Enyedi Ildikót egy csimpánz tudná eljátszani

1. Ha újraélhetné élete egyetlen pillanatát, melyik lenne az?
Amikor az első gyermekemet vártam, a harmadik hónapban kimentem a Csillaghegyi strandra. Úsztam egy nagyot, utána kifeküdtem a medence szélére. Lehunytam a szemem, sütött a nap, és akkor éreztem először, hogy megmozdult a gyerek. Az a pillanat maga volt a teljesség.

2. Sokan sokfélét írtak, mondtak már önről. Ki volt az, aki a legjobban elkapta az ön lényegét, és mit mondott pontosan?
Nyíregyházán, első játékfilmem, Az én XX. Századom közönségtalálkozójára egy történelemtanár elhozta a szakmunkás osztályát is. A cím alapján úgy gondolta, ez egy ismeretterjesztő, történelmi film. Utána szabadkozva mondta, hogy a diákjai erre nem voltak felkészülve, biztos semmit sem értettek. Ekkor állt fel egy 15 éves fiú, aki olyan mély és pontos összefoglalását adta mindannak, amiért megcsináltam ezt a filmet, hogy szíven ütött. A nagy, történelmi folyamatok, amelyekről úgy érezzük, ki vagyunk nekik szolgáltatva, mind egyéni, személyi, kicsi döntéseken múlnak. Ez csak áttételesen van benne a filmben, de ő megértette.

3. Mi volt élete legfájdalmasabb élménye?
Ez nagyon privát, de elmondom, mert más megvilágításba helyezi a Geréb Ágnes ellen hozott ítéletet is. Egy nagyon biztonságos kórházban, ahol már előtte két gyereket megszültem, meghalt a harmadik gyerekünk. A szemem előtt hamisították meg a dokumentációt, és az az orvos azóta is praktizál…

4. Kinek a tehetségét irigyli legjobban?
Apám 81 éves. Másfél éve, azon a napon, amikor megtudta, hogy súlyos beteg, leült, és elkezdett könyvet írni. Most fejezte be – és szerencsére jól van. Ez a póz nélküli belső tartás komoly példa. Édesanyámmal méltó társai egymásnak ebben.

5. Mi az az emberi hiba, amit a legkönnyebben tolerál?
A hibázást magát. Az pedig, aki képes a hibáját beismerni, és azonnal a javítás módját keresi, egyenesen levesz a lábamról. Emögött bátorság, tartás van. Egy stábban mindenki a másikra van utalva. Aki dolgozik, hibázik. Amikor valaki másra hárít, attól a tiszta viszonyok is eliszaposodnak.

6.Mi az a téma, ami a leginkább idegesíti, amiről nem szeret beszélni?
Egy rossz kelet-európai szokás: a panaszkodás mint a társas érintkezés legkézenfekvőbb formája. Minden kimondott szó finom árkot váj, mélyíti a reménytelenség érzetét. Mindenki, aki ezt humorral vagy más módon oldja, nagy szolgálatot tesz.

7. Hová költözne el legszívesebben és miért?
Budapestre. És amiatt, ami potenciálisan benne rejlik ebben a városban. Sokféle arca van, de a nyitott, befogadó oldalát csak a külföldiek vagy a nagyon fiatalok élvezik. Lehetne az egész város ilyen, mindenki számára.

8. Mi a kedvenc idézete?
„Kész van, ami készül” – Erdély Miklós: Idő-mőbiusz, 1983.

9. Ki játszaná önt az életéről szóló filmben?
A munkámat reflektálatlan önfeledtséggel végzem – és élvezem. Csinálni valamit, csak a tevékenység öröméért, ezt egy csimpánz tudná leginkább eljátszani.

10. Ki az a színész, akit most csodál?
Mácsai Pált. Az egyik filmcsatornának forgatok egy negyvenrészes sorozatot. A főszerepet játszó Mácsainak elképesztő finom és erős, minden egyes epizódban csúcsponton lévő alakítást kell nyújtania. Nem a történet, nem a látvány, nem a hangeffektek, hanem ő viszi el a vállán az egészet. És belemegy, megcsinálja.

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

A legfrissebb szám tartalmából: 

• Lilu: „Szeretnék még egy gyereket!”
• Mikortól érett egy kisgyerek a bölcsire?
• 3 könnyű tavaszi recept
• Tavaszi nagytakarítás fillérekből
• Bántalmazott nők kilátástalan helyzetben
• Mikor lép félre a férfi?
• Enyedi Ildikót egy csimpánz tudná eljátszani
• Ha az orvos sem tudja, miért fáj…

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!