Tízből több mint nyolc nő tapasztalta már a szexuális zaklatás valamilyen formáját élete során – derült ki egy friss felmérésből, amelyet Tel-Avivban készítettek a nők elleni erőszak ellen tiltakozó világnap alkalmából. Az incidensek többsége a fiatalabb, 22–39 éves korosztállyal történik a nyílt utcán vagy a tömegközlekedési eszközökön.
A beszélgetések során egyértelművé vált, hogy a megkérdezett nők többsége nincs is tisztában azzal, hogy a füttyentgetés, a beszólás vagy a mohó tekintetek is szexuális zaklatásnak minősülnek. Miután ezt tisztázták a résztvevőkkel, majdnem duplájára (45-ről 83 százalékra) nőtt azok aránya, akiknek már volt része hasonló kellemetlenségben. A nők 22 százaléka már ajánlatot is kapott, 21 százalékukat molesztálták, és majdnem minden ötödik nőt követtek is.
„Bagatellizálják a szexuális zaklatást”
Szabó Gabriella, a NANE Egyesület szóvivője megkeresésünkre elmondta, nem tud róla, hogy nálunk lett volna hasonló kutatás, de mivel Magyarország meglehetősen patriarchális berendezkedésű ország, a szakember szerint itt is viszonylag gyakran éri a nőket szexuális zaklatás. „Ahogy az izraeli felmérésből is kiderült, a társadalmakban elfogadott, hogy a férfiak nyíltan megbámulnak nőket az utcán vagy utánuk fütyülnek, hogy a nők ezt nem is tartják szexuális zaklatásnak, pedig egyértelmű, hogy nemcsak a testi érintés számít annak” – magyarázta a jogvédő.
 |
| Nem csak a testi érintés számít zaklatásnak |
Nők a nőkért
1991 óta november 25. és december 10. között rendezik meg világszerte a 16 Akciónapot a Nők Elleni Erőszak Ellen. Az aktivisták célja a nyilvánosság figyelmének felkeltése, az áldozatokkal való szolidaritás kifejezése és a döntéshozókra való nyomásgyakorlás a nők elleni erőszak minden formájának megszüntetése érdekében.
Magyarországon nem dolgozták ki részletesen a szexuális zaklatás fogalmát ellentétben a nyugati országokkal, ahol tájékoztatják is az embereket, hogy mit tehetnek, hova fordulhatnak. „Hazánkban nagyon rossz a helyzet a nemi egyenlőség területén. Nincs olyan jogszabály, ami nevesítené a szexuális zaklatást. Ha valaki mégis bíróságra menne, kétlem, hogy pert nyerne – tette hozzá a szóvivő. – A szexuális zaklatást gyakran bagatellizálják: ha valakivel megtörténik, ráfogják, hogy biztos kihívóan öltözködött vagy erkölcstelenül viselkedett.”
Munkahelyi zaklatások – itt is reménytelen a helyzet?
A szexuális zaklatást, mivel jellemzően nőket érint, a nemzetközi jog a nők elleni erőszakként definiálja, de az erről szóló felmérések szerint is sokkal több nőt érint, mint férfit. Egy korábbi, európai uniós kutatás szerint például a férfiaknak átlagosan körülbelül 10 százaléka, míg a nőknek 50–80 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelyén szexuális zaklatás érte. A telekommunikációs eszközök elterjedése pedig a zaklatóknak kedvez, hiszen számos csatorna nyújt lehetőséget a kapcsolattartásra.
Dr. Perczel Zsófia ügyvéd elmondta, hogy a magyar büntető törvénykönyv nem ismeri a szexuális zaklatás, még kevésbé a virtuális szexuális zaklatás fogalmát. Ha a rendőrséghez fordulunk, valószínűleg ők sem a nyomozást, hanem a telefonszám vagy az e-mail cím cseréjét javasolják majd. Feljelentést pedig csak ismeretlen tettes ellen érdemes tenni, nehogy a visszájára süljön el a dolog, és még a végén rágalmazással vádoljon meg minket a felbőszült zaklató.
„Ha nagyon elfajulnának a dolgok, és nem tudjuk másképpen rendezni a helyzetet, lehetőség van arra, hogy zaklatónk ellen személyiségi jogi pert indítsunk, és akár kártérítést is követelhetünk. Nyerni azonban csak úgy van esélyünk, ha megfelelő bizonyítékokkal, például hangfelvétellel vagy a telefonunkban, számítógépünkben tárolt adatokkal alá tudjuk támasztani a jogsértést” – tette hozzá az ügyvédnő.
