A tehetségkutatás új útjai

Az I. számú Gyermekklinika laboratóriumában tejes délutáni fények. Biró Enikő első éves orvostanhallgató éppen egy fiola preparált vért illeszt be egy gépbe. A masina néhány percen belül produkálja a mérés eredményeit, melyek azonnal megjelennek a számítógép monitorján. Enikő ezekből a mérésekből vonta le azokat a szklerózis multiplex gyógyítására vonatkozó következtetéseket, amelyeket az Ifjúsági Tudományos Tehetségkutató Versenyre írt dolgozatában rögzített. Idén tavasszal, még gimnazistaként, megnyerte pályamunkájával az első díjat. Azóta szinte repül vele a tehetségvonat. Részt vett Helsinkiben a nemzetközi tehetségkutató versenyen, és jelen lesz a stockholmi Nobel-díj átadáson is. Milyen képességeket igényel vajon a tudományos munka?

Biró Enikő és mentora, Toldi Gergő kutatóorvos

– Elsősorban kíváncsiságot és kreativitást – válaszolja rövid gondolkodás után. – Azt, hogy az ember hajlandó legyen utánagondolni a mérések eredményeinek és következtetéseket levonni belőlük. Én szeretek a tanuláson kívül időről időre valami kézzelfogható eredményt is letenni az asztalra. A biológia mindig nagyon érdekelt, és kiemelkedő eredményeket értem el benne. A kutatás lehetősége azon a tehetségnapon merült fel bennem először, amelyen tizenegyedikes koromban, a budapesti Apáczai Csere János Gimnázium biológia tagozatos diákjaként vettem részt. Meghallgathattunk egy orvosi előadást, és körbevezettek bennünket a Semmelweis Egyetemen. A laboratóriumba belépve azt éreztem: Ez az! Ezt szeretném csinálni. Attól kezdve heti kétszer-háromszor megjelentem itt.

Enikő mostanában azon töri a fejét, hogy mentorként visszatér régi iskolájába. Szeretné bevonni az érdeklődő diákokat a tudományos élet véráramába, mert ez neki annak idején nagyon hiányzott. Tanárai attól tartottak, hogy a laboratóriumi munka elvonja őt a tanulástól, pedig ez jelentette számára az igazi motivációt. Azt is csak most látja, mennyire hiányoztak a gimiben az információk! Nem tudott a Kutató Diák mozgalomról, a konferenciákról, nem értesült a pályázatokról. Szerinte a tehetségek előtt csak a lehetőségeket kellene megcsillantani, majd ők eldöntik, milyen irányban haladjanak tovább.  

Mik azok a Tehetségpontok?

Többek között az Enikő által említett hiányosságokat szerette volna kiküszöbölni az az egész országot átfogó program, amelyet a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács dolgozott ki. Tagjai tehetséggondozással foglalkozó civil szervezetek lelkes vezetőiből kerültek ki, az általuk előterjesztett tehetségsegítő programot fogadta el 2008-ban az Országgyűlés, mely szerint azok a tanintézmények, óvodák, művészeti stúdiók, civil szervezetek, amelyek érdekeltek a tehetséggondozásban, országos hálózatba tömörülhetnek. A csatlakozott intézményekből három év alatt hatszázharminc Tehetségpont alakult. A hálózathoz tartozás meggyorsította az információáramlást, elősegítette, hogy az iskolák, szervezetek, stúdiók szorosabb kapcsolatba kerüljenek egymással, és kicseréljék tapasztalataikat. Azt is megkönnyítette, hogy a résztvevők a munkájukhoz állami és EU-s pénzforrásokat vegyenek igénybe. A tehetségnapok, amelyek többek közt Biró Enikőt is elindították választott szakmája felé, minden részt vevő oktatási intézmény menetrendszerű rendezvényei. Ilyenkor megnyílnak az iskolák kapui, és a fogékony diákokat rengeteg inger éri a külvilágból.
A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke, Csermely Péter egyetemi tanár szerint szinte mindenkiben rejlik
valamilyen tehetség, amely kibontakoztatásra vár. Legtöbbször nem is a legkiemelkedőbb, céltudatos tehetségek szorulnak támogatásra, hangsúlyozza a professzor, hanem a hátrányos körülmények között élő vagy gátlásos, ám különös talentumot eláruló diákok.

