Adóstársak, házastársak, most pedig játszótársak lettünk!

Verebes Linda  és Pindroch Csaba hosszú szünet után a Nők Lapjának nyilatkoznak először a magánéletükről.

Régen hallottam-olvastam róluk. Pedig jó néhány évvel ezelőtt Csaba, akit sikeres filmekből ismert az ország, kicsordult a bulvársajtóból, Linda is sokszor szóba jött. Elmondása szerint nem a szerepei, hanem főleg az édesapja, Verebes István miatt, és azért, mert egy jelentős főszerepben vetkőznie kellett. Aztán csend lett a házaspár körül.

– Linda gyakran mondogatta, hogy nem kell annyit szerepelni – meséli Csaba –, jó barátom, Antal Nimród, a Kontroll című film rendezője egyszer fel is hívott, hogy szerinte ne nyilatkozzak annyit a bulvársajtónak. Akkor még nemigen értettem őket, élveztem, hogy foglalkoznak velem, anyukám is örült a címlapoknak. Szóval hirtelen jött a siker, a csillogás, aztán a feketeleves. Egy drága szponzorautó, amit rögtön el is loptak tőlem. Ki kellett fizetnem! Teljes összeroppanás, agónia, de Linda mellettem volt. Egy életre megtanultam: csak az az enyém, amit már kifizettem.

– Megszoktam, hogy apa újságokban szerepel, én nem vágytam rá – veszi át a szót Linda. – Ráadásul korán eldöntöttem, hogy színészként nem nagyon szeretnék „a Verebes lánya” lenni, de az újságírók többsége róla érdeklődött. Pindroch Csaba babájaként, majd később a feleségeként sem akartam szerepelni. Szerettem volna a saját kis pályámat építgetni. Az esküvőnk előtt jó pár évvel eldöntöttük Csabival: ezentúl csak a szakmánkról nyilatkozunk. Én így kevésbé vagyok érdekes, ritkábban keresnek, de sokkal nyugodtabb az életünk.

– Bölcsen döntöttünk – folyatja Csaba –, ettől függetlenül életünk legszentebb pillanatáról, az esküvőnkről a bulvársajtó akaratunk ellenére tudósított, és elrontotta a mézesheteinket. Ez még inkább megerősítette az elhatározásunkat: minden körülmények között távol tartjuk magunkat a bulvártól. Biztos, hogy ez is szerepet játszott abban, hogy megmaradtunk egymásnak. Kiköltöztünk egy Pest környéki faluba, ahol nagyon jól érezzük magunkat.

Szóval házastársakból és adóstársakból ebben az új darabban még játszótársakká is váltunk.
– A barátaink régóta mondogatták, hogy játsszunk együtt, mi is sokáig keresgéltük a darabot – meséli Linda –, aztán megtaláltuk a Mr. & Mrs-t. Beleszerettünk, lefordítottuk, most szívből örülünk annak, hogy megvalósítottuk, és remek visszajelzéseket kapunk. Bár nem volt könnyű. Nemcsak játsszuk, de a producerek is mi vagyunk. Öt jelenet, öt rendező, öt divattervező, tucatnyi munkatárs meg a támogatók…

– A darab oly sokat árul el férfi és nő kapcsolatáról, hogy lehetetlenség úgy beszélgetnünk, hogy ne keveredjen bele a saját életetek!
Összenéznek, nevetnek. – A Nők Lapja kivétel… – jelenti ki Csaba.
– Az első epizódban egy férfi és egy nő apróhirdetés útján talál egymásra, és a zavart-botladozó első randit mutatjátok be.
– Érezzük, hogy rezonálnak a nézők, manapság sokan ismerkednek neten vagy újsághirdetés segítségével – mondja Linda. – Különös bája a történetnek, hogy mindketten sérült emberek, mást játszanak, mint a valóság, ám amikor a férfi száján kicsúszik az első őszinte mondat, lehullnak az álarcaik.
– Jó játszani a szerepeinket – folytatja Csaba –, az első találkozásunkkor Lindával én is görcsös őszinteséggel meséltem magamról.  Csakhogy Lindát mindig felkérték táncolni…
– Ez egy színházi premierbuli volt – nevet Linda –, de akkor még nem tudtam mit kezdeni Csabival. Épp vége volt az első komoly kapcsolatomnak, nem vágytam újra, táncolni akartam. Egyébként minden táncpartnerem visszakísért Csabihoz, mintha már összetartoznánk. De ő nem kért fel, csak beszélt, majd egy idő után sértetten eltűnt.

