Aktuális

Ki kell-e rúgni a bántalmazó tanárnőt?

Munkáltatója kezdeményezte annak a testnevelés szakos tanárnőnek az azonnali felmentését, aki pénteken bántalmazta egy harmadikos diákját Szegeden – az esetet az iskola biztonsági kamerája rögzítette. Bombera Krisztina véleménye.

A hír: Még pénteken történt, de csak most derült ki, hogy egy szegedi testneveléstanár pénteken megütötte, majd többször megrúgta egy tanítványát – az általános iskola tanárnője elismerte a történteket. Főnöke hangsúlyozta, hogy nehezen kezelhető tanulóról van szó, de szerinte „egy pedagógusnak tudnia kell bánni a legkiválóbb képességű diákokkal és a nehezen kezelhetőkkel is”. Ezért az iskola szempontjából is meg kell vizsgálni a történtek előzményeit – fogalmazott a szakember. A szülők kérték, hogy a fiú magántanulóként folytathassa az iskolát.

Ki kell-e rúgni a bántalmazó tanárnőt?

Bombera Krisztina véleménye: Megdöbbentem, amikor a jogi egyetemen a büntetőjogot tanító tankönyvem a „fegyelmezési jogot” részletezte, bár ez a szókapcsolat, tényállás legalább kétszáz éve nem létezik a jogban. Csak a tankönyv magyarázatában: ez egy városi legenda. Vagyis a gyerekverésnél a tankönyv nem jogszabályra, hanem az ítélkezési gyakorlatra hivatkozik (kizárólag ezen az egy területen, minden más ügyben a paragrafus számít). A könyv arról ír, hogy a bírák „szerint” a fegyelmi jog megilleti a szülőket és a tanárokat, ez a tettlegességig, a becsületsértésig is terjedhet. Persze kizárólag „társadalmilag kifejezetten elfogadott nevelési célból”. (Büntetőjog – Általános rész, hvgorac, 185. o.)

Sok magyar gyerekbe sajnos „beleverik”, hogy azt gondolja magáról, nemcsak elkövetőként, de áldozatként is, hogy mindenért ő a hibás, aki büntetést érdemel. Az UNICEF egyik jelentéséből például kiderül, hogy a legtöbb gyerek szerint rossz dolog ugyan a verés, de a szülőnek joga van gyereket megütni.
Senkinek nincs joga gyereket megütni. Ha valaki a saját gyerekét üti, az ugyanúgy jogot sért, mintha a szomszédéval tenné ezt. Nem kis különbség azonban, ha tanár emel kezet valakire, ez ugyanis súlyosabb. A tanár olyan személy, aki gyerek nevelésére, felügyeletére jogosult és kötelezett. Olyan ember, aki hatalmi helyzetben van a gyerekhez képest. Ez tehát vélhetően nem könnyű testi sértés, hanem akár kiskorú veszélyeztetése vagy foglalkozás körében elkövetett bűncselekmény is lehet: mind súlyosabb, mint amivel például ezt a tanárt vádolják. A gyermekvédelmi törvény 2005 óta tiltja a testi fenyítés minden formáját, a verést és minden megalázó büntetést. Ám a büntető törvénykönyv nem. Ott akkor van bűncselekmény, ha a gyerek nevelője a feladatait „súlyosan megszegi”, és ezzel a gyerek fejlődését veszélyezteti. Sajnos az eljárásban részt vevők közül is még mindig sokan úgy gondolják, hogy a veréssel a gyerek fejlődését a szülő vagy a tanár nem veszélyezteti, hanem elősegíti. 

Magyarországon minden negyedik 7–14 év közti gyereket bántalmazzák a szülei vagy a gondozói. A szexuális erőszak veszélye fenyegeti minden ötödik gyereket. Nem az utcán, nem a sötét sikátorban, nem idegenek által, hanem otthon, a családjában. A zárt ajtók mögött bántalmazott gyerekek a legvédtelenebbek. Az elhanyagolás aránya is nagyon magas, az átmeneti nevelésbe vett gyerekek 70 százalékát emiatt emelték ki a családjából.

Eközben az „egyre több gaztettet elkövető” gyerekekről szóló legenda makacsul tartja magát. Mindig felkapott sztori, ha egy diák megüt egy tanárt. Talán kevesebben tudják, hogy Magyarországon a tanárok a diákok negyedét bántalmazzák. Az erkölcsi és anyagi megbecsülést nélkülöző, nehéz gyerekekkel küzdő pedagógusok közül sokan nem tanultak más eszközt, nem kapnak segítséget, tehetetlenek, amikor tényleg baj van, ütnek vagy megaláznak. Amivel gyerekjogot, törvényt sértenek. És a tények: Magyarországon évente körülbelül százezer gyerek kerül bíróság elé, vagyis minden tizedik magyar gyerek. S hogy közülük hányan kerülnek oda bűnelkövetőként, 14 éves koruk alatt? Négyezren. Húszezren azonban áldozatok, ötvenezer gyereket az egymástól váló szülők vitája miatt visznek bíróság elé. Ma már azt sem mondhatja el magáról Magyarország, hogy fiatalkorúakra specializálódott bírák tárgyalják a gyerekkel kapcsolatos ügyeket; bármelyik bíró elé kerülhet gyerek szakmai tapasztalattól függetlenül.

Sajnos egyre több a súlyos pszichés zavarokkal küzdő és az öngyilkos gyerek. Az elmúlt évtizedben átlagosan minden héten megölte magát egy gyerek Magyarországon! Eközben egyre kevesebb a gyerekpszichiáter, a gyerekjogi képviselők számát megfelezték, óraszámuk is csökkent. A bántalmazást elfogadó vagy eltűrő szemlélet viszont még mindig széles körben elfogadott, és sokszor azok nem védik meg a gyereket, akiknek ez a kötelességük. Márpedig az így nevelt gyerekekből elnyomó vagy elnyomott, agresszív vagy önpusztító felnőttek lesznek.

 

Így látja Bombera Krisztina:

Miért nem egyenjogú minden magyar gyerek?

Marsról jött férfiak és Vénuszról jött nők: egy romboló mítosz vége

Nők elleni erőszak – mit változtathat meg egy tánc?

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése