A mobil számítástechnika forradalmának egyik kirobbantója, a személyi számítógép forradalmasítója, az Apple vezére 56 éves volt. Steve Jobs hasnyálmirigyrákkal folytatott elhúzódó küzdelme miatt idén januárban ismét betegszabadságra ment, augusztusban engedte át végleg a világ legnagyobb technológiai cégének irányítását Tim Cooknak.
 |
| Steve Jobs és a jól ismert alma |
Steve Jobs 1955. február 24-én született a kaliforniai Cupertinóban, ami később az Apple fellegvára lett. Már gyerekkorában nagyon érdekelte az elektronika, tizenéves korában felhívta Willam Hewlettet, a Hewlett-Packard elnökét, hogy számítógép-alkatrészeket kérjen tőle egy iskolai projekt számára.
Jobs később lemorzsolódott a főiskolából, majd buddhistává lett, amikor az Atari videójáték-fejlesztői állását elhagyva, nem ritkán bódító szereknek hódolva, bejárta Indiát. A szabálytalan életút a szokványostól eltérő gondolkodásmódban mutatkozott meg. Jobs a HP-nál barátkozott össze Steve Wozniakkal, akivel előbb a komputerkedvelők klubjába járt, majd még két emberrel kibővítve a kört, megalapította az Apple Computer Incorporatedet.
Az 1978-ban garázsban összetákolt Apple I-nek sem billentyűzete, sem képernyője nem volt, és a vásárlóknak maguknak kellett volna azt összeszerelniük. Az Apple II azonban már a következő év nyugati parti komputervásárának slágere lett. A Macintosh 1984-ben került a piacra. A gép jól fogyott, de Jobs maximalista volt, és 1986-ban a cégen belüli konfliktusok miatt az Apple elhagyására kényszerült.
Megalapította a NeXT Computert, amelynek drága munkaállomásai sohasem váltották be megálmodójuk hozzájuk fűzött reményét. Nagyobb sikerrel járt azonban a Pixar Animation Studios megvásárlásával, amely később a Nemo nyomában animációs filmmel és a Toy Story sorozattal hódította meg a világot.
A NeXT-et végül 1996-ban az Apple vásárolta fel, s Jobs egy éven belül megint a cég élére került. 2001-ben mutatta be a iPod zenelejátszót, amivel kezdetét vette a cég szédítő felemelkedése. A fekete garbós guru bemutatóinak sorozata bombasikerekkel folytatódott, 2003-ban az iTunes, 2007-ben az iPhone, 2008-ban az App Store, majd 2010-ben az iPad debütálásával. Az Apple-nek ma világszerte 300 márkaüzlete van, s a több mint 275 millió iPodot, 100 millió iPhone-t és 25 millió iPadet adott el világszerte.
Jobs először 2004-ben jelentette alkalmazottjainak, hogy rákos, és 2009-ben titokban májátültetésen esett át. Az Apple alapítója együttműködött az első hivatalos életrajzának megírásában, amely a tervek szerint novemberben jelenik meg.
Jobs 2005-ben a Stanford Egyetemen elmondott beszédében elárulta, hogy kreativitásának motiválója a halandóság tudata volt. „A tudat, hogy hamarosan halott leszek, a legfontosabb eszköz, amellyel csak találkoztam, segített meghozni az élet nagy döntéseit. Mert csaknem minden – minden külső várakozás, minden büszkeség, minden megszégyenüléstől és bukástól való félelem – dolog szertefoszlik a halál színe előtt, csak azt hagyva meg, ami igazán fontos. Annak tudata, hogy meg fogsz halni, az egyik általam ismert legjobb módja annak, hogy kikerüljük azt a csapdát, hogy az gondoljuk: van vesztenivalónk. Mert már meztelen vagy. És nincs rá ok, hogy ne a szívedet kövesd” – mondta Steve Jobs.
