Az utcán élő emberek egészségügyi problémát jelentenek, és a lakók is féltik tőlük a gyerekeiket. Röviden így foglalható össze a Belügyminisztérium álláspontja, hogy miért is van szükség a szabálysértési törvény drasztikus módosítására. Ha a módosítást elfogadják, akkor már nemcsak pénzbírságot vethetnek ki rájuk (ami meglehetősen abszurd és mondhatni cinikus elképzelés egy nincstelen esetében), hanem akár börtönbüntetést is abban az esetben, ha az illetőt hat hónapon belül kétszer is azon kapják, hogy „életvitelszerűen” tartózkodik közterületen. Ugyan a törvénytervezet mást sugall, Tarlós István főpolgármester hétfőn egy nyílt levélben megpróbálta nyugtatni a kedélyeket: „amíg a szociális munkások esélyt látnak az utcán lévő gondjainak megoldására, addig nem kezdeményezünk rendészeti fellépést.”
A fenti mondat ellenére a háttérben már javában zajlik a „rendészeti fellépés” előkészítése. A Belügyminisztérium a fővárossal együttműködve hamarosan három új hajléktalanszállót nyit meg, ami hatszáz új férőhelyet jelent. Ez akár örömhírnek is tűnhet, de a látszat néha csal. Az új szállókban nemcsak a lakók egészségügyi ellátásáról gondoskodnak majd, hanem rendőri jelenlétről is. „Minden jel arra utal, hogy ezek az új szállók csak félig lesznek azok. Belsős információkból tudjuk, hogy félig-meddig fogdaként használják majd őket, hogy ide vihessék azokat, akiket a rendőrök az utcáról szednek össze” – mondta nekünk Udvarhelyi Tessza, aki a Város Mindenkié csoport önkénteseként próbál segíteni az otthontalanoknak. Valószínűleg ezzel a lépéssel kívánják megoldani azt a problémát, hogy a magyar börtönök és fogházak már eleve túlzsúfoltak, így képtelenek lennének befogadni a valószínűleg nagy számban érkező hajléktalanokat.A hajléktalanszálló nem megoldás
„A szállók teli vannak bogarakkal, koszosak, ráadásul az ott lakóknak folyton attól kell rettegniük, hogy mikor rabolják ki vagy verik meg őket. Sok szállón megfordultam már, de egy emberséges se volt közöttük” – vallja Némediné Hajdu Gabriella, aki maga is hajléktalan és a Város Mindenkié csoport aktivistája. Nemcsak ő gondolkodik így, hanem a legtöbb társa is: „A megoldást nem a menhelyek számának növelése jelenti, hiszen ez nem több tűzoltásnál. Hosszú távon semmire nem megyünk vele. Vannak, akik még akkor is elfogadhatóbb megoldásnak találják az utcát, ha ott a fagyhalál veszélyezteti őket. Ez azért jelent valamit” – vallja Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője.
Hagyják az embereket az otthonaikban
 |
| „Azt a tényt, hogy valaki egy kukába belenyúl, hogy abból vegyen ki ma- gának ételt, nem szabadna rendelet- ben tiltani, mert azzal az emberi méltóságát sértjük” |
Az előző télen több mint száz fagyhalál volt az országban, idén pedig már hat, pedig még csak októbert írunk. Ezeket a tragédiákat hajléktalanszállókkal nem lehet elkerülni. De akkor mi lehet a megoldás? „A devizahiteleik miatt frissen kilakoltatott emberek húzzák mindig a rövidebbet. Ők azok, akik még nem ismerik az utca törvényeit és nincs meg bennük a szükséges rutin a túléléshez. Őket nem mentik meg a hajléktalanszállók. Megoldást az jelenthetne, ha átfogó állami szociális politikával elérnénk, hogy az otthonaikban maradhassanak és bérlőként élhessenek egykori tulajdonukban” – mondta nekünk Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum munkatársa. „Ezt meg lehetne valósítani úgy, hogy magának a bérlőnek ad támogatást az állam, vagy magát a lakhatást támogatja. Esetleg az állam tart fent olcsó lakásokat, amiket bérbe ad a rászorultaknak. Olyan konstrukció is elképzelhető, hogy valaki a jövedelmének csak bizonyos százalékát fizethetné lakbérre, a többit pedig kipótolná az állam támogatásként, hogy ne kényszerüljön senki az utcára” – tette hozzá Udvarhelyi Tessza.
Törvényt sért az állam és az önkormányzat?
Az ombudsman álláspontja szerint az, hogy a főváros szabálysértéssé nyilvánította, hogy valaki közterületen él, egyértelműen alkotmányellenes lépés, hiszen Magyarországon személyi szabadság van: mindenki oda mehet és ott tartózkodhat, ahol szeretne. Üldögélhet a rakparton, a ligetben egy padon vagy álldogálhat az aluljáróban. Ha pedig közösségellenes magatartást tanúsít, arra eddig is megvoltak a megfelelő szankciók. Az Alkotmánybíróság gyorsított eljárásban tárgyalja az ügyet, de az eredményre még várni kell. A VIII. kerület guberálás elleni rendeletét maga a Fővárosi Kormányhivatal találta jogellenesnek, de formailag megváltoztatták, így most már jogszerű és érvényben van. „Azt a tényt, hogy valaki egy kukába belenyúl, hogy abból vegyen ki magának ételt, nem szabadna rendeletben tiltani, mert azzal az emberi méltóságát sértjük” – magyarázta Vásárhelyi Tessza utalva arra, hogy épp elég büntetés az valakinek, ha itt tart az életében, ha erre kényszerül.
A hatályos törvények szerint a koldulás legális és nem büntethető, kivéve ha zaklatásszerűen vagy gyerekkel követik el, a VIII. kerületi rendelet azonban ezt nem vette figyelembe, és már a kéregetést, sőt a ráutaló magatartást (amikor csak álldogál valaki egy kitett kalappal, vagy egy Fedél Nélkül lappal a kezében) is tiltja, ami így szabálysértésnek számít. „Az emberek egymástól segítséget kérnek, ami egy alapvető emberi gesztus, és ezt nem lehet betiltani” – vallják a jogvédők.
A jelenlegi törvények és rendeletek egyelőre nem teszik lehetővé az otthontalan emberek elzárását. A hajléktalanok számára gyakorlatilag megoldhatatlan gondot jelentő pénzbüntetést közmunkával lehet kiváltani, de aki az utcán él, az általában beteg és gyenge ahhoz, hogy dolgozzon. A nem is olyan távolinak ígérkező jövő azonban felgyorsíthatja a folyamatot, és a hajléktalanok valamiféle börtönben találják majd magukat. Mi is a bűnük?
