Magyarországon körülbelül minden tizedik kisgyerekre jut egy bölcsődei férőhely, pedig ha nincsen hol elhelyezni a gyereket, akkor az anya hiába próbálna visszatérni a munkába. Ez látszik abból is, hogy a három év alatti gyereket nevelő nők közül nálunk dolgoznak legkevesebben az egész unióban. Hiába nyíltak magánbölcsik, a számuk még mindig elenyésző az államiakhoz képest.
De hová tűntek a bölcsődék?
„A munkahelyi bölcsődéket a hetvenes években kezdték el bezárni, és ezután teljesen megszűnt ez az intézmény” – tudtuk meg Acsai Végvári Katalintól, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnökétől. A tanácsi bölcsődék később kerültek sorra, a nyolcvanas években több mint a felük bezárt, de az évtized közepére még mindig majdnem 1300 maradt. 2003-ban értük el a mélypontot, nagyjából ötszáz intézménnyel. Azóta ezt sikerült hétszáz közelébe feltornászni 2011-re.” Így nem csoda, hogy a három év alatti gyerekeknek csak nagyjából tíz százaléka járt bölcsődébe tavaly. És bár egy uniós programnak köszönhetően sok új bölcsőde épült, a legutóbbi adatok szerint egy év alatt négyezer gyereket utasítottak el férőhelyhiány miatt. „Ez nem hangzik rengetegnek, de valószínűleg sokan nem is próbálkoztak, mivel a sajtóban is mindenhol azt lehetett hallani, hogy nehezebb bejutni, mint egy egyetemre” – mondta el Végvári Katalin.
Új helyek a három év alattiaknak
Megoldásként elkezdtek szaporodni a családi napközik, most nagyjából ezer működik, és napközinként öt-hét gyereket tudnak befogadni. Most új lökést adhat ennek az a támogatás, aminek segítségével munkahelyi családi napközik alakulhatnak. Ezekbe a bölcsődés korú gyerekeket tudják majd a szülők elhelyezni, az ovit nem válthatja ki, mivel az hároméves kortól hamarosan kötelező lesz – tudtuk meg a Magyar Óvodapedagógiai Egyesülettől.
Ahhoz képest, hogy a múlt rendszerben az ötvenes–hatvanas években az üzemek, a kórházak, a honvédség és az egyetemek is működtettek saját bölcsődét, a mostani helyzet siralmas. Egy három évvel ezelőtti felmérésben 350 szervezetet kerestek meg, és mindössze 2,6 százalékuknál volt munkahelyi bölcsőde vagy óvoda. Hiába kérdezgettünk a szakemberek között, bölcsire összesen két működő példát találtunk. A dunaújvárosi kórházban idén nyílik családi napközi egy volt mentőállomás helyén, és a Magyar Telekom az, ahol 141 gyereknek a cég segít helyet biztosítani óvodában vagy bölcsődében.
Előtte óvodát is alig kaptak
„Amikor a kislányom másfél éves volt, szóltak, hogy jó lenne, ha vissza tudnék jönni dolgozni – mesélte nekünk Szánthó Judit, aki HR gazdálkodási menedzser a Telekomnál, és a munkahelye által támogatott bölcsőde volt az egyetlen lehetősége. – Érden lakunk, és itt korábban a két fiamat óvodába sem sikerült elhelyezni. Velük otthon maradtam, amíg óvodába nem kerültek, és akkor is Pestre hordtuk be őket” – mondta. A harmadik gyereket viszont már nyugodtabban vállalták, mert tudták, hogy biztosan lesz helye.
„Érden két olyan családi napközi van, amit támogat a cég, egyet néztünk meg, és rögtön megtetszett. Blanka nagyon szeret ide járni. Nekünk így sokkal jobb, hogy helyben van, és nem kell annyit utazni reggelente – mondja a háromgyerekes anyuka. – Az sem probléma, ha esetleg tovább kell bent maradni, mert hatig nyitva vannak, az állami bölcsikben viszont fél ötnél tovább nem nagyon lehet maradni.”
Nem bánják, hogy bölcsibe adták
„Általánosságban azt tapasztaljuk, hogy az anyukák egyre nagyobb része korábban, egy-másfél év után tervezi a visszatérést a gyermek mellől a munkába” – összegezte nekünk a tapasztalatokat a Telekomtól Kovács Ágnes Veronika. Ingyen természetesen a támogatott helyeket sem adják, de a számla egyharmadát kell csak a szülőknek állniuk. Azt még egyelőre vizsgálják a Telekomnál, hogy a munkahelyi családi napköziknek meghirdetett állami pályázaton induljanak-e.
Elszakadás a munka világától
„Az országos statisztikák szerint rengeteg nőnél az a munkába állás akadálya, hogy nem tudja hová tenni a gyerekét. Fontos volna pedig, hogy a kismamák ne szakadjanak el nagyon a munka világától” – mondta nekünk Grosch Mária, a családi napközik létrehozását segítő Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány elnöke.
Szerinte nagyon sok céget érdekel a munkahelyi családi napközik létrehozása, de nem biztosak benne, hogy megéri nekik pályázni. Tartanak tőle, hogy a támogatási időszak után túl drága lenne működtetni őket. „Az első két évet nagylelkűen támogatják, utána viszont a jelenlegi szabályok szerint a cégek csak harminc százalékát kapják meg annak a normatívának, amit az önkormányzatok és alapítványok családi napközijei – mondta Grosch Mária. – Ez furcsa, mert attól, hogy nem alapítvány működteti, hanem egy cég, ugyanolyan gyerekközpontú lehet az a szolgáltatás is.” Emellett előírják, hogy legalább öt három év alatti gyereknek kell járnia oda, de a dolgozók termékenységét nehéz előre kiszámolni.
Havi harmincezer
A pénzügyekre valószínűleg az lenne a megoldás, ha már az elejétől elkérnének 30-40 ezer forintot havonta a cégek a dolgozó anyukáktól. Legalábbis Grosch Mária szerint ennyit kellene a szülőknek hozzátenniük ahhoz, hogy a kisebb támogatással is fenn tudjanak maradni a munkahelyi családi napközik.
Elsősorban olyan vállalatok fognak pályázni Grosch Mária szerint, akik úgy gondolják, a családi napközire fordított összeg a támogatás utáni időben jó befektetés, és emellett segíti az üzleti céljaikat. Hiszen ha támogatják a munkavállalóik gyermekeinek elhelyezését, azzal növelik az alkalmazottak elégedettségét és teljesítményét. Minderre még több mint egy hónap áll rendelkezésre, a pályázatokat május elseje és június elseje között lehet beadni.
Kapcsolódó cikkek:
A bölcsődében is vigyáznak rá
Kitehetik a bölcsiből?
Mi lesz veled, bölcsőde?
Családias hangulatban – a családi napköziben
