Aktuális

Velem csalta a feleségét, engem pedig más nőkkel…

Igen, kedves Olvasó, szeretném meghívni egy kávéra és egy jó beszélgetésre! Minden ember élete regény – közhely, de van benne igazság –, tehát olyan beszélgetőpartnerekre vágyom, akik a hétköznapok harcait vívják, ott válnak sikeressé, és a sorsuk szép, furcsa vagy drámai.

– Itt a kislányom fényképe, ez pedig az édesapja – mutatja Márta büszkén a találkozásunk első percében. A férfi jóképű, a gyerek csodaszép. Világoskék szempár, szőke haj, mint egy porcelánbaba. – Előfordul, hogy idegenek megállítanak, és elragadtatva mondják, hogy Laura gyönyörű – említi szomorkás mosollyal. – Ilyenkor arra gondolok, hogy ő igazi szerelemgyerek, hiszen komoly, szép szerelemként indult a kapcsolatom a nős kedvesemmel, 2007 karácsonyán.

Kamasz – rózsaszín szemüvegben

Mindent a lányomért!– Harminckilenc éves voltam akkor, és a születésnapomon leltárt készítettem – meséli komolyan. – Végiggondoltam, hogy sok jó történt velem eddig, tanultam, diplomát szereztem, rendes álláshoz jutottam, de most tenni kellene azért, hogy egy férfi fogja a kezemet… Mögöttem volt egy válással végződő rövid házasság és jó néhány kapcsolat, de egyik sem volt az igazi. Körülnéztem az interneten, ahol egy társkereső oldalon Péter is regisztrált. Becsületére legyen mondva, nem titkolta, hogy házas. Nem akartam nős férfival kezdeni, de ő kitartóan írta rövid, kulturált, szellemes leveleit, végül reagáltam, és találkoztunk. Eldőlt a sorsom! Kedves, jó humorú, érzelmes, magas, erős, jóképű. Betoppant az életembe a szenvedélyes szerelem! Nem egyszerűen testi vonzalom, hanem valódi érzelem. Amikor elutaztam Mexikóba – korábban fizettem be az útra –, remegve várt haza, és mindennap felhívott. A szeretete, a törődése meg a csodálatos éjszakáink rózsaszín szemüveget viselő kamasz lánnyá változtattak…
– Közben tudtad, hogy a szeretett férfinak van egy másik élete is.
– Nagyon zavart! Gyakran hoztam szóba a feleségét meg a két fiát, de ő mindig nyugtatott: „Te csak legyél boldog, megérdemled! A feleségem az én gondom, amit teszek, az én bűnöm, az én felelősségem!” Szeretettel mesélt a fiairól, a feleségét sem szidta. Csak annyit mondott el, hogy ezer éve ismeri és becsüli, de nem társa a szexben. Nem kívánják egymást, miközben engem a nap minden percében kíván és szeret.

Telefonos szülés

Márta az édesanyjával élt egy vidéki nagyváros kertes családi házában. A testvérei is a közelükben laktak, mindhármuknak volt már házastársa, és népes gyerekhad vette őket körül.
– Ragaszkodom a testvéreimhez, akik a párjaikkal együtt a sajátjukként szeretik Laurát, és hálás vagyok az édesanyámnak – jelenti ki meghatottan. – Ő is házasemberként ismerte meg az édesapámat, akiért rajongott. Nem követelőzött, nem könyörgött, de megszülte azokat a gyerekeket, akikkel a sors megajándékozta őket. És az édesapám egy idő után minket választott. Nagy szerelem volt az övék, csakhogy apu korán meghalt. Valószínűleg ez az előélet is kellett ahhoz, hogy anyu elfogadja Pétert, aki sokat volt nálunk – bár éjszakára hazament a családjához –, segített a ház körül meg az ügyeink intézésében, amikor anyu nyaralni ment, ő vitte kocsival az üdülőbe. Anyukám bölcs volt, kétszer is figyelmeztette Pétert: „Márti egészséges, fiatal nő, előbb-utóbb gyereket akar majd!”

