Egy köbméter, azaz ezer liter víz nem sokra elég, ha az ember a kertjét is locsolni szeretné. Egy aszályosabb nyár lazán megdobhatja a számlánkat néhány tízezer forinttal, de az elszálló árak és a gyenge fizetések miatt ma már nemcsak azok gondolkodnak a kútépítésen, akiknek locsolásra kell a víz. „A Balaton környékén nem voltunk elégedettek a vezetékes vízzel, és úgy hallottuk, hogy ha elég mélyre fúratunk, akár ivóvíz tisztaságú vízhez is juthatunk. Így is lett. Bevizsgáltattuk a vizet, és megfelelt a követelményeknek. Ennek ellenére a kicsit fura mellékíze miatt ivásra nem használjuk, de a zuhanyzástól kezdve a mosogatáson át egészen a WC-öblítésig mindenre tökéletesen megfelel” – meséli László Dávid, aki a család balatoni nyaralóját működteti a kerti kútból származó vízzel. Ifj. Csapó László kútásó szerint is egyre többen vannak azok, akik a család mindennapi vízhasználatát kívánják megoldani alternatív forrásból: „Magyarország tulajdonképpen egy nagy medence, kiváló vízforrásokkal, és alig van olyan terület, ahol ne lehetne kútásással vízhez jutni, ráadásul a költségek sem túl nagyok.”
Kétszázezerért már lehet saját kutunk
Az árak természetesen megyénként, sőt akár kerületenként is változhatnak, de egy gyors kutatás alapján arra jutottunk, hogy a fúrás méterenként kb. 15 000 forintba, míg az ásás közel 30 000 forintba kerül, ha szakemberekkel végeztetjük. „Bármilyen csábítóan hangzik az olcsóbb ár, a kutak átmérője ásással sokkal nagyobb lehet, ezért a vízadó képességük kevésbé mélyen is érvényesül, míg fúrással jóval mélyebb rétegekbe kell hatolni ugyanazért a vízmennyiségért” – avat be minket szakmája rejtelmeibe ifj. Csapó László. Az ásással sokan maguk is próbálkoznak, de az omlásveszély és a kút görbülése miatt ezt a szakember senkinek nem javasolja. „Tudja, hány olyan esetnél jártunk már, hogy addig ástak, amíg a talajvíz a gumicsizmájuk szárát elérte, aztán kihívtak minket, mert nem tudtak tovább az elektromos eszközökkel dolgozni?” – meséli nevetve László.
Az illegális kutak országa
„Egy barátom rendkívül kedvező áron fúrt a társasházunk kertjébe egy nagyon mély, iható vizű kutat. Osztottam-szoroztam és arra jutottam, hogy az engedélyeztetés többe kerülne nekem, mint maga a fúrás, így inkább kockáztattam, hogy olcsón tudjak locsolni és a kerti medencét feltölteni” – mondja Vilmos, aki nincs a véleményével egyedül. Amikor az ismerősi körünkben kúttal rendelkező embereket kerestünk, a legtöbben kapásból elzárkóztak, mondván, ugyan van kútjuk, de mivel nincs engedélyük, nem mesélnének róla. Gábor ehhez még azt is hozzátette, hogy „az utcában, ahol a kutat ástuk, egyik szomszédunknak sincs engedélye a saját kútjára”. Pedig az engedély nem ördögtől való. „Mivel csak talajvizet használunk és a kutunk nem túl mély, egyszerű volt a dolog. Szóltunk a jegyzőnek, kijött a szakember, aki csak azt vizsgálta, hogy a szomszéd ház alapjait nem veszélyeztetjük-e a fúrással. Mindössze néhány ezer forint volt az egész” – foglalta össze pozitív tapasztalatait Barthel-Rúzsa Barbara, aki nemrégiben fúratott kutat gödi családi háza kertjébe. „Ha ásott kutunk van, az csak akkor engedélyköteles, ha régészeti vagy természetvédelmi területre, netán egy-két kiemelt helyre (pl. a Balaton környéke) épült, egyébként nincs szükség ilyesmire. Fúrott kutak esetében más a helyzet, mivel ott baleset esetén a talajvíz második és harmadik rétegét is megsérthetjük” – foglalja össze a tudnivalókat ifj. Csapó László. Amikor ivóvíznek használható mélységbe fúrnak, az engedélyeztetés ára a néhány tízezrestől egészen a százezres tételig is érhet, ezért sokan próbálják megkerülni az engedélyeztetést. Ez leginkább azért jelent problémát, mert a feketén fúrt kutak a környék vizének minőségét erősen leronthatják.
Hogyan lesz iható a kútvíz?
„Ha nem hegyoldalba építkezünk, nagy eséllyel a kutunk vize ihatatlan lesz, legalábbis a talajvíz szintjén. Sokkal kifizetődőbb megoldás a kútvizet csak a WC-használathoz és a fürdéshez használni, míg a konyhába – ahol inni is szoktunk – megéri megtartani a vezetékeset” – tanácsolja László. Persze a mélyebb rétegek esetében el lehet érni megfelelő tisztaságú, ún. rétegvizet, de ez a fúrás (rétegvizek esetében az ásás gyakran már nem lehetséges) pluszköltsége, valamint a bevizsgáltatás és engedélyeztetés miatt kifejezetten drága mulatság, mivel szinte biztos, hogy minimum 50 méternyi mélységig kell lefúrnunk/ásnunk, ami a talaj minőségétől függően akár milliós tétel is lehet. Talajvizet egyes területeken akár már tíz-tizenöt méteres mélységben találhatunk, de a leggyakoribb, hogy húsz-negyven méterre kell lehatolniuk a kútépítőknek.
Megéri?
„Tény, hogy az elején egy nagy összeget kell egyszerre kiadnunk, de ha öntözünk is a vízzel, és sokan használjuk, akkor gyorsan megtérülnek a költségek” – mondja László Dávid, akinek családja az egész nyarat a balatoni nyaralónál szokta tölteni. Számításaink szerint, ha csak ivásra és a család tisztálkodására használjuk a vizet, a megtérülési idő akár 7-10 év is lehet, szóval érdemes alaposan átgondolni a befektetésünk. Locsolás, netán medencefeltöltés esetén már alig néhány (jó esetben akár 2-3) év alatt a pénzünknél vagyunk, tehát a saját kút ez esetben mindenképp okos befektetésnek számít.