nlc.hu
Aktuális
“Lehet még fokozni az emberi brutalitást?”

“Lehet még fokozni az emberi brutalitást?”

Rengeteg brutális bűncselekményről olvashatunk nap mint nap. A 25 éves battonyai nő hosszú kínzása és halála azonban túlmutat a híren önmagán. Peller Mariann különvéleménye.

A hír: Több hónapon keresztül brutálisan bántalmazták azt a 25 éves nőt, akit végül megöltek, a holttestét pedig elásták tavaly nyáron a Békés megyei Battonyán. A megyei rendőri vezetők elmondták: az áldozatnak fogóval kitépték a fogait, az arcán cigarettákat nyomtak el, a lábujjait eltörték, a körmei alá pedig tűt szúrtak. Kis Péter ezredes, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi vezetője hangsúlyozta, hogy ilyen brutalitással elkövetett bűncselekményre eddig nem volt példa Békésben, sőt valószínűleg a magyar kriminalisztika történetében sem.
A 25 éves nő együtt lakott a három későbbi gyanúsítottal Battonyán, egy családi házban. A halála előtt több hónapon keresztül bántalmazták; a brutalitásra jellemző, hogy az egyik gyanúsított olyan erővel rugdosta meg őt, hogy közben eltört a lába. Az elkövetők pókereztek is, s a győztesnek az volt a „jutalma”, hogy a sértettet megverhette, megrugdoshatta.
A rendőrség október 6-án találta meg az elásott holttestet, és még aznap Szegeden elfogott egy 35 éves helyi férfit, akit különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megalapozott gyanúja miatt időközben le is tartóztattak. A múlt héten őrizetbe vették a szegedi férfi egykori élettársát, egy 33 éves battonyai nőt is, valamint annak jelenlegi élettársát, aki ellen súlyos testi sértés bűntette miatt indult eljárás.
A bűnügyi osztályvezető közlése szerint mindhárom gyanúsítottat elmeszakértői vizsgálatnak vetik alá, mindazonáltal a törvényi tényállás alapján a büntető törvénykönyv az ilyen bűncselekmény elkövetőjét életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtja.

    

Peller Mariann véleménye: Tényleg az ember az egyetlen igazán gonosz, sokszor velejéig romlott (lelkű) élőlény ezen a földön? Miért van az, hogy az állatok – a csapaton belüli hierarchia felállítását, illetve az egyes csapatok egymás közti, területért folytatott harcát leszámítva – nem bántják egymást? Sőt a gyengéket, öregeket és beteg vagy sérült társaikat a legtöbb társas lény sokkal inkább óvja, védelmezi a környezet fenyegető veszélyeitől. Soha nem okoznának fájdalmat a másiknak pusztán passzióból, nem kínoznák egymást.

Mi tartjuk magunkat civilizáltnak? Tényleg mi volnánk a legfejlettebb élőlények? Akkor mégis hogyan fordulhatott elő, hogy egy fiatal lányt hónapokon át kínoztak lakótársai, míg bele nem halt a megpróbáltatásaiba? Hogyan lehetséges, hogy a rokonai állítólag többször is keresték, de kínzói mindig letagadták a lányt? Vagy hogy a lány kijárt az udvarra, a szomszédok többször látták, de egyszer sem próbált meg változtatni nyomorúságos helyzetén, nem próbált elszökni vagy segítséget kérni? Hát ennyire nem figyelünk egymásra?
Állítólag a 25 éves nő nővére és nagybátyja is dolgozott ugyanannál a szadista családnál, de nekik sikerült megszökniük kínzóik elől, mégsem értesítették a rendőrséget, nem kértek segítséget. Mégis miért nem? Kedves olvasó, gondolj bele, ha neked egyszer sikerülne elszökni egy ilyen szörnyű helyzetből, de a testvérednek nem, az első utad nem a rendőrségre vezetne? Nem kérnél azonnal segítséget? Még akkor is, ha életveszélyesen megfenyegettek? Mert én belepusztulnék, ha tudnám, mit művelnek a nővéremmel, semmivel nem tudnának eltántorítani attól, hogy segítsek neki.

Hogyan lehetséges, hogy emberi lényekben ennyire elhatalmasodjon a gonoszság, mint az elkövetőkben? Hova tűnt az emberi érzület, együttérzés, az empátia, a jóság? Egyre több olyan hír lát napvilágot, hogy milyen perverziókat éltek/élnek ki emberek, sokszor saját gyermekeiken. Fogságban tartja lányait a kegyetlen apa, idegen fiatal nőket kényszerít szexrabszolgaságra a kínai férfi, vagy kínzókamrát építtet a háza alatti pincébe egy német férfi. Hol vannak ilyenkor a szomszédok, akik figyelnek egymásra? Akik tudják, kik laknak mellettük, mivel foglalkoznak, hogyan élik életüket?

Lehetséges, hogy a földön mostanra sokkal több a rossz, mint a jó? Érdemes még jóindulatúan közelíteni az emberekhez? Vagy jobb, ha nagyon vigyázunk magunkra, és inkább bezárkózunk a magunk kis világába? Tudom, hogy túl sok a kérdésem, de ezekre nem tudok határozott választ adni. Egy azonban biztos, nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy győz a rossz, hogy minden romlásnak indul, és hogy 2012-ben megérdemelten jön el a világvége! Harcolni fogok a magam szelíd, jóságos eszközeivel. Csak így merek arra gondolni, hogy gyereket szüljek erre a világra.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top