 |
| Szemán Györgyné Ibolya |
A magyar játszóterek állapota elkeserítő. Hogy a srácok milyen higiénés körülmények között játszanak, az lényegében azon önkormányzat anyagi helyzetétől függ, ahol élnek. Ha csak át nem járnak egy szomszédos, gazdagabb kerületbe. Igaz, arra sincs garancia, hogy a következő sarkon sokkal jobb volna a helyzet.
– A jelenlegi szabályozás szerint az óvodai homokozókban évente kell cserélni a homokot, a közterületiekre azonban nem vonatkozik semmiféle szabályozás – mondja Szemán Györgyné Ibolya, a Tiszta Homokozóért Alapítvány elnöke. A civil szervezet első embere maga is édesanya. Akkor döntött a „rendcsinálás” mellett, amikor a családjukban egy kisfiú a játszótéren szedett össze szalmonellát. – Járjuk Budapestet és a vidéki helyeket is – mondja –, van, ahol évek óta nem cseréltek homokot. Ez esetben már nem „csupán” baktériumtenyészetté válik az anyag, de annyira meg is keményedik, hogy ha a gyerekek elesnek benne, akár megsérülhetnek. Döbbenetes, hogy találtunk olyan óvodát, ahol úgy fertőtlenítik a homokot, hogy ráöntenek néhány liternyi hipót, ami lényegében egy újabb adag méreg. Megkerestük az összes minisztériumot és a miniszterelnöknek is írtunk – válasz egyelőre nem érkezett.
|
Penészgombával is fertőz – A macskapiszokban található élősködő, a toxoplazma terhes nőknél magzati ártalmat okozhat. |
Papp Gergely televíziós riporter kisgyermekes apaként szállt be a – sziszifuszinak tűnő küzdelembe. – Minden szülő tapasztalja, milyen állapotok uralkodnak a játszótereken – mondja. – Azért lettem a téma „nagykövete”, hogy mielőbb szabályozás szülessen. Ha ugyanis nincs rendelet, szigorú ellenőrzés, minden marad a régiben. Nem azt akarom persze, hogy a gyermekem steril környezetben nőjön fel, no de azt sem, hogy olyan homokozóban játsszon, amelyikben évek óta nem cserélték a homokot.
– Már az is sokat jelentene – veszi vissza a szót Ibolya –, ha éjszakára lefednék a tárolókat, így legalább állati ürülék nem kerülhetne bele. A tapasztalat azonban az, hogy amit nem láncolnak le, az reggelre eltűnik. És az az igazság, hogy a homokcsere lényegében nem csere. A fuvarozók trükkje ugyanis az, hogy az összeszedett – kidobandó, illetve fertőtlenítendő – homokot egyszerűen átviszik egy másik játszótérre, s megcserélik az onnan kiásottal. Tehát az anyag egyik játszótérről átkerül a másikra, míg a tiszta anyagot, amiből a levelet sem kell kirostálni építkezésre viszik – állítja az alapítványi vezető.
Magyarországon jelenleg csak a Tiszta Homokozóért Alapítvány üzemeltet olyan készüléket, amely mérések szerint mintegy húsz perc alatt hőkezeléssel fertőtleníti a homokot. A masina Németországból érkezett, értéke 15 millió forint. Az alapítvány több fővárosi kerületben bevetette már, az eredmény kitűnő, Szemánné mégsem elégedett teljesen. – Egy alkalommal kértem, valaki jöjjön a helyszínre, de felénk sem néztek. Vagyis a tisztítást senki nem ellenőrzi – valószínűleg ez a rutin.
Egy köbméternyi homokot azt említett géppel 10–16 ezer forintért lehet úgy megtisztítani, hogy az egy évig ne fertőződjék vissza. Ez egy harminc köbméteres homokozó esetében – átlagáron számítva – évi 390 ezer forintos költséget jelent. Mint megtudtuk, sok kisebb lakóközösség van, amely nem vár az önkormányzatra, inkább összedobja ezt az összeget.
