Varró Dani: Misi és a sport

Rendkívül színes sportműsorral kedveskedik már a kora reggeli óráktól kezdve. Vannak egyfelől a beltéri sportok ugye, amiket bent a lakásban is lehet űzni időjárástól és napszaktól függetlenül. Ilyen például a szobahoki (egy kisméretű gumilabda paskolása fakanállal), amit a nagymama fejlesztett ki, vagy a kuglifoci, Misi saját szabadalma. Erre még később visszatérünk. Másfelől, amióta szerencsésen kitört a tavasz, a szabadtéri sportok gyakorlására is van lehetőség. Misi ezzel együtt már otthon elkezdi a sportolást, nem sokat teketóriázik, egyből a közepébe csap a lecsónak: pankrációval nyit. Menekül, megtéveszt, támad, nekiesik az ellenfélnek, földhöz vágja magát, hörög, sivít, és szemmel láthatólag nagyon élvezi az egészet. Ha lenne közönsége, őrjöngve ünnepelné. De Misinek csak egy mindenre elszánt ellenfele van (a feleségem) és maximum egy darab ellendrukkere (én) ebben az ádáz küzdelemben, amit úgy is nevezhetünk, hogy öltöztetés. Úgyhogy egy idő után Misi feladja a harcot, és lelkesen tekint a következő sportesemények elé, amik már a játszótéren folytatódnak. Szerencsére a játszótér itt van az utcánkban, elég hamar le lehet érni. Misi ezen a rövid távon biatlonozni szokott. Futóbiciklizés az első szám, nagyjából öt méter megtételéig, aztán futás következik (többnyire egy galamb után), majd újra bicikli, újra futás – ezt a kettőt váltogatja Misi, míg le nem ér a játszótérre.
A játszótér sportjai aztán meglehetősen sokfélék, és eléggé eszközfüggőek. Szóba jöhet a motoros rali (kizárólag idegen kismotoron), a szkander (egy kislapát két babamarokban), az amerikai foci (elcsaklizott pöttyös labdával eliramodás a játszótér legtávolabbi sarkába), az európai foci (néha kaviccsal, néha rendes labdával, néha homokból gyúrt golyóval), a galamblövészet (igazi galambra körteformával), a modern tánc (a mászóka vagy csúszda tetején) és a vízipóló (a szó legszorosabb értelmében: ha működik a vízcsap, póló nem marad szárazon).
Otthon aztán, miután Misi mindenről beszámolt, noha mi is ott voltunk (mert mint minden sportember, ő is szeret elbüszkélkedni a sportsikereivel), jöhetnek újra a szobasportok. Említettem, hogy Misi nevéhez fűződik többek között a kuglifoci feltalálása. Ennek az a története, hogy Misi a második születésnapjára kapott egy kugliszettet, ami hat darab színes műanyag kuglibábuból és egy szintén műanyag, narancssárga kugligolyóból áll. Misi megpróbált hagyományosan játszani vele, de nem tudott elég nagyot gurítani, sehogyse akartak ledőlni a kuglik. Ekkor pattant ki Misi fejéből a szikra, hogy rúgni is lehet a kugligolyót! Ami sokkal nagyobb vicc, és eredményesebb is. Úgyhogy azóta csak is így játssza, én meg vagyok a labdaszedő és az eredményjelző tábla egy személyben, segítek felállítani a kuglibábukat, és lelkesen tapsolok, ha egy rúgással sikerül mind a hat kuglit letarolni. Atyai keblem csak úgy dagad a büszkeségtől. És eszembe se jut bekapcsolni a tévét.

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

A legfrissebb szám tartalmából: 

• Mácsai Pál: „Nem vagyok magabiztos!”
• Rosszak a hagyományos iskolák?
• Varró Dani: Misi és a sport
• Miért hűtlen a férfi?
• Üzletlista és tuti tippek zöld háztartáshoz
• Mitől férfi a a férfi?

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!