Míg régebben elsősorban a kispénzű emberek és nyugdíjasok használták a zálogházakat arra, hogy valahogy kihúzzák a hó végéig, a válság hatására a vevőkör nagy része kicserélődött. A bankok által hitelképtelennek tartott emberek utolsó mentsvára lett a zaci, valamint vállalkozók használják gyorskölcsönként, de az sem számít ritkaságnak, hogy egy Rolex tűnjön fel a zálogosított tárgyak között. Sokan a végtörlesztéshez is igénybe vették a zálogházak szolgáltatásait. „A kevésbé tehetős, leszakadó rétegnek már nincs mit behoznia a zaciba, mert szorult helyzetükben inkább értékesítették zálogképes ingóságaikat – fogalmaz dr. Gulyás Endre, az Aurum Zálogház vezetője. – Olyanról még nem hallottam, hogy Ferrarit hoztak volna be egy hazai zálogházba, de enélkül is egészen széles repertoárral keresnek meg minket. Jártak már nálunk koronával, luxuskategóriás Bang & Olufsen tévével, méregdrága versenybiciklivel, drága órával, de leggyakrabban arany és ezüst ékszerekkel, valamint laptopokkal jönnek” – tette hozzá.
Amit bevisznek, többnyire kiváltják
| Az ár, amit meg kell fizetni A zálogkölcsön leginkább azoknak éri meg, akik rövid távú pénzzavarban szenvednek, ugyanis egy-két hetes távra kifejezetten előnyös ajánlatokból válogathattunk. Több helyen ilyen rövid futamidőre csak kezelési költséget számolnak fel (mi 3 és 7%-kal találkoztunk), a kamatok csak a magasabb futamidejű záloghiteleknél lépnek életbe. Az átlagos záloghitelek 10–90 napos futamidőre szólnak, melynek kamatai 19 és 35% között mozognak (ebben általában már benne foglaltatik a kezelési költség is). Az esetek többségében meg lehet ezeket hosszabbítani, de ennek előfeltétele a korábbi kamatok megfizetése. Hosszú távra egy kifejezetten drága hitelformáról beszélünk, ezért nem árt vele óvatosan bánni. |
„Átlagban tízből mindössze egy ember nem váltja ki zálogtárgyát. Mindenki tisztában van vele, hogy jobban megéri összegyűjteni rá a pénzt és kiváltani, vagy ha annyit nem sikerül, akkor legalább meghosszabbítani, mert ugyanolyan értékű arany ékszert az üzletben megvenni sokkal drágább, mint a kifizetendő kamatok. És ha egyszer elveszíti az ékszerét, akkor többet nem lesz olyan értéktárgya, amihez nyúlhat, ha átmeneti pénzzavarba kerül” – mondta el nekünk dr. Gulyás Endre.
Ha olyan ékszerrel vagy elektronikai cikkel rendelkezünk, amit pénzzé akarunk tenni, akkor sokkal jobban járunk, ha megpróbáljuk ékszerésznél vagy az interneten eladni, mivel a zálogházak a tárgy piaci árának csak a 60-70 százalékát fizetik ki nekünk hitelként, csökkentve a saját kockázatukat. Kizárólag abban az esetben érdemes zálogházhoz fordulnunk, ha valóban csak kölcsönre van szükségünk.
Ahány ház, annyi szokás
Zálogház és zálogház között is van különbség, még abban az esetben is, ha egy cégcsoporthoz tartoznak. Magyarországon az érdeklődő valamivel több mint négyszáz fiók közül válogathat. Az alacsony raktározási költségek miatt a legtöbb üzlet ékszerekre specializálódott, de némi keresgélés után elektronikai cikkeknek, drága ruhadaraboknak (elsősorban bundáknak), óráknak és más értékes tárgyaknak is találhatunk megfelelő helyet.
Kíváncsiak voltunk, hogy egy adott ékszerrel (esetünkben egy 9,44 grammos aranygyűrű) több zálogházat bejárva milyen ajánlatokat kapunk.
Budapest belvárosában négy véletlenszerűen kiválasztott zálogházat látogattunk végig. Mindenütt 45 napos futamidőt kértünk a záloghitelre, ám a felajánlott ár így is széles skálán mozgott. A gyűrűnkért a legnagyobb ajánlott összeg 54 000, a legkisebb pedig 46 000 forint volt, és még két olyan boltban is volt árkülönbség, melyek egyazon hálózathoz tartoznak. Zálogosítás előtt tehát érdemes felmérni a terepet.