Géniuszok kerestetnek!

Két évvel ezelőtt a tanács útnak indította következő programját, a Magyar Géniusz Programot is. A pályázók közül kétszáztíz intézmény részesült a tehetségek felfedezésére kiírt pályázati pénzekből. A program idén októberben zárult, és több mint huszonhatezer (!) tehetség – óvodások, iskolások, középiskolások – felfedezését könyvelheti el. A program más néven ugyan, de természetesen a jövőben is folytatódik, hogy a felfedezett talentumok ne kallódjanak el. A legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtók egyike, a Géniusz-fődíj birtokosa, a húszéves Domoszlai Edit. Az idei ősztől kezdve a Pécsi Balett magántáncosa, és jelenleg díjának köszönhetően Berlinben képezi magát tovább.

Domoszlai Edit a Pécsi Balett színpadán

– Ebben a félévben a Humboldt Egyetemen végzem a felnőttképzés szakot, és közben a díjamból táncórákat veszek a legkiválóbb balettmesterektől. Berlin csodálatos város, és én máris világpolgárnak érzem benne magam – meséli lelkesen Edit. – A Géniusz-díjra a tanáraim javasoltak a Pécsi Művészeti Iskolában. Óriási szerencsém volt velük, indítottak több országos és egy nemzetközi versenyen, amelyet megnyertem. Azon kívül koreografálhattam is, úgyhogy a középiskolás éveim kezdettől a nyitottság és a kreativitás jegyében teltek. Sokat köszönhetek annak a gyöngyösi gimnáziumnak is, ahova tizennégy éves koromig jártam. A balett-tanárom már tizenkét évesen meglátott bennem valamit, és elindított az első megmérettetésen. Ettől kezdve nem volt megállás. Úgy éreztem, a tanáraimnak legalább olyan fontosak a sikereim, mint nekem. Mindig kiírták a nevem a dicsőségtáblára, ugyanúgy, mint más tanulmányi versenyek győzteseiét. Az elismerés és a figyelem szárnyakat adott.

Ha a tanár már nem elég…

A tehetséggondozást természetesen nem kellett Magyarországon feltalálni. Eddig is minden igazi pedagógus és nevelő ezt tekintette legfontosabb feladatának. De kétségtelen, hogy a Tehetségpont-hálózathoz való csatlakozás új távlatokat nyitott e területen.
– Ez a kapcsolatrendszer tette lehetővé, hogy ha mi már nem tudunk egy-egy diákunknak segíteni a továbblépésben, a megfelelő Tehetségponthoz vagy mentorhoz irányítsuk – állítja Demarcsek Zsuzsa, a nyíregyházi Vásárhelyi László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, egyben Tehetségpont vezetője. – További óriási előny, hogy a pályázatokon nyert támogatásokból színvonalas művészeti projekteket valósíthatunk meg. Ennek kapcsán fogalmazhatják meg diákjaink a gondolataikat a zene, a tánc, a színjáték és a képzőművészet eszközeivel.
Az iskola pedagógusai számára külön élményt jelent, hogy a munkájukat együttműködő szakmai közösségben végezhetik, árulja el az igazgatónő. Tavaly például a Magyar Táncművészeti Főiskola partneriskolái között indítottak el egy „Koreográfus Palántaképző Programot”. Hatvan diák pályázott, ebből kiválasztottak huszonhármat, akik továbbképzésen vehettek részt a fővárosban. A végén minden pályázónak saját alkotással kellett bizonyítania, hogy a kurzust sikeresen zárta. Abban bíznak, hogy ez még csak a kezdet.
„Legtöbbször nem is a legkiemelkedőbb, céltudatos tehetségek szorulnak segítségre, hanem a hátrányos körülmények között élő vagy gátlásos, ám különös talentumot eláruló diákok.”

Jelentkezz a Tehetségbónusz Programra!