– Tudtam, hogy nekem is táncolni kellene, csakhogy botlábú vagyok, Linda pedig kiválóan mozog. Aztán most, tizenegy évvel később ez a jelenet egy remek tánccal zárul. Szóval ma már én táncoltatom, ráadásul a színpadon…
– Furcsa lehet eljátszanotok azt az epizódot, amikor egy idős színész házaspár egy díjátadó ünnepségre készül. Várhatóan a férfit tüntetik ki, aki lekörözte a párját.   
– Ez a különös, összetett történet, amelyben jóval idősebbek vagyunk a saját korunknál, nemcsak a színészetről, hanem a szeretetről is szól. Az asszony elfogadja a párja elsőbbségét, arra is képes, hogy titkolt betegsége ellenére elengedje őt egy hosszú turnéra…
– Te elengednéd Csabát?
 – Igen.
– De nem biztos, hogy én elmennék – mondja Csaba elgondolkodva.
– Mi lesz, ha egyikőtök nagyon lekörözi a másikat?
– Már ez a helyzet – mondja Linda –, hiszen Csabi már nyolc-tíz évvel ezelőtt ismert és elismert lett, amikor én még kezdő voltam. És ez jó. Egy nő jobban tud támogatni, így vagyunk kódolva. Nekem is fontos a színház, de az a normális, ha a férfi van elöl.

– Ha ő hozza a több tallért… – folytatja Csaba. – Egy jó feleség nem rivalizál a férjével, hanem elismeri a teljesítményét. Nekünk azért is jó együtt, mert mindketten úgy gondolkodunk a családról, mint a négygyerekes Anette Bening. Ő azt mondta Szabó Istvánnak, hogy neki és a férjének a rengeteg utazás, forgatás ellenére is a család az első, minden egyéb utána következik. Nem is kapta meg az Oscart, de boldog ember!
– Az utolsó epizódban egy elvált pár utazik Spanyolországba – mert még válás előtt befizették a nyaralást –, hogy bosszantsák egymást. A férfi megcsalta a feleségét, a nő törleszt.
– Hálás, nőies szerep – mosolyog Linda. – A kicsit egyszerű hősnő teszi-veszi magát, minden férfi odavan érte, ez jót tesz a nőiességének. A volt férje bosszankodik, de azért félti is őt. Szóval a végére kiderül, hogy ez az epizód is a szeretetről szól…
– És a hűségről.  
– A hűség döntés kérdése – szögezi le Csaba.
– A ti pályátokon több a kísértés, mint a civil foglalkozásúak életében, nem?  
– Ha kihasználnék egy lehetőséget, és megcsalnám Lindát, akkor az is előfordulhatna, hogy ezt ő is megteszi. No, ez elgondolkodtató… Eszembe jut a bányász nagyapám is, aki évtizedekig dolgozott a föld alatt, és azt gondolhatta, hogy az unokáinak talán majd sokkal jobb lesz. És én hiszek abban, hogy nekem ezért jobb… De nekünk is lesznek unokáink! Úgy kell élnünk, hogy ők ne vezekeljenek a mi bűneinkért! Boldog az a férfi, aki úgy halhat meg, hogy a halálos ágyán is úgy tud belenézni a felesége szemébe, hogy nincsenek előtte titkai – jelenti ki Csaba, majd elégedetten összemosolyognak.

Névjegy: Pindroch Csaba

* 1972-ben született.
* A Színművészeti Egyetem elvégzése után gyorsan lett népszerű, jelenleg a Vígszínház tagja.
 * Sok filmben játszott. Tavasszal újabb két filmben láthatjuk. Szabó István: Ajtó, Koltai Róbert: Magic Boys.
 * Gyermekük, Míra, 2008-ban született. Tudatosan tartják távol a sajtótól, nem mesélnek róla, fotózni sem engedik.

Névjegy: Verebes Linda

*  1980-ban született.
*  Pályáját a szolnoki Szigligeti Színházban kezdte.
* Az utolsó tangó Párizsban című darab sikere után a Budapesti Kamaraszínházhoz szerződött, ahol több főszerepet játszott már.
* 2006-ban házasodtak össze Pindroch Csabával.

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

A legfrissebb szám tartalmából: 

• Adóstársak, házastársak, most pedig játszótársak lettünk!
• Angelina Jolie, ahogy nem ismertük
• Hullik, törik, kiszárad? Van megoldás!
• Amikor nemet kell mondani
• Másutt születtek,  de itt vannak otthon
• Mit ér ma az ártatlanság?
• Tamással Sülve-főve

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!