1920. április 7-én született Indiában, Varanasziban, és már tízévesen Európában turnézott koreográfus testvére tánccsoportjával. Később a zene felé fordult: szitárművészként ismerte meg a világ, de komponált is.
Yehudi Menuhin jó barátja és alkotótársa lett, 1967-ben együtt készítették a Nyugat és Kelet találkozása című albumot. Shankar volt az első indiai klasszikus zenész, aki fellépett az amerikai televízióban, improvizációit a nyugati fül számára is fogyaszthatóan, rövidített formában játszotta. Ott volt a legendás woodstocki fesztiválon is. A hatvanas évek közepén fogadta tanítványául George Harrisont, a Beatles együttes tagját, akinek zenei fejlődésére nagy hatással volt, 1971-ben pedig együtt szervezték az első segélykoncertet a polgárháború és éhínség sújtotta Banglades támogatására.
Shankar dolgozott Jan Garbarek norvég dzsesszszaxofonossal és Philip Glass amerikai zeneszerzővel is. Magyarországon háromszor is járt a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején. Háromszoros Grammy-díjas, II. Erzsébet brit királynő 2001-ben tiszteletbeli lovaggá ütötte. Harrison a „világzene keresztapjának” nevezte, Menuhin pedig azt vallotta róla, hogy zsenialitása és emberiessége csak Mozartéhoz fogható. Shankar zenei tehetségét örökölte két lánya, Norah Jones énekesnő-zongorista és a szitáron játszó Anoushka.
Hallgass bele a halhatatlan dallamokba!
