Új század, új kihívások: nem elég, hogy a „való élet” veszélyei miatt izgulunk, most még a netes támadásokra is fel kell készülnünk, ha már rájöttünk, hogy nem zárhatjuk burokba a gyermekeinket. A biztonságos internethasználattal kapcsolatos „felvilágosítást” legjobb, ha a szülő végzi el, de akár egy pedagógus is felvállalhatja a mini oktatást tanórai keretek között. A fő, hogy valaki elmondja a kicsiknek és a tizenéveseknek, mire számítsanak, ha a monitor elé ülnek. „A gyerekek online védelme viszonylag új feladat, melyre tudatosan kell a felkészülnünk” – mondja Borsi Zsuzsa, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkatársa, a Saferinternet program projektmenedzsere, aki további tanácsokkal szolgál.
1. Milyen a digitális lábnyomod?
A gyerekek gyakran felelőtlenül tesznek fel fotókat a közösségi oldalakra. Fontos tudatosítani bennük, hogy a neten minden feltöltött anyag megmarad, éppen ezért gondolkozzon el, mielőtt bármit feltölt magáról, mert ez lesz az ő „digitális lábnyoma”. Egy fotó úgy kering a neten pár megosztást követően, hogy már soha többé tudja eltüntetni a világhálóról. Teljesen követhetetlen lesz az útja, ki tudja, milyen kellemetlen helyzetben bukkan elő újra, és hogy ki, hol, milyen megjegyzést posztol hozzá. Mindig jusson eszébe, hogy amit ma feltölt, azt bárki megnézheti akár öt vagy tíz év múlva is.
2. Utállak!
A tinik között egyre jobban terjed az internetes kiközösítés, a cyberbullying, melynek már halálos áldozata is van. Amerikában egy kislány (Amanda Todd) öngyilkos lett a társak gúnyolódó posztjai miatt. „A gyerekek sokszor nem érzékelik a sértő szavak vagy bántások romboló hatását, ezért tudatosítani kell bennük, hogy egy megszégyenítő poszt akár feldolgozhatatlan sérülést is okozhat a másikban.” Fontos abban is megállapodni, hogy ha ő kap sértő, durva üzeneteket társaitól, akkor ne gyötrődjön magában, hanem azonnal szóljon egy felnőttnek, akiben megbízik. Ha nincs a környezetében ilyen személy, akkor a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat ingyenes lelkisegély-hívószámát (116-111) bármikor felhívhatja.
3. Adathalászok csapdájában
A gyerekek gyakran nem elég körültekintőek a magánszférájukat illetően. Könnyelműen adnak ki neveket, e-mail címeket, telefonszámokat vagy privát jellegű fényképeket, melyek akár adathalászok vagy visszaélők kezébe is kerülhetnek. „Egyszerű szabályként próbáljuk bevezetni azt, hogy a gyerekünk személyes adatait kizárólag akkor adja, ki, ha egyeztette velünk.”
4. Kihez beszélünk?
A fiatalok egyik fő motivációja az ismerkedés: öntudatlanul is barátokat, kapcsolatokat keresnek a neten. Csakhogy ők még nehezen látnak át azon, ha valaki például színlelt személyiséggel próbálkozik, és hamar kialakul náluk a csalóka bizalom. „Hívjuk fel a gyerek figyelmét arra, hogy bizony vannak csalók is a világhálón, akik nem annak adják ki magukat, akik valójában, ezért az online barát lehetőleg maradjon online. Ha a gyermekünk mégis szeretne internetes barátjával személyesen is megismerkedni, akkor a találkozásnál lehetőleg legyen ott egy felnőtt, vagy legalább egy barát, barátnő. Randevút csakis nyilvános helyen beszéljen meg!”
5. Kulcslyuk a magánszférába
A gyerekekre és a fiatalokra jellemző, hogy egymást hergelik a közösségi oldalakon: kinek van több ismerőse, ezért sokan olyan idegeneket is visszajelölnek, akikről fogalmuk sincs, hogy kicsodák. Az ilyen „ismeretlen ismerősök” később visszaélhetnek a feltett képekkel, adatokkal vagy akár zaklató üzeneteket is küldhetnek. A „kukkolók” és adathalászok ellen csak úgy védekezhet a gyerekünk, ha kizárólag a barátait, ismerőseit jelöli vissza, és letiltja a személyes adatait.
6. Nem kívánt üzenetek
A tömegesen küldött e-mailek (spamek) a gyerekek számára is nem kívánt üzeneteket továbbítanak. „Ezekre sosem szabad válaszolni, mert minden reakció értékes a küldő számára – ebből tudják, hogy célba ért a küldemény. Egy ilyen módon »ellenőrzött« címet aztán tovább lehet adni (eladni) és az ember még több nemkívánatos spamet kap.”
7. Téves információk a neten
A tankönyvek mellett hasznos kiegészítő lehet a net a tanulásban, de figyelmeztetni kell a gyerekeket arra, hogy mivel a világhálón bárki létrehozhat online tartalmakat, nem kell mindent elhinni, amit az interneten találnak. „Ha kutatáshoz, vagy házi feladathoz használják a netet, figyelmesen ellenőrizzék az információkat, nézzenek meg több honlapot is, és hasonlítsák össze a leírtakat.”
8. Illegális tartalmak bejelentése
Az interneten számos olyan oldal található, melyek tartalma törvénysértő. Ha a gyermek illegális, azaz erőszakos vagy felzaklató tartalmakra bukkan, akkor a www.biztonsagosinternet.hu oldalon névtelen bejelentést lehet tenni, ahol az EU Biztonságosabb Internet Akció tervének megfelelően megteszik a szükséges jogi lépéseket, és általában el is tudják távolíttatni az adott tartalmat.
Itt segítséget kaphatsz: Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány: 116-111
