Az E-számokkal jelölt élelmiszer-adalékok között vannak, amelyek természetes anyagot jelölnek, mint az E100 kurkumin, az E101 riboflavin vagy az E160 karotinok és származékaik. Ezek a természetes színezékként, engedélyezett mennyiségben használt anyagok nem veszélyesek, hiszen van közöttük vitamin, antioxidáns, illetve trombózisgátló anyag. Más kérdés, legyen bár természetes egy összetevő, ha folyamatosan emelt mennyiségben visszük be a szervezetünkbe, vajon nem terheli-e azt meg mégis?
In vitro, in vivo
Határértékekről, szabályozásokról beszélünk, de sokszor nem esik szó egy nagyon fontos szempontról, az emberi szervezetről, amely egyedi, akárcsak az ujjlenyomat. Ami az egyiknek meg sem kottyan, a másiknál már kis mennyiségben is allergiás reakciót válthat ki. És ez még csak az egyik aspektus a számtalan közül. Milyen géneket örököltünk? Mennyire erős az immunrendszerünk? Városban, nagyvárosban élünk? Mekkora a környezeti terhelés? Van valami különleges érzékenységünk, rejtett allergiánk, intoleranciánk? További kérdéseket vet fel, hogy ugyan többféle szabályozás van érvényben arra vonatkozóan, hogy bizonyos anyagok milyen mennyiségben lehetnek jelen egyes termékekben, azt viszont még kevesen, illetve keveset vizsgálták, hogy a határérték alatt megtalálható összetevők egymással milyen keresztreakcióba léphetnek, és ennek milyen hosszú távú következményei lehetnek az emberi szervezetben.
|
Világjáró – eltérő szabályok Az Európai Unió országaiban egységesen használják az E-számokat. Világszerte az INS-jelölést (International Numbering System for Food Additives, élelmiszer-adalékok nemzetközi számozási rendszere) alkalmazzák, amely tartalmazza az E-számokat is, továbbá az Európai Unióban nem engedélyezett adalékanyagokat is. Összességében minél távolabb kerülünk Európától, annál bizonytalanabb az élelmiszerek összetétele. Hasznos információk: |
Beszédes esetek
Egy friss hír szerint egyre több a Crohn-betegségben szenvedő, öt év alatti gyerek, számuk az elmúlt 10–15 évben megduplázódott a fejlett országokban. Magyarországon évente körülbelül kétszáz esetben állítják fel a krónikus bélgyulladás diagnózisát, az esetek kétharmada Crohn-betegség. Régebben ez a betegség főleg fiatal felnőttekben jelentkezett, az orvosok feltételezik, hogy a környezeti tényezők és a rossz minőségű élelmiszerek közrejátszhatnak abban, hogy a kór egyre fiatalabb korban alakul ki. (Forrás: Semmelweis Médiasarok.) A tét nem kicsi. Fontos lenne, hogy tudatosan válasszunk vásárlásainknál, és igyekezzünk kerülni a sokféle adalékanyagot tartalmazó élelmiszereket.
Az adalékok összeadódnak
Általánosságban azt gondolom, hogy az adalékanyagok nagyobb gondot jelenthetnek, mint amivel tisztában vagyunk – így összegezhető Balaicza Erika belgyógyász főorvos véleménye. – Még ha el is fogadjuk, hogy amit beleraktak, az abban a kis adagban önmagában talán semmi egészségügyi gondot nem okoz, a probléma az, hogy nem csak egy dolgot tesznek egy élelmiszerbe, kozmetikumba vagy italba, és a nap során nemcsak egyszer 1 adalékokat tartalmazó dolgot fogyasztunk, használunk. Ezen anyagok hatása pedig többnyire nem összegződik, hanem inkább az 1+1=3 vagy 4 elvén hat. Ezért azokat az élelmiszereket, melyek többféle konzerválószert tartalmaznak, tele vannak például glutamáttal, szorbittal, aszpartámmal, ráadásul fém- vagy műanyag dobozban vannak és még savas összetevőket is tartalmaznak, jobb nem megvásárolni. Ezek az adalékok tartósan és nagyobb adagban tönkreteszik a velünk élő hasznos baktériumokat is, ezért felelősek lehetnek a krónikus immungyengeség, a hasi panaszok egy jelentős részének kialakulásáért. Okozhatnak puffadást, hasi görcsöket, felelősek lehetnek az ételintoleranciákért, hasmenésért és bélgyulladásért. Vannak, akiknél az adalékok ízületi panaszokat, fejfájást, keringési zavarokat, ritmuszavart, hormonális problémákat is előidézhetnek. Másoknál terhelik a májat, és annak funkciós zavarát idézik elő. A mai kisgyerekek általános egészségi állapotán is érzékelhető, hogy több adalékanyag jut a szervezetükbe. Betegesebbek, könnyebben elkapnak mindenféle fertőzéseket, a bőrük ekcémákkal, kiütésekkel reagál, egész kicsi korukban allergiák és intoleranciák alakulnak ki náluk – teszi hozzá a doktornő. A gyerekpszichológusok és gyerekgyógyászok azt is megfigyelték, hogy a sok „műételt” fogyasztó gyerekek nyugtalanabbak, nehezebben koncentrálnak, idegesebbek, nehezebben kezelhetők otthon és az iskolában is.
| E-számok csoportosítása
E100–199 főleg színezőanyagok |
Balaicza Erika, belgyógyász szakorvos – Mit mutat a címke?
Alapszabályként elmondható, hogy érdemes csökkenteni a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, és azt a terméket választani, amelyikben kevesebb az adalékanyag. A csomagolt élelmiszereken található címke segít a döntésben, amely csökkenő sorrendben tartalmazza az összetevőket és az adalékanyagokat. A címke felhívja a figyelmet a lehetséges allergiás reakcióra is. Például az E951 aszpartámtartalmat kötelező feltüntetni, mivel ezt az édesítőszert fenilketonuriás (veleszületett anyagcserezavarban szenvedő) ember nem fogyaszthatja!
 Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból:
Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted! |
