A devizahitelesek megsegítése érdekében tavaly decemberben megállapodást írt alá a kormány és a Magyar Bankszövetség, amelynek egyik része, hogy az ingatlancélú devizahitellel és a devizaalapú ingatlanlízinggel rendelkezők bizonyos feltételek fennállása esetén igényelhetik az ún. árfolyamrögzítés lehetőségét a pénzügyi intézményeknél. Ennek célja, hogy a devizaalapú jelzálog-konstrukciók törlesztőrészleteiben megjelenő árfolyam-ingadozások hatását átmenetileg tompítsa, ezáltal a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kiszámíthatóbbá tegye – magyarázta Kiss Tamás, a Budapest Bank jelzáloghitel-termékmenedzsere.
Mi az a gyűjtőszámla?
A devizaalapú kölcsönök fix árfolyamon való törlesztése egy átmeneti időszakra szóló fizetési könnyítés, amely időszak lejárta után az árfolyamok alakulásának függvényében felhalmozódó tartozás önálló, forintalapú kölcsönként fizetendő vissza.
Az árfolyamrögzítés 2012. április 1-től vehető igénybe a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. A törvény által meghatározott szabályok szerint a kérelmek befogadása a közszférában dolgozók esetében 2012. április 2-től, lakáscélú devizahitelesek esetében 2012. június 1-től, szabad felhasználású deviza-jelzáloghitellel rendelkezők esetében pedig 2012. szeptember 3-tól kötelező. A határidő előrehozatalára a törvény lehetőséget ad, ez azonban pénzintézetenként változhat.
Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A rögzített árfolyamon való törlesztés megszüntetése először az annak kezdetétől számított 36 hónap után, legkésőbb pedig a teljes futamidő lejáratát megelőző 2. törlesztőrészlet esedékessége előtt kezdeményezhető.
A bankok a törlesztőrészletek megállapítására svájci frank esetében 180 forintos, euró esetén 250 forintos, japán jen esetében pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt. Az árfolyamrögzítés időszaka alatt a kedvezményes árfolyam és a tényleges törlesztési árfolyam közötti különbség egy úgynevezett gyűjtőszámlán kerül elkülönítésre.
Abban az esetben, ha a rögzítés ideje alatt a svájci frank 180–270, az euró 250–340, a jen 2,5–3,3 forint közötti sávban marad, a rögzített árszinten számolt és a tényleges (piaci) árfolyamon kalkulált havi részlet különbözetét az ügyfélnek nem kell az ötéves időszak alatt megfizetnie. A különbözet tőkerésze a hiteles gyűjtőszámláján halmozódik, amit az árfolyamgát lejártát követően vissza kell fizetni, a kamatrészt a bank és az állam fele-fele arányban átvállalják. Ha a devizapiacokon olyan helyzet alakulna ki, hogy a forint a meghatározott sáv felső határa fölé gyengül (azaz a svájci frank árfolyama 270, az euróé 340, a japán jené 3,3 forint fölé erősödik), akkor a teljes, ebből eredő hitelteher-növekményt az állam átvállalja.
Fontos, hogy az árfolyamrögzítés lehetőségével a devizaadósok akkor élhetnek, ha a törvényben meghatározott határidőig jelzik ezen szándékukat a banknak, illetve ha megfelelnek a törvény által előírt követelményeknek.
Hogyan működik?
A gyűjtőszámlahitel a rögzített árfolyam alkalmazási időszakában 3 havi kamatperiódussal rendelkezik, azaz árazása háromhavonta módosul. A rögzített árfolyam alkalmazásának időszakában az árazás a kamatperiódus kezdő időpontjával érintett hónap első napján érvényes 3 havi BUBOR mindenkori aktuális mértékével egyezik meg. Az adósnak a rögzített árfolyam alkalmazási ideje alatt az eredeti hitelszerződés szerinti, devizában meghatározott törlesztőrészlet rögzített árfolyamon számított forint-ellenértékét kell megfizetnie. A rögzített árfolyam és a piaci árfolyam különbözetén számított törlesztőrészlet tőkerésze a gyűjtőszámlán halmozódik.
A rögzített árfolyam alkalmazási időszakának lejártát követően a gyűjtőszámlahitel egyenlege beütemezésre kerül a törlesztőrészletbe oly módon, hogy lejárata megegyezik az eredeti hitel futamidejével, kivéve azt az esetet, amikor az újonnan beütemezett hitel havi törlesztőrészlete meghaladná a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség összegének 15 százalékát. (Például, ha az utolsó törlesztőrészlet 2017. június 10-én esedékes és mértéke a rögzített árfolyamon számolva 50 000 forint, úgy a gyűjtőszámlahitel törlesztőrészlete nem haladhatja meg ennek 15 százalékát, azaz 7500 forintot.)
Amennyiben változatlan futamidőt alkalmazva a 15 százalékos határt a gyűjtőszámlahitel havi törlesztőrészlete meghaladná, a gyűjtőszámlahitel törlesztését az eredeti hitel futamidejénél hosszabb időre ütemezik be. Ez a hosszabb futamidő maximum 30 évvel haladhatja meg az eredeti devizahitel futamidejét, továbbá lejárata nem haladhatja meg az ügyletben szereplő legfiatalabb adós 75. életévének betöltését.
Természetesen abban az esetben, ha az ügyfél vállalja, hogy a 15 százalékot meghaladó törlesztőrészletet is megfizeti, akkor a gyűjtőszámlahitel rövidebb futamidőre is beütemezhető.
Igénybe vehetik a kiterjesztett árfolyamrögzítést azok, akik:
– természetes személyként vették igénybe a hitelt adósként vagy adóstársként;
– nincs 90 napon túli késedelmes tartozásuk;
– tartozásukat euróban, japán jenben vagy svájci frankban tartják nyilván, de a törlesztést forintban fizetik;
– kölcsönének fedezetéül Magyarország területén lévő lakóingatlan szolgál, vagy hitelük állami kezességvállalással fedezett (fészekrakó hitel);
– kölcsönösszege nem haladta meg a 20 millió forintot;
– nem állnak 90 napnál nagyobb késedelemben, ingatlanukat nem árverezik, illetve nincs rá bejegyzett végrehajtás;
– nem állnak fizetéskönnyítő program hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételüket legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazásának kezdetéig megszüntetik;
– pénzügyi lízingszerződésüket 2011. december 15-e előtt kötötték meg.
Azon hiteleseknél, akik a fizetéskönnyítő megoldások közül tavaly az árfolyamrögzítést kérték, a bankok automatikusan az új feltételeket fogják alkalmazni abban az esetben, ha az ügyfél nem kéri ennek ellenkezőjét. Az új feltételek alkalmazásához tehát külön kérvényt nem kell benyújtani.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu, www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
