Egy januári estén néhány tucatnyi fehér pólós ember gyűlt össze az egyik fővárosi áruház előtt. Mindegyikük kezében műanyag tálca, azon egy penészes sonka fényképe, ruhájukon felirat: „Eszi, nem eszi, nem kap mást?” A helyi szülők civil csoportosulása, a Kispesti Civilek a Közétkeztetésért ezzel a felvonulással akarta a világ tudomására hozni, hogy a környékbeli intézmények – 4900 gyereket és idős embert érintő – étkeztetése tragikus: egyszer dohos volt a hús, másik alkalommal penészes a sonka, és előfordult, hogy félig nyers babot kaptak… – Köszönjük szépen, viszont kívánjuk! – üzenték kórusban az ebédet szolgáltató cégnek.
Zacskó és szilánk
„A pörkölt különböző méretű cafrangokból, felismerhetetlen darabkákból állt. Íze átlagos, de nagyon zsíros.” „A krumplipüré nagy adag massza, fehér, száraz, fullasztó, valószínűleg porból készült – azért küldték hozzá pluszban a szaftot, hogy valami lenyomja –, nem ették a gyerekek.”
Ezek már a Zuglói Szülők
Közösségének oldalán jelentek meg, a gyermekükért aggódó felnőttek naplót vezettek az iskolai és óvodai menüről.
179 ebédet ellenőriztek
„Ha egy étel nem gusztusos, nem fogják megenni a gyerekek” – fogalmazott Zoltai Anna, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vendéglátás- és étkeztetésfelügyeleti osztályának vezetője. A szervezet elsősorban a kispesti események hatására döntött úgy, hogy az ország különböző gyermekintézményeiben szúrópróbaszerűen megvizsgálják az ételek „érzékszervi megjelenését” (íz, szín, állag stb.), és az eredményeket az élelmiszerek fotóival együtt közzéteszik.
Január óta százhetvenkilenc ebédet néztek meg, több mint a fele átlagos minősítést kapott, a negyedénél többet értékeltek jobbnak. Három étel nem állta ki a próbát: egy „mellékízű” paprikás krumpli, egy csontszilánkot rejtegető darált hús, illetve egy leves, amelyből zacskódarabot halásztak ki.
„Az első sokkhatás után elindult egyfajta javulás – tapasztalta Zoltai Anna. – Az ellenőrzéseket komoly érdeklődés kíséri. Azok a cégek, amelyek nem megfelelő minősítést kapnak, igénylik, hogy visszamenjünk hozzájuk.”
A szülőkön is múlik?
„Bár látszik némi elmozdulás, a közétkeztetési pályázatok elbírálásánál többnyire még mindig csak az ár dönt, az olcsóság azonban sokszor a silány élelmiszerek túlsúlyát eredményezi – mondja Kissné Farkas Erika, a Gondolkodj Egészségesen! program táplálkozástudományi szakértője. – A nagyüzemi közétkeztetési szolgáltatásnál a profit után a gyermekek érdeke általában csak a második, hiányzik a közvetlen kapcsolat az ételt készítő, illetve elfogyasztó személy között, a szállítás során pedig romlik az ételek érzékszervi minősége. Ezért a helyi konyhákra egyre nagyobb az igény.
A szerződésekből egyelőre hiányzik a kontrollrendszer is, ezzel magyarázható, hogy pár hónap után általában romlani kezd a minőség – véli Kissné Farkas Erika. – A minőségi alapanyagok felhasználása mellett új irányra van szükség az étlapok összeállítása, a receptúrák elavultsága, valamint a megfelelő konyhatechnológia megválasztása kapcsán is. Sok menzán nagyjából ötvenféle leves, illetve főétel ismétlődik, pedig a paletta ennél sokkal szélesebb. Az étkezési körülmények szintén számítanak, a tányér, a pohár, az evőeszköz tisztasága, mind az étel jóízű elfogyasztásának záloga. A gyermekek a felnőttek szokásait követik, ami ránk, szülőkre is komoly felelősséget ró. Tendencia, hogy az egészségesebb közétkeztetés érdekében megindult, alulról jövő szülői kezdeményezések egyre szaporodnak.”
Jövőre talán jobb lesz
A közétkeztetést jelenleg nem szabályozza a jog, ami azt jelenti, hogy a gyerekek egészséghez való nemzetközi joga csorbul. 2011 nyarán az Országos Tisztifőorvosi Hivatal közzétett egy ajánlást, de mivel szankcionálni nem
lehet, a szolgáltatók különösebb következmény nélkül hághatják át az ajánlásban foglaltakat. Ennek az állapotnak vethet véget az Emberi Erőforrások Minisztériumának az a közétkeztetésre vonatkozó rendelettervezete, amely
várhatóan 2014 júliusától lép érvénybe.
A menzákon felszolgált ételek zsír-, só- és cukortartalmát csökkenteni kell, a gyerekek több zöldséget, gyümölcsöt és sovány húst, tejet, tejterméket, valamint teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérfélét esznek majd. A rendelet meghatározza a közétkeztetésből száműzendő élelmiszerek listáját is. A minisztérium hangsúlyozza: megfelelő odafigyeléssel az előírások betartása nem okoz majd áremelést.
Mintamenza Program indult
Pozitív kezdeményezésekre már most is bőven akad példa, a szolgáltatók sorra ismerik fel, hogy a változatos, egészséges ételekre egyre nagyobb az igény. Eddig százkilencven főzőkonyha csatlakozott a Békés megyéből induló Mintamenza Programhoz, amelynek küldetése az egészséges táplálkozás mellett az, hogy a közétkeztetés helyben (akár közmunkával!) megtermelt bioélelmiszerekre épüljön.
