Amiről viszont joggal álmodozhatunk: sokáig élni olyan jó egészségben, hogy valóban ki tudjuk élvezni a földi lét ajándékait. Bepillantottunk a Föld leghosszabb életű nemzeteinek mindennapjaiba, hogy megtudjuk: hogyan csinálják? Ha biztos recepttel nem is szolgálhatunk, egy-egy példa talán rávilágíthat arra, mi az, amit érdemes lenne eltanulnunk tőlük.
A világ legmagasabb átlagéletkorú lakossággal rendelkező országa Japán, 82,6 évvel. Ezt Hongkong (82,2), Svájc (82,1), Izrael (82,0), Ausztria (81,8) és Spanyolország (80,9) követi, de Svédországnak (80,9), a kínai Makaónak (80,7), Franciaországnak (80,7), Izlandnak vagy Ausztráliának sem kell szégyenkeznie. Mi a 78. helyen állunk: Magyarországon az átlagéletkor mindössze 73,3 év.
A sor végén az afrikai államok állnak, hiszen az átlagéletkoron jelentősen ront az AIDS és a nyomor: Zambiában, Mozambikban és Szváziföldön az átlagember nem éri meg a negyvenéves kort sem.
A „Halhatatlanok birodalma”
Okinawán, ezen a kis japán szigeten úgy élnek a 80-90 évesek, mint máshol a harmincasok.
A 96 éves Seikicsi Uehara egy harmincas bokszbajnokot győzött le, Nabi Kindzso pedig 105 éves korában szabad kézzel ölt meg egy halálos mérgű kígyót. Itt a 95 éveseknek eszük ágában sincs nyugdíjba vonulni, négyszáznál is több a 100 év fölöttiek száma.
Ráadásul az okinawaiak nemcsak tovább élnek, de életminőségük is sokkal jobb. Kisebb a szívinfarktus, az agyvérzés, a rák és az Alzheimer-kór esélye is.
Állítólag nem ritka, hogy a 90 év felettiek rendszeres házaséletet élnek. Viagra nélkül! Mindennek a jó géneken kívül valószínűleg két meghatározó oka van. Az egyik a híres okinawai diéta: hét nap zöldség és gyümölcs, hét nap gabonatermék, és két nap szójaalapú élelmiszer. Kevés kalória, sok zöldség. Ilyen egyszerű volna? Az biztos, hogy Okinawa szigetén a 100 évesek még motorbiciklire és kerékpárra is pattannak, karatéznak, kendóznak és saját termesztésű zöldséget árulnak. Talán az sem mindegy, hogy a társadalmi kötelékek sokkal szorosabbak, mint nyugaton, és az élethez való hozzáállás mindig pozitív.
Barackvarázs
A Pakisztán északi sarkában meghúzódó Hunzában a fiatalok és öregek egyaránt életerősek, állóképességük kimagasló, megdöbbentő egészségnek örvendenek. Nem ismerik a szívbetegséget, cukorbetegséget, sőt a rákot sem. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek, és táncolnak az ünnepségeiken. Egy 70 éves nő náluk úgy néz ki, mint mifelénk egy harmincas! A 90 és 110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük is normális. A hunzák sokat mozognak és egészségesen táplálkoznak – kizárólag nyers zöldséget, gyümölcsöt, gabonafélét, tejet és tejterméket esznek, az ivóvizüket szolgáltató patakok tiszták, és igen dúsak ásványi anyagban. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak. Fontos alaptáplálékuk a sárgabarack – nagy mennyiségben fogyasztják a magját is, ami közismerten rákmegelőző hatású.
A felnőttek 50 gramm fehérje, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. (Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag amerikai napi energiabevitele 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.) A hegyvidék nehézzé teszi a megélhetést: hosszú életük titka a munka és a folyamatos mozgás. És persze a sok ezer sárgabarackfa.
A hunzák napi 7–10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert rengeteg vitamint és ásványi anyagokat visznek be szervezetükbe. A száz esztendőt megélt hunza, aki ki van téve a hegyi szélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne – véli John Robbins, a matuzsálemi életkort megélő népekkel foglalkozó egészség- és táplálkozáskutató.
