Gyors és eredményes fellépés: ez az indoka a minden eddiginél szigorúbb szabálysértési törvény megalkotásának.
Záróvonal-átlépés, forgalmiengedély-meghosszabbításának elmulasztása, szalámilopás, cigarettázás a megállóban… sok az olyan emberi viselkedés, amely nem éri el egy bűncselekmény súlyát, de annál gyakoribb és zavaróbb, vagy akár veszélyes a környezet számára.
A törvényhozók úgy gondolják, jobb csírájában elfojtani a bajt, vagyis gyorsan és súlyosan büntetni minden olyan cselekményt, ami veszélyezteti a köznyugalmat, a rendet, a békés együttélést.
Ennek érdekében április közepétől számos ponton változik a szabálysértési törvény – elsősorban a büntetési módok és tételek alakulnak át drasztikusan.
Lehúznak a rendőrök
A rendőrség bármilyen szabálysértést bírságolhat a helyszínen, emellett idézést is átnyújthat: ez esetben öt napon belül kell megjelenni az illetékes hatóságnál. Ám ha a „tényállás” egyértelmű, az érintett meghallgatása nélkül is határozhatnak.
A leggyakoribb büntetés a pénzbírság, amely 5000 forintos helyszíni bírsággal kezdődik, de akár 300 000 forint is lehet. A törvény nem határoz meg mindenfajta eseményre külön plafont, de egyes ügytípusokra kialakítja a fixbírság intézményét, például nem mérlegelhet a rendőr, ha valaki nem adja meg az elsőbbséget vagy szabálytalanul előz; ezzel automatikusan 15 ezer forint ugrik. Fizethetünk kártyával, vagy kérhetünk csekket. Ha viszont nem így teszünk, hanem eljárás indul ellenünk, rögtön a kétszeresére ugrik a kiszabható büntetés, ami enyhébb akkor, ha együttműködünk, de keményebb, ha visszaesők vagyunk. Aki nem fizet, azzal előfordulhat, hogy naponta 5000 forintjával „le kell ülnie” a tételt. A rendőr viszont „el is engedhet”, vagyis továbbra is megelégedhet egy figyelmeztetéssel.
Akit megbüntetnek, az bizonyos esetekben közérdekű munkával (6–180 óra) is vezekelhet önkéntes alapon, ilyenkor a területi munkaügyi központnál kell jelentkezni; egy óra meló 5000 forintot ér. Az eltiltás, elkobzás és kitiltás mellett a legsúlyosabb szankció a szabálysértési elzárás: akár három hónapra is „leültethetnek”. Ez alól az egészen fiatalok sem kivételek – de őket „csak” 45 napra zárhatják be. Ami a kitiltást illeti: ez már nemcsak sportrendezvényt, de bármilyen „kereskedelmi egységet” is érinthet, vagyis aki lop, azzal előfordulhat, hogy a továbbiakban nem is vásárolhat a tetthelyen. Minden 50 000 forint alatti értékű lopás szabálysértés lesz, így gyorsított eljárásban lehet reagálni rá.
Csekk a fecskében
Nem csak a közlekedésben szabályt sértőkkel lesznek tehát szigorúbbak a hatóságok: ha fél éven belül háromszor hibázunk, az minden téren súlyosbító tényező: dupla vagy tripla pénzt kell fizetni. Megúszásra nem lehet számítani, mert mostantól nemcsak a jogerősen elmarasztaltakról, de a helyszínen bírságoltakról is nyilvántartást vezetnek.
Szabálysértést követ el mostantól az, aki az utcán él, a börtönöknél mutogatással üzen az ismerősének vagy tiltott helyre viszi a kutyáját szájkosár nélkül.
Ezentúl el lehet zárni a magánlaksértőt, az önkényes beköltözőt, a távoltartó végzés szabályainak megszegőjét, a rendzavarót, a garázdát. És bár a módosított törvény kevesebb „minibűnt” (86) tartalmaz a korábbinál (180), bekerültek „új” vétkek is, például a jogosulatlan címhasználat, az engedély nélküli gyógyszerkészítés és -forgalmazás vagy a tiltott fürdőzés.
Egy sor hatóság büntethet minket a megyei (fővárosi) kormányhivataltól a rendőrségen át a Nemzeti Adó- és Vámhivatalig a fenti módon – már ha április 15-én vagy azután nem fértünk a bőrünkbe; a korábban elkövetett ügyeinkért még a régi tételek szerint kell bűnhődnünk.