Márta valóban gyerekre vágyott, tehát gyakran mondogatta Péternek: „Elfogadom, hogy csak félig vagy enyém, de gyereket szeretnék életem legnagyobb szerelmétől, tőled!” Péter ilyenkor meghatódott, majd kétségbeesve magyarázta, hogy nem tud vállalni még egy gyerkőcöt, arról is gyakran beszélt, hogy hatalmas anyagi teher egy gyerek. Előfordult, hogy összevesztek emiatt, és Péter elrohant. Márta azt hitte, többé nem látja, de a férfi két nap múlva visszatért. Kedvesen, szerelmesen.
– Az egyéves évfordulónk után, amire hatalmas rózsacsokrot kaptam, végiggondoltam a helyzetemet – emlékezik vissza Márta. – Péter szeret, kíván, fontos vagyok neki, de abból nem lenne boldogság, ha erőszakoskodni kezdenék, hogy hagyja el a feleségét meg a fiait. Utálnám magam, ha felrobbantanék egy családot, még akkor is, ha betegeskedik a család… De nem tudok lemondani arról, hogy gyerekem szülessen! No, ekkor döntöttem el, hogy abbahagyom a fogamzásgátló szedését, és a sorsra bízom magam. Bár a lelkem mélyén éreztem, hogy magamnak fogok szülni, és a leendő gyerekemet egyedül nevelem majd fel, hiszen az én Péterem nem a hűség szobra.
– Veled csalta a feleségét, téged pedig más nőkkel?
– Ezt akkor még nem tudtam… Csak azzal voltam tisztában, hogy hiába lett családtag nálunk, és hiába épült be a baráti körömbe, nem iratkozott le a társkereső oldalakról. Egyszer láttam, hogy más lánnyal is leveleket vált. Összesen háromszor bukott le internetes kapcsolat miatt, ám az utolsó alkalommal ünnepélyesen kijelentette, hogy többé nem fordul elő, mert szeret, és nem tud nekem hazudni. Azt csak Laura születése után mondta el egy barátnőm, hogy a terhességem alatt rátalált Péterkére egy szexportálon, azt pedig a feleségétől tudtam meg, hogy sokszor napokig nem volt otthon, de ez idő alatt bizony nem nálam volt… És gyakran éreztem rajta idegen illatot! Ráadásul a szakításunk után felhívott egy nő. „Én Péter szeretője voltam”, mondta magabiztosan, de nem álltam vele szóba. Névtelen levelet is kaptam egy másik szeretőjétől, arra sem reagáltam.

De ne szaladjunk előre az eseményekben, nézzük inkább, mi történt Márta döntése után! Ahogy az lenni szokott, a néhány hónapos fogamzásgátló nélküli szex elegendő volt ahhoz, hogy várandós legyen. Végtelen boldogságát az sem rontotta el, hogy Péter lecsapta a telefont, amikor értesült a hírről.
– Jól tettem, hogy nem keseredtem el – mondja Márta ragyogva –, hiszen másnap eljött, majd kilenc hónapon át békésen, szeretettel asszisztált a terhességemhez. Simogatta, puszilgatta a hasamat, bár a szülésnél nem volt velem. De a maga módján mégis jelen volt. Félóránként felhívott a szülőszobán – őrület! –, a végén már csak nyögtem a telefonba… Amikor hazaengedtek minket, a házunk előtt várt. Nem tudom, mennyit ácsorgott ott a novemberi télben, de láttam, hogy majd’ megfagy. Engem megölelt, megcsókolt, majd olyan lágy mozdulattal fogta a kezébe a pici „Laura-csomagot”, hogy azt soha nem fogom elfelejteni! Azt hiszem, ekkor voltam mellette utoljára boldog…

