A hűség és szabadság városára. A hűségnek és a szabadságnak persze ára van, amit valakinek meg kell fizetni. Néha magunknak, néha azoknak, akiket a legjobban szeretünk. A lényeg, hogy mindenkinek megérje.
– Hűség és szabadság: főiskolás kora óta a budapesti Katona József Színház tagja, tavaly mégis alig volt olyan mérvadó fővárosi színház, ahol ne bukkant volna fel a neve a színlapon.
– Azért akadt egypár. Annyi igaz, hogy tavaly év végén négy színházban is előfordultam.
– Feszített program egy hatéves csemete édesanyjának, főleg ha a párja is színházi ember.
– Keszég Lászlónak hívják, színész és rendező. Ne hívjuk páromnak, mert ezt utálja. Nem házasodtunk össze, de ami a lényeget illeti, ő a férjem.
– Mióta társak?
– Nyáron lesz tizenkét éve.
– Mi a titka két felpörgetett életet élő, határozott egyéniség tartós szövetségének?
– Biztos az, hogy sokat vagyunk egymástól távol! De komolyra fordítva, szerintem akkor működünk igazán jól, és ez a színházra is igaz, ha nem a saját víziónkat, akaratunkat próbáljuk keresztülvinni tűzön-vízen át, hanem nyitottan állunk a dolgokhoz. Lacival mindketten meggyőzhető emberek vagyunk. Néha pattognak a szikrák, vagy az első indulatból rossz felé indulunk, de utána mindig meg tudjuk beszélni.
– Apa vidéken, mama négy színház között pörög. Hol van közben a gyerekük?
– Vegyük például a tegnapi napom: felkelés, reggeli, kilencre beesünk Zsigával az oviba. Tíztől kettőig próba a Bárkában, utána rohanás a Vígszínházba, onnan irány a Katona. Este tízkor azon törtem a fejem, vajon hol is hagytam az autómat.
– Zsiga megvolt?
– Meg, persze, a szüleim délután elvitték uszodába, este haza. Ez egy különösen zsúfolt nap volt, többnyire azért miénk a délután. Meg aztán a papája otthon is előfordul, nem csak vidéken.
– Úszásról jut eszembe: hogy játszhat ennyi társulatnál valaki, aki nem szabadúszó?
– A Nemzetiben a szülési szabadságra ment Péterfy Borit helyettesítettem még december végéig, közben próbáltam a Bárkában a januári bemutatóra.
– Milyen darabban?
– A Lángoló kerékpár című, kortárs lengyel… nem tudom igazán megfogalmazni, miben. Talán az őrület a legtalálóbb műfaji meghatározás. Az első új előadásom a Music, music, music című darab lesz. A 20. század első felében született dalokból, filmslágerekből áll össze a Katona és a MÜPA közös produkciójaként. Hatan csináljuk: három fiú, három lány, mind prózai színészek, plusz egy zenekar. A dalokat eredeti nyelven énekeljük, svédül, portugálul és görögül. Utána ismét egy zenés előadás: a Virágos Magyarországért, műfaját tekintve aktuális operett.
– Meglepően alternatív jellegű program.
– Alternatív, tehát választható. A mérleg egyik serpenyőjében Molnár Ferenc, a vegytiszta klasszikus, a másikban pedig a Lángoló kerékpár vagy a Virágos Magyarországért, amikről talán egy év múlva tudom elmondani, hogy milyenek lettek.
– El lehet mélyedni ennyi mindenben?
– Hosszú távon biztos nem, mert fásulttá válik az ember. Ugyanakkor van egy mondás, miszerint a fáradt színész a jó színész. Ez persze nem igaz, csak a gonosz rendezők hangoztatják előszeretettel, és élnek vissza vele, de tény és való, hogy létezik a fáradtságnak egy olyan foka, ahol egyszer csak eltűnik minden sallang, csak a lényeg marad. Ezért szeretem a főpróbaheteket: megszűnik a külvilág, az ember egyedül a feladatra koncentrál.
– Talán jobb is, ha a férje ilyen zsúfolt időszakban vidéken dolgozik.
– Egyfelől igen, mert nincs lelkifurdalásom, hogy nem tudok százszázalékosan otthon lenni, de azért sokkal jobb, amikor teljes létszámban együtt a család.
– Gondolkodom, milyen ember Ónodi Eszter?
– És mire jutott?
– Az első benyomás egy bájos, kedves, empatikus nőről szól. A második pedig arról, hogy a barátságos felszín sziklakeménnyé válhat, ha a helyzet úgy kívánja.
– Valóban nem érdekelnek a sztárallűrök, nagyjából bárkivel el tudok beszélgetni bármiről, de mint mindenki, én is több rétegből állok. Néha azt érzem, hogy csak pillanatok kérdése, mikor robban fel bennem egy vulkán. Ez a próbákon is megesik. Aztán eszembe jut: mindenki azért dolgozik, hogy tökéletes legyen az előadás, tehát van közös megoldás. Csak meg kell találni azt, ami mindenkinek jó.
