„Egy gyerek számára lehetnek igaziak a szörnyek…” – ez a felirat olvasható az alatt a videó alatt, amit a közelmúltban töltöttek fel az internetre. A sokak szerint sokkoló és nyers rövidfilm üzenete: Így látnak minket a gyerekeink, ha részegek vagyunk. A finn kampány szervezői azt szerették volna elérni, hogy széles körhöz eljusson, mekkora kárt is okoz egy szülő a gyermekében, amikor az alkohol rabjává válik.
„Kussolj, hülye ribanc!” – hallatszik át a nő üvöltése a lakásukból…
D
| Családon belüli erőszak – “Megmérgezett apám terrorja” |
e nem kell Finnországba menni, hogy hasonló problémával találkozzunk. Kolléganőnk naponta meséli el, mi folyik a szomszédainál. Hogyan terrorizálja az anyuka az alig négy-, illetve kétéves gyermekeit. „Évek óta rémes bűntudat kínoz, ugyanis a szomszédomban egy iszákos nő neveli három pici gyerekét (4 éves kislány, 2 éves kislány, pár hónapos kisfiú). Ez a nő – akit anyának nem neveznék – végigitta és cigizte a terhességét, és nem hagyta abba szülés után sem. Gyermekeivel úgy bánik, mint az állatokkal. »Kussolj, hülye ribanc!«, hallatszik az üvöltése a lakásukból, amikor gyermekeit »neveli«. A »Pofád befogod!« is mindennapos, és sorolhatnám hosszasan az egyéb szitkokat, amiket ezek a kicsik kapnak. Még beszélni sem tudnak, de többet sírtak, mint én a 34 évem alatt. Rémesen érzem magam, mert nem tudom, mitévő legyek: ha bejelentem, talán elviszik a gyerekeket, s ki tudja, hova kerülnek, de a mostani körülményeik is felérnek egy pokollal. Nehéz helyzet, mert ha egyszer megtörténik a tragédia, én leszek az a szomszéd, aki mindent tudott, mindent látott, hallott, mégsem tett semmit. Mitévő legyek?”
A kérdés jogos! Mit tehetünk? Hol a határ? Mert szívünk szerint amikor hasonló helyzetbe kerülünk, azonnal odamennék a kedves anyukához és apukához, és kitépnénk a kezükből a gyereket. Megtehetjük?
„Nem az a célunk, hogy a családot szétszedjük, hanem, hogy a problémát megszüntessük.”
|
Hogyan? |
Pataki Éva, a Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője szerint bár sokan nincsenek tisztában vele, a felelősség kérdését világosan kimondja a gyermekvédelmi törvény. „Ebben több felelőst is megneveznek, ez lehet egy intézmény, a pedagógus, a rendőr… Ők mind tagjai a jelzőrendszernek, amelynek eleget kell tenniük, ha úgy érzik, hogy probléma van egy családban. De a törvény rámutat az állampolgári felelősségre is. Vagyis ha bárkinek tudomása van arról, hogy egy gyerek veszélyben van otthon, a civilek is bejelentést tehetnek” – mondja a szakember. Jelzéssel fordulhatunk a gyermekjóléti szolgálatokhoz és a gyámhivatalokhoz is. Míg utóbbi hatósági oldalról vizsgál meg egy ügyet, addig a gyermekjóléti szolgálat segítő intézményként támogatni próbálja a családot. „A célunk, hogy a problémát szüntessük meg és ne a családot. Mélyen élő sztereotípia az emberekben, hogy ha bejelentést tesznek, akkor azonnal kiemelik a gyereket és elveszik a szüleitől. Ez csak akkor fordulhat elő, ha a gyámügy azt észleli, hogy a gyermek élete veszélyben forog” – folytatja a szakértő, aki szerint a legtöbb esetben krízisállapotról beszélhetünk, amikor egy család ideiglenesen roppan meg.
Ha nem együttműködő a szülő…
| – A családbon belüli erőszakos cselekmények 55%-a alkoholisták otthonában történik. – Az átlagos lakossághoz képest az alkoholisták gyermekeinél háromszor-négyszer nagyobb annak a valószínűsége, hogy maguk is alkoholistákká váljanak. – Az alkoholisták gyermekeinek 50%-a szintén alkoholistával köt házasságot, 70%-ukra pedig olyan viselkedési forma jellemző, amivel együtt jár az alkoholizmus, a kábítószer fogyasztás és a túltápláltság. |
„Komoly probléma esetén, így az egyik, másik vagy mindkét szülő alkoholizmusa esetén az első és legfontosabb lépés, hogy az érintettek belássák, a gyerekeik is szenvednek a szenvedélybetegségüktől, mert ez a belátás lehet a pozitív változás garanciája. Ha a szülőket nem tudjuk megnyerni az együttműködésre, akkor a gyermek védelme érdekében hatósági megoldások kerülnek előtérbe, például a szülőt kötelezni lehet bizonyos szolgáltatások igénybevételére, bár azt is tudjuk, hogy az alkoholról való eredményes és tartós leszokáshoz belső elhatározás szükséges” – mondja a szakember, aki kiemeli, hogy az alkoholfogyasztás és az alkoholizmus között különbséget kell tennünk. „Ahogy az sem mindegy, hogy az alkoholizmus mely fázisában tart az érintett szülő, társulnak-e egyéb problémák, mint például az agresszív viselkedés vagy a gyerekek elhanyagolása.
Az alkoholista szülők gyerekei különféleképpen reagálnak. Egyesek felnőtt szerepeket vesznek át, és gyermekként gondoskodnak a kisebb testvérekről, a család egyéb feladatairól, mások magatartási problémáikkal jelzik a környezet felé, hogy baj van a családban, de bármely reakciót nézzük, a közös bennünk, hogy a gyerekek alapvető célja a család együtt tartása, a szüleik segítése. Ugyanis bármilyenek a szülők, a gyerekek megbocsátóak és szeretik őket. Nekünk, szakembereknek elsődleges feladatunk, hogy a gyerekek ilyen irányú küzdelméhez társuljunk, szakmai tudással, szolgáltatásokkal segítsük abban a családot, hogy megküzdjenek a problémájukkal, jelen esetben az alkoholizmussal.”