Szüless nőnek, tovább élsz!
A nők egyébként átlagosan jóval tovább élnek, mint a férfiak. Már az anyaméhben is nagyobb
a férfihalandóság, de a koraszülöttek közül is több kislány marad meg. A 110 évet megérők 90 százaléka nő. Ezt a jelenséget többféleképpen próbálják magyarázni: a férfiak mindig is több dohánnyal, alkohollal és kábítószerrel éltek, mint a nők, így a tüdőrák, a tuberkolózis és a májelégtelenség körükben jóval gyakoribb. A férfiak erőszakos halállal is gyakrabban halnak, legyen szó háborúról, gyilkosságról vagy épp öngyilkosságról. A felmérések szerint minél patriarchálisabb egy társadalom, annál rövidebb a benne élő férfiak átlagéletkora. Egyesek szerint a férfiak rövidebb életciklusa visszavezethető arra az általános szabályra, ami szinte minden emlős fajra jellemző: a nagyobb egyedek általában rövidebb ideig élnek, mivel a kisebb nőstények ellenállóbbak a fertőzésekkel és a degeneratív betegségekkel szemben.
Olaszország (80,5)
Az olasz férfiak átlagéletkora 78, a nőké 84 év. A titok itt is az étkezésben rejlik: a telítetlen zsírsavakban gazdag, kiváló élettani hatású olívaolaj, a sok friss hal, teljes kiőrlésű gabonából készült tészták és a rengeteg zöldség. Fontos, hogy a mediterrán konyha nem főzi túl az ételeket. Az egészségüket őrzi a jó minőségű vörösbor és az olasz temperamentum. Az érzelmek elfojtás nélküli megélése is jót tesz a testi-lelki egészségnek.
Ausztria (81)
Ausztriában az alpesi levegő, a jódli és az egészséges mennyiségű sör mellett talán a rendszeres sport játszik leginkább szerepet az átlagosnál hosszabb életkorban. A sífutópályákon izmos, inas, egyenes tartású öregurak és szépkorú hölgyek futják le a maguk 20-30 kilométerét munka után. Az Alpok lankáin egészen kis korukban lécre állítják a gyerekeket, és a friss levegőn végzett rendszeres, az egész test izomzatát karbantartó mozgás meg is teszi a magáét az általános kondícióért.
Japán (82,6)
A legtovább Japánban élnek az emberek – ebben egészen biztosan nagy szerepe van a rengeteg halból (sőt: nyers halból), zöldségből, algából és rizsből álló étrendnek. Nem kevéssé járulhat hozzá a szépkorúak magas számához a japánok közismert mértékletessége is. Persze kérdés, hogy az újfajta életmód (a 12–14 órás munkaidő, a hajtás, a stressz) mikor fogja éreztetni valószínűleg nem túl üdvös hatását.
Legtovább éltek
A világ dokumentáltan legidősebb embere, Jeanne Celment 122 évig élt, és 1997-ben halt meg, Franciaországban. A leghosszabb ideig élt férfi „csak” 115 születésnapot ünnepelhetett meg. A világ tíz, igazoltan legidősebb embere egyébként nagyrészt Japánban, Franciaországban vagy az USA-ban él.
| Egyre tovább élünk
A történelem során, ahogy az életkörülmények javultak és az orvoslás fejlődött, fokozatosan nőtt a várható átlagéletkor. A paleolit őskorban az átlagéletkor 33 év volt, de aki megérte a 15 éves kort, számíthatott rá, hogy 54 éves koráig bírni fogja. A neolitikumban 20 év volt az átlag, míg a klasszikus Görögországban és Rómában 28 év, a középkorban pedig 30 – igaz, aki 21 éves koráig nem halt meg, általában megérte a 64 évet. |
A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- Sok Buddha dolgozik bennem…
- Az örök fiatalság titka
- Aktív nagyik, huszonhárom unoka és mennyi szeretet…!
- Egy rejtély, amelyre talán soha nem derül fény
- Tanuljon tovább a gyerek, de mit is?
- Tamással sülve-főve
- Dr. Vekerdy Tamás rovata
Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!
