Az új állatvédelmi törvény legfontosabb változása, hogy a kutyatartóknak ezentúl adót kell fizetniük kedvencük után – ennek a felső határa 6000 Ft lesz. Ezzel a lépéssel, illetve a kötelező chipes jelölés bevezetésével a legtöbb állatvédő szervezet egyetért, de egyes ellenzéki hangok szerint ezzel jelentősen megnőhet az utcára kitett kutyák száma – ráadásul épp tél közepén.
A kormányoldal leszavazta azt a módosító javaslatot, amely január helyett májusra időzítette volna az adó bevezetését, így ha valóban tömegével válnak majd otthontalanná az állatok, akkor nekik is, de az állatvédőknek is a leghidegebb hónapokban kell megküzdeniük a problémával.
Sokan vártak arra, hogy kiderüljön, mely fajokat lehet tenyészteni, de a mostani törvényszöveg nem tartalmazza a végleges listát – ellenzéki politikusok szerint ez további teret ad a különféle érdekcsoportok nyomulásának, valamint a „kínai típusú környezetszennyező és állatkínzó prémtenyésztő iparág elterjedésének”.
Az Orpheus Állatvédő Egyesület szerint elfogadható lépés az ebadó és az ahhoz hasonló szigorítások bevezetése, mivel a lakosság jelentős része úgy tart háziállatot, hogy ahhoz „sem megfelelő helye, sem anyagi/erkölcsi alapja nincsen”. Vannak, akik divatból vesznek magukhoz vagy szaporítanak házi kedvenceket, más felelőtlen emberek pedig az állataikat megunva utcára dobják, ami egyébként eddig is bűncselekménynek számított. Az állatvédők költségeire eddig normatív alap nem állt rendelkezésre, ezt lehet, hogy az ebadó pótolni képes majd.
Az elfogadott jogszabály szerint az ebadó alól többek között a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantat segítő állatok, a magyar fajták, állatvédőktől, az ebrendészetről örökbe fogadott, illetve az ivartalanított kutyák kapnak mentességet.
A kutyatartók között hallható leggyakoribb vélemény az, hogy aki eddig is felelős kutyatartó volt, az egyfajta bírságként éli meg az újabb levonást, míg aki nem törődött az állataival, az az alacsony összeg miatt ezután sem valószínű, hogy megváltozik – emellett a többség egyetért a rendelkezés „üzenetével”.
Az egyesület szerint valamit nyújtani is kellene a pénzért cserébe: „az ebadó tartalmazhatná a településen tartott állat kötelező veszettség elleni oltását, féregtelenítését, esetleges ivartalanítási költségeit is” – vélik.
A törvény módosításai nem oldják meg a kóbor kutyák helyzetét. Jelenleg sok településen az állatvédelmi normákat nélkülöző sintér- vagy gyepmesteri telepek fogják be az utcára dobált kóbor állatokat. „A korábbi barbár sintértelepeket modern, állatvédelmi normákat is fontosnak tartó ebrendészetekké kell alakítani” – javasolják az Orpheus Egyesület munkatársai.
2009 óta hivatalosan is tanulható, OKJ-s szakma az ebrendész. Egy elképzelés szerint az így kiképzett szakemberekből állhatna össze a rendkívüli országos támogatottságú állatrendőrség is.
Abban minden megszólaló egyetért, hogy örömteli, hogy az állatkínzóknak a jövőben az eddigieknél szigorúbb büntetésekkel kell szembenézniük – ez a módosítások legelfogadottabb pontja.
Mint az állatvédők elmondták, örülnek a jogszabályok szigorításának, de elsősorban a felelőtlen állatszaporítást kellene megfékezni, hiszen „a legjobb annak a kóbor állatnak, akinek meg sem kell születnie”.
