A szabad gyökök pusztítása

Ahhoz, hogy életben maradjunk, a szervezetünknek folyamatosan energiát kell előállítania. Ez a biokémiai folyamat a sejtjeinkben történik, egész pontosan a mitokondriumban. Az energiatermelés közben azonban úgynevezett szabad gyökök keletkeznek, amelyek rendkívül reakcióképes vegyületek, és ha szabadjára vannak engedve, akkor óriási pusztítást végezhetnek a testben, sérülnek a sejtek, a DNS-lánc, az enzimfolyamatok leállnak. A szabad gyökök minden részünkre hatnak, ám a tudomány mai állásfoglalása szerint leginkább a daganatos betegségekért, az érelmeszesedés kialakulásáért, a szív- és érrendszeri betegségekért, valamint az öregedésért tehetők felelőssé. Az általuk okozott pusztítást pedig épp az antioxidánsok gátolják, illetve lassítják. Valószínűleg teljesen nem tudják kivédeni káros hatásaikat, ha így lenne, akkor soha nem lennénk betegek és nem is öregednénk meg. Mindez azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az antioxidánsok tényleg kiemelkedő szerepet játszanak egészségünk hosszú távú megőrzésében, szervezetünkben mért szintje pedig fontos információkkal szolgálhat.

A stresszfaktor

A szabad gyököket tartalmazó anyagok azonban nemcsak a testünkön belül keletkezhetnek, hanem kívülről is bekerülhetnek a szervezetünkbe. Itt kell megemlítenünk a környezeti hatásokat. A szennyezett víz, levegő, a szermaradványokat tartalmazó zöldségek és gyümölcsök ebben egyaránt szerepet játszhatnak, még ha nem is tudjuk pontosan, hogy ezek mikor, miből és hogyan kerülnek a testünkbe. Más a helyzet a különféle drogokkal és főképp a dohányzással, ezeket a káros „környezeti” hatásokat mi magunk okozzuk. A szervezetünk viszonylag sokáig képes az ellenállásra, a szabad gyökök számának emelkedésével azonban a védekezőképességünk egész biztosan gyengül. A rendszer működését tovább ronthatja a stressz folyamatos jelenléte, ezért nem elegendő a betegségekre csak gyógyszert szedni, többnyire átfogó életmódváltásra van, volna szükség, különösen krónikus betegségek jelentkezése esetén. Ha a szervezetünket fokozott terhelés éri (ami egyaránt lehet pszichés vagy környezeti eredetű), ahhoz, hogy eredményesen vegye fel a harcot a betegségekkel szemben, az szükséges, hogy sokszorosára növeljük antioxidánsszintünket.

Táplálékkiegészítők, vagy friss zöldségek és gyümölcsök?

Napjaink egyik kulcsproblémája, hogy a jelenleg kapható növények és zöldségek többsége sokkal kisebb vitamin-, ásványianyag- és így antioxidáns-tartalmú, mint száz évvel ezelőtt. A mai mezőgazdasági tömegtermelésben ugyanis a növényeket szervetlen trágyával trágyázzák, a tapasztalatok szerint ebből viszont sokkal kevesebb ásványi anyagot tudnak felvenni és hasznosítani, mint abból a talajból, amit szerves trágyával gazdagítottak. Az így „előállított” gyümölcsökből, zöldségekből és gabonafélékből olyan mennyiséget kellene elfogyasztanunk naponta, hogy a szükséges tápanyagokhoz hozzájussunk, ami lehetetlen. Különösen igaz ez, ha valamilyen megterhelés ér bennünket, és az átlagos antioxidáns-mennyiségnek a többszörösére volna szükségünk. A táplálékkiegészítőkben mindez koncentráltan van jelen, viszont azt is tudjuk, hogy az emberi szervezet legoptimálisabban azokat az anyagokat hasznosítja, amelyek természetes forrásból származnak.

1. Vitaminok
A legismertebb antioxidánsok közé tartozik a C-, az A- és az E-vitamin. A C-vitamin csökkenti  a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, szabályozza a koleszterinszintet. Az A-vitamin
a reprodukcióban, az embrionális fejlődésben, az E-vitamin az idegrendszer optimális működésében játszik szerepet, csökkenti a szívbetegség, a rák kialakulásának az esélyét, lassítja az öregedés folyamatát.

2. Karotinoidok
Ez az anyag valójában az A-vitamin előanyaga, zsírban oldódó antioxidáns, amelyet legfőképp a növények állítanak elő. Rendkívül sokféle változata van. A legfőbb étkezési karotin a béta-karotin és az alfa-karotin, ezek a sárgarépában találhatók meg, a lutein a kelkáposztában, a brokkoliban és a spenótban lelhető fel, a likopen pedig a paradicsomban.

3. Flavonoidok
A flavonoidok a növények színét adják. Nagyon sok található például a szőlő héjában, de minden élénk színű gyümölcsben és zöldségben fellelhető, különösen az élénksárga, lila, zöld és piros színűekben. Magas flavonoidtartalmával tűnik ki még a dió és a fehérrépa is. De a lila hagymában, a spenótban, sóskában, az eperben, a szederben, a petrezselyemzöldben is benne van.

4. Telítetlen zsírsavak
Ezek közül a legfontosabb az omega–3-zsírsav, amelynek természetes forrása a tengeri hal. Még sokféle más telítetlen zsírsav van, ezek többségükben növényi eredetűek. Érdemes tudni arról, hogy természetes formájukban mindig folyékonyak, csak mesterségesen lehet őket szilárddá tenni, viszont csak természetes formájukban fejtik ki kedvező hatásaikat.

5. Szelén
A szelén a szervezetben szinte csak nyomokban fordul elő, jelenléte mégis kulcsfontosságú. Kiemelt szerepe van a termékenységben, a növekedésben és az anyagcsere-folyamatokban. A tengeri halakban, kagylóban, rákban fordul elő természetes formában, valamint a szárnyasokban, a vörös húsokban. A szeléntartalmú talajban fejlődő növények is tartalmazzák.

6. Enzimek
Az enzimeket a szervezetünk saját maga is előállítja, de kívülről is bevihetjük azokat. A Q10 koenzim például, amely erős antioxidáns hatású, 25 éves korunk után a szervezetben jelentősen csökkenni kezd, és ezután külső pótlásra szorulunk. Természetes formában a makréla, a lazac, a szardínia, a marhaszív és a marhamáj tartalmazza leginkább.

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

A legfrissebb szám tartalmából: 

• A legtöbb örömet a gyerekeim jelentik
• Paparazzók a magyar sztárok nyomában 
• Egészségünk őrei, az antioxidánsok  
• Dr. Vekerdy Tamás válaszol
• Tamással sülve-főve
• Lakásszépítők
• Meg tudom változtatni a páromat?
• Ő útra kel, én maradok

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!