– Nézzünk egy civil helyzetet: Zsiga nem hajlandó lefeküdni, pedig másnap óvoda. Ő úgy gondolja, jó neki, ha fennmarad, az anyukája viszont tudja, hogy reggel rettenetesen álmos lesz. Nincs kompromisszum, hiába akar mindkét fél jót.
– Egy darabig próbálok az értelmére hatni, egyszer-kétszer elmondom, miért is kéne lefeküdni, aztán kíméletlenül beteszem az ágyba.
– Találkoztam már Zsigával. Úgy tűnt, határozott elképzelései vannak arról, hogyan is kell történnie dolgoknak körülötte.
– Ez bizony igaz. De hiába ordít, akkor is berakom az ágyba. Nekem is borzasztó hallgatni persze, de muszáj egy kis rendet tanulnia.
– Sikeres a rendtanítás?
– Nem zökkenőmentes, de haladunk.
– Csatát már vesztett, de a háború még megnyerhető?
– A csatavesztésekkel kapcsolatban kénytelen vagyok elismerni, hogy a fiam kemény legény. Meg kell vele küzdeni rendesen. Viszont reggelente olyan szerelmi vallomásokat rittyent nekem, hogy azonnal elolvadok. Ilyenkor rögvest a boldogság felé billen a mérleg serpenyője. Igazi első gyermekes szülők vagyunk Lacival, az összes ezzel járó hátránnyal és előnnyel. Egy hatéves fiúcskánál persze nem könnyű kiismerni, mi illik az ő temperamentumához, ráadásul nem volt viszonyítási alapunk. Utólag aztán nehezebb nyesegetni, főleg egy ilyen intelligens csemete esetében, aki pontosan tudja, kit hogyan tud manipulálni. 
– Mikor lesz testvére Zsigának?
– Ha aktuálissá válik ez a kérdés, azonnal szólok.
– Érzem a hangjában a bosszúságot. Mivel lehet még kihozni a sodrából?
– Sok mindennel. Ha néha mellettem ülne autóvezetés közben, lehet, hogy árnyalódna rólam a kép… de ugyanígy bosszantanak a kiszűrhetetlen, felugró reklámok az interneten. Meg ha ordít a gagyi zene egy étteremben. Vagy a saját butaságom: fáradt vagyok, és benne hagyom a kulcsot a postaládában. Haragszom akkor is, ha látom, hogy valaki nem végzi tisztességesen a munkáját, valamit el akar lébecolni, meg akar úszni, és ezzel árt másoknak. És mindennek a tetejében a pofámba hazudik.
– Mennyire ragaszkodó típus? Képes elengedni a dolgokat?
– A szerepeket, előadásokat igen. Sok Buddha dolgozik bennem ilyenkor, tudom, hogy lesz más, ami szép és fontos. Akkor is, ha adott pillanatban fáj a búcsú.
– Olyankor is segítenek a Buddhák, ha emberektől kell búcsúznia?
– Segítenek. Ahogy múlnak az évek, egyre biztosabban. Rájöttem, hogy rengeteg időt, energiát vesztünk, ha nem tudjuk elengedni a dolgainkat. Színészként persze az ilyen érzésekből dolgozunk, de magánemberként a lehető legkevesebb energiát szabad rájuk fordítani.
– Mi teszi boldoggá?
– Ha a fiamnak sikerül valami. Legutóbb nagy örömmel újságolta, hogy érmet kapott az úszáson. Négy induló közül csípte el a negyedik helyet, de ragyogott, hiszen ő is kapott egy medált. Ettől én is boldog lettem.
– A fián kívül akad még valami, ami automatikusan mosolyt varázsol az arcára?
– Akad, de arról itt és most nem mesélek.
Névjegy
• 1973. február 17-én született Budapesten.
• Angol szakon diplomázott, közben elvégezte a Színművészeti Egyetemet.
• 1998-tól a Katona József Színház társulatának tagja.
• Játszott Bereményi Géza, Szabó István, András Ferenc, Herendi Gábor és Deák Krisztina filmjeiben. A népszerűséget a Valami Amerika I., II., és az Állítsátok meg Terézanyut! című filmek hozták meg számára.
• Zsigmond fia születése után néhány évig kevesebb feladatot vállalt, ám tavaly már havi 20-22 előadásban állt közönség elé.
• Nyáron ő játszotta Évát a Szegedi Szabadtéri Színpadon bemutatott Az ember tragédiája előadásban, melyet a televízió is közvetített.
• Nyolc évig zongorázott és énekkarban énekelt, a zenés műfajokban is otthonos.
• Idén mutatják be Deák Krisztina Agalaja című filmjét, melyben egy artistanőt alakít.
A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- Sok Buddha dolgozik bennem…
- Az örök fiatalság titka
- Aktív nagyik, huszonhárom unoka és mennyi szeretet…!
- Egy rejtély, amelyre talán soha nem derül fény
- Tanuljon tovább a gyerek, de mit is?
- Tamással sülve-főve
- Dr. Vekerdy Tamás rovata
Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!
