Télen szinte egy híradót sem nézhetünk végig anélkül, hogy ne számolnának be újabb lakástűzről, azzal kapcsolatos tragédiáról. A kiégett családi házak, füstös panelablakok riasztó képe, az esetleges halálhírek hallatán a legtöbben azonnal elkapcsolunk, mintha a távirányító használatával kizárhatnánk életünkből egy hasonló vészhelyzetnek még a lehetőségét is. Pedig nem árt tudni, mit tehetünk vészhelyzetben, hiszen nemcsak magunk okozhatunk bajt, a szomszédunk is lehet óvatlan. Évente több tízezer családot érint testközelből a veszély, a halálos áldozatok száma pedig jóval 100 fölött volt tavaly.
A leggyakoribb tettesek
A konyhai tűzesetek mellett számottevő veszélyforrást jelentenek a fűtőberendezések, a meghibásodott elektromos berendezések, de az otthoni cigarettázás is.
Arra, hogy a normális esetben biztonságot jelentő otthonunk lángokban áll, nem lehet rendesen felkészülni. A nagyitól örökölt virágos sezlon, a kedvenc családi, nyaralós fotók, a pedánsan összehajtogatott, vagy éppen halmokban álló ruháink, egyszóval minden személyes kincsünk elveszíti ilyenkor a jelentőségét. Marad az életösztön, és jó esetben a tájékozottság.
Mit tegyünk, és mit ne tűz esetén?
Először is természetesen hívjuk a tűzoltóságot a 105-ös számon, ám nem mindegy, hogyan. „Adjuk meg a pontos címet, a nevünket, ha tudjuk, azt is, hogy mi ég, és hányan vannak veszélyben – mondja Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. – Legyen menekülési terve a családnak, ha pedig ténylegesen vészhelyzet van, biztosítsunk elsőbbséget a kicsiknek, időseknek, várandósoknak és mozgáskorlátozottaknak. A füst gyilkos tud lenni, ezért szorítsunk az orrunk, szánk elé nedves textilt tenni. Próbáljunk lehajolva, kúszva menekülni, ott ugyanis nagyobb biztonságban vagyunk a fentről terjengő forró füstgázoktól.”
Az ajtókat ellenőrizni kell, mielőtt kinyitnánk: „Ha a szobából akarunk menekülni, akkor előbb a kézfejünkkel nézzük meg az ajtó hőmérsékletét. Soha ne az ujjunkat vagy a tenyerünket használjuk, mert megéghet, és utána nem fogjuk tudni használni menekülésre vagy létramászásra” – magyarázza a szakember. Kiabáljunk hangosan: mélyen alvó szomszédok életét menthetjük meg vele.
Ha a lépcsőházat sűrű füst borítja, ne próbáljunk meg azon keresztül menekülni, inkább csukjuk be a bejárati ajtót, hiszen ilyen helyzetben akár két emelet magasból sem mindig van esély a túlélésre. A hagyományos liftek ilyenkor életveszélyesek, léteznek azonban biztonsági liftek, ezek ilyenkor is használhatók.
Az, hogy átlagos nőből pillanatok alatt higgadt szuperhőssé válunk, nem teljesen életszerű, de ha mégis érezzük magunkban a helyzet szülte erőt, és mi magunk már nem vagyunk életveszélyben, a többi lakó biztonságos menekülésének érdekében próbáljuk szellőztetni a lépcsőházat, és ha tudjuk, zárjuk el a gáz és az elektromos áram főkapcsolóját.
Végzetes tévhitek
Egy-egy rosszul meghozott döntés vagy rögzült tévhit életekbe kerülhet. Gyakori hiba konyhai tüzek esetében, hogy a túlhevült, meggyulladó étolajat vízzel próbálják meg eloltani. „Ettől az olaj szinte kirobban az edényből, az ott tartózkodók égési sérüléseket szenvedhetnek, a konyhában lévő tárgyak meggyulladhatnak” – figyelmeztet Petróczi Tímea.
Hatalmas lángok, robbanásveszély esetén gyakran maguk a tűzoltók is kockázatosnak ítélik a behatolást. Ne próbáljunk ezért gondolkodás nélkül visszamenni, mert sajnos a hasonló spontán mentőakciók sokszor csak újabb áldozatokat követelnek. Jó példa erre az a vértesszőlősi család, amelynek kazánjánál január 31-én hajnalban csaptak fel a lángok. Jelzett a riasztó, így a házaspár és gyermekeik felébredtek, majd elhagyták az épületet, de az apa visszament, hogy megakadályozza a tűz terjedését. Végül a rendőrök hozták ki a házból füstmérgezéssel és égési sérülésekkel. Éppen időben, a mentőorvos szerint ugyanis ha öt perccel tovább marad bent, talán már nem lehet megmenteni az életét.