Se munka, se szex

Erős védőburkot épített Márta köré az anyaság. Tudomásul vette, hogy Péter munkanélküli lett – megszűnt a cég, ahol megbecsült üzletkötőként dolgozott –, emiatt jóval ritkábban látogatta őket, hiszen nem mondhatta már a feleségének, hogy a munkája „vidékre szólítja”. E zivataros időszakban voltak boldogok is (például Laura keresztelőjén, ahol Péter büszke apaként jelent meg), voltak boldogtalanok-veszekedősek, de Márta tudatosan őrizte a nyugalmát a pici lánya érdekében. Közben egyre távolodott Pétertől, akivel egy idő után már a szex sem ment.
– Próbálkoztunk egyszer, kétszer, sokszor, de éreztem, hogy nem kíván. Nem rám vágyik. Hanem az idegen illat hordozójára. Hordozóira…? Nem akartam szeretőstátuszban átélni a megcsalt feleségek szexuális nyomorúságát, tehát azt mondtam, ne jöjjön többé. Tudod, mit tett? Sírva hívta fel a testvéremet, hogy térítsen észre! Ezután is elküldtem néhányszor – ő szex nélkül is maradt, közben dajkálta Laurát –, majd amikor talált egy remek munkahelyet, robbant a bomba. Szürke arccal állított be, és drámaian bejelentette: „a feleségem elhagy!”
– Eljött a te időd?
– Ugyan! Halálosan felháborította, hogy én azt mondtam, elfáradtam, fejezzük be, és a házassága megmentésére biztattam.
– Miért biztattad?
– Mert elillant a kapcsolatunkból a bizalom. Mert éreztem, a felesége fontos neki. Én csak a kislányomat akartam békességben nevelni… Persze fájt, hogy másnap mindennek lehordott telefonon – kurvának, nimfomániásnak és aljasnak nevezett, mert az akarata ellenére gyereket szültem –, de túléltem. Abba sem haltam bele, hogy nekifogott a házasságmentő akciójának, tehát bevallotta a feleségének, hogy gyereke van tőlem. Később találkoztam az asszonnyal, de nem volt értelme. Csak arról bizonyosodtam meg, hogy ő éppúgy szenved Péter mellett, mint én az utóbbi időben. És persze arról is, hogy rajta kívül jó néhány más nő is asszisztált a szerelmünkhöz.
– Miért volt szüksége két nő mellett harmadikra, negyedikre, sokadikra?
– Biztos válaszom nincs – néz rám Márta töprengve. – Arra gondolok, hogy Péter azokhoz a negyvenes férfiakhoz tartozik, akik habzsolni akarják az életet. Nem tudják elfogadni, hogy szaladnak az évek, szüntelenül bizonyítanak önmaguknak és a külvilágnak. Átgázolnak a szerencsétlen feleségükön meg a hasonlóan szerencsétlen kedveseiken, és megszállottan keresik a jobbat, szebbet, izgalmasabbat. De általában kevés az izgalom, több az idegbaj. Nagy csapás volt Péternek, hogy belém szeretett, és futó kaland helyett a harmadik gyermeke anyja lettem.
– Miért akartad ezt elmesélni?
– Mert néhány hónappal ezelőtt olvastam az Apává tették a férjemet című cikket, és arra gondoltam, hogy egy feleség nézőpontjának megismerése után „hallgattassék meg a másik fél is”. És az ítélkezők rájöjjenek, hogy a „gonosz harmadikok” is – akik nem vetetik el, hanem megszülik a gyermeküket – megszenvedik a magukét. Hogy nem jólétet és anyagi biztonságot keresünk, hanem szerelemre és gyerekre vágyunk. Még a kislányomat megkeresztelő pap is azt mondta, hogy az ítélkezést bízzuk az égiekre!
– Megkeseredtél?
– Nem, mert kaptam Pétertől egy csodálatos ajándékot, a lányomat. Egyetlen percre sem bántam meg, hogy megszültem! A szakítást feldolgoztam valahogy, de az fáj, hogy nem kíváncsi Laurára már egy éve. Ám a gyerekünk boldog és kiegyensúlyozott! Sokat dolgozom, el tudom tartani, mindent a lányomért teszek, közben örömmel látom, hogy jól érzi magát a családunkban, az unokatestvérei között és az óvodában is. Egyelőre úgy tudja, hogy az édesapja messze dolgozik, de ha felnő, mindent elmondok majd neki. Laurát szeretem a világon legjobban, az ő boldogsága az életem célja, tehát bizakodom: meg fog érteni…

 Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból:Kulka János: „Hazaértem

Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted!
Csatlakozz hozzánk a Facebookon is!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top