A Tehetségbónusz Program vadonatúj kezdeményezés.
Az intézményes oktatás keretein túlnyúló egyéni tehetséggondozás rendszerét kívánja meghonosítani Magyarországon. A programra 13–35 év közötti tehetséges fiatalok jelentkezését várják.
A tehetségterületüket érintő fejlesztő munka mellett hangsúlyt fektetnek majd mentálhigiénés támogatásukra, személyes készségeik, valamint esetleg fellelhető gyengébb részképességeik fejlesztésére is. Jelentkezni lehet: www.tehetsegbonusz.hu

Gondozta-e valaki a gyermeke tehetségét? – Szavazás az NLCafe.hu oldalon:
42% Igen, én, az édesanyja
25% Sajnos, nem tűnt ki semmivel
21% A szaktanára
8% A zenetanára
4% Az edzője

Gyarmathy Éva pszichológus

Különleges képességek

– A tehetséget bizonyos kiemelkedő vagy speciális képesség – kristálytiszta logika, remek rajzkészség, jó hallás stb. – jellemzi, amihez erős belső hajtóerő párosul. Ez az az erő, ha nem kap elég teret, szinte szétfeszíti az ilyen embereket. A tehetséget tehát nem felkutatni kell, hanem lehetőséget teremteni arra, hogy megmutatkozhasson. A Tehetségpontok azért remek kezdeményezések, mert igyekeznek megteremteni a megfelelő környezetet ehhez. Például különböző projekteket terveznek, amelyekben a különös képességű gyerekek feltűnhetnek. De egy tananyagot is el lehet magyarázni úgy, hogy az több szinten megközelíthető legyen. Amelyik diák a legfelsőbb értelmezésig is eljut, azzal érdemes külön foglalkozni. A Géniusz Program legnagyobb érdeme, hogy felhívja a szülők figyelmét a tehetséggondozásra. Nem mindegyikük számára magától értetődő, hogy éles eszű vagy jó mozgású gyerekét a neki megfelelő iskolába, sportkörbe, zeneiskolába írassa. A hálózatnak köszönhetően tíz éven belül a legkisebb falutól is maximum huszonöt kilométerre lesz majd egy Tehetségpont, ahol tudni fogják, hova kell irányítani.
A program mára elérte, hogy huszonhatezer tehetséges gyerek és fiatal felnőtt látótérbe kerüljön. Ez óriási szám, de meggyőződésem, hogy még sokkal többen vannak.

„A legjobb szeretek lenni”

– A Tehetségsegítő program igyekszik a határon túli fiatal magyar tehetségeket is támogatni. Idén a csíkszeredai Bálint Boróka nyerte a Sólyom László volt köztársasági elnök alapította nagy összegű ösztöndíjat. Jövő év januárjától 12 hónapon át ebből finanszírozza majd amerikai tanulmányait. A fiatal lány a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem nemzetközi kapcsolatok szakának harmadéves hallgatója. – Az első sikerem egy meseíró pályázathoz fűződik, amelynek fődíja egy vadiúj kerékpár volt – emlékszik vissza mosolyogva a kezdetekre. – Biciklizni ugyan nem igazán szerettem, a legjobbnak lenni viszont igen! Ez a legnagyobb motiváció számomra minden versenyhelyzetben a mai napig. A gimnáziumban a matematikától a sporton át a humán tudományokig mindenben kipróbálhattam magam. Végül mégis választanom kellett, és én az irodalomra és a társadalomtudományokra szavaztam. Ettől kezdve ott voltam minden szavaló- és irodalomversenyen, és rendszerint elnyertem az első három helyezés egyikét.
A pályaválasztásomnál természetesen számított a szüleim és a tanáraim véleménye, de ők soha nem akartak rám erőltetni semmit. „Csak” bíztak bennem, és így én is jobban bíztam magamban és a döntéseimben. Köszönöm nekik.

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

A legfrissebb szám tartalmából: 

• Hajdu Bea és Mariann
• Angelina Jolie újra Magyarországon!
• Miért kerültek a magyar nők a „boldogságlista” végére?
• A tehetségkutatás új útjai
• Hol a boldogság mostanában?
• Eljegyzés – kezdet vagy vég
• Dr. Vekerdy Tamás rovata
• Anya főz

